|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
hírességeinkről pár szóban |
|
HÍRESSÉGEK
ALAPY GÁSPÁR (1880-1945) ősi Komárom megyei család sarjaként Észak-Komáromban született. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdet el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba jött, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármesterként. Városépítő tevékenysége során virágzó kisváros alakult ki. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újra egyesített Komárom polgármestere. 1944 augusztus 31-én nyugdíjba ment. 1944. október 17-én zsidópártolás vádjával a nyilasok letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták ahol mint a 136708 számú fogoly halt meg 1945. február 5-én. A legnehezebb időkben is ki merte jelenteni: "Én esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformán szolgálom."
ALAPY GYULA (1872-1936) író, újságíró, levéltáros Észak-Komáromban született. 1900-ban Komárom vármegye fő-levéltárosává nevezték ki, így alkalma volt Komárom vármegye középkori okleveleit összegyűjteni. 1910-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Szépirodalmi, történelmi és archeológiai tanulmányokat folytatott. Az 1911-ben megalakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület főtitkára volt. Számos lapot szerkesztett (Múzeumi Értesítő, Komáromi Újság, Komáromi Lapok stb.). Csaknem 40 évig meghatározója volt Komárom szellemi életének.
ANGYAL KÁLMÁN (1900-1965) a szlovákiai Nagymegyeren született. 1926-ben elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskolát. 1927 novemberében kezdett el rajzot tanítani a komáromi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú-és Leányiskolában (ma: Petőfi Sándor Általános Iskola) és itt dolgozott 1965-ig. A komáromi szaktanács járási titkárságán belül 1948-ban megalakult művészeti-csoport alapító tagja és művészeti vezetője, majd az 1950-ben megalakult Komáromi Képzőművészeti Szakkör vezetője volt. Tanítványai közül több neves művész került ki. Képeivel helyi, megyei és országos kiállításokon vett részt. Több mint 30 évig volt Komárom kulturális életének meghatározó személyisége. Dél-Komáromban 2002 januárjában rendeztek emlékkiállítást műveiből.
ANKER ALFONZ (1925-1979) a komáromi postagalamb egyesület alapítója, genetikus. Édesapja a komáromi méntelep parancsnoka volt. 1949-ben megalapította a Komáromi Galambsport Egyesületet. Hivatásos állatnemesítőként tudományos alapossággal művelte a postagalamb-tenyésztést és más állatok nemesítését. Tudományos munkásságáért 1976-ban Eötvös-díjat, 1997-ben posztumusz Parlamenti Emlékérmet kapott.
ÁCS LAJOS (1938-1959) Komárom 1956-os mártírja. 1956. október 30-án nemzetőrnek állt. Bekapcsolódott a Szelepcsényi István-féle szervezkedésbe. 1959. szeptember 8-án "ellenforradalmi" szervezkedés miatt végezték ki. Emléktáblája az egykori Ács vendéglő, a mai Béke Szálló falán található.
BARANYAI JÓZSEF (1876-1951) könyvtáros, író, publiciszta Kamocsán született. Komáromban és Pápán végezte a gimnáziumot, majd Pesten jogi tanulmányokat folytatott. 1906-1945-ig Komárom város könyvtárosa volt. Könyvtárosként fáradhatatlanul kutatta Komárom történetét. Nevéhez fűződik többek között a komáromi színészet, a nyomdászat és a Komárom megyei fejedelemjárás stb. feldolgozása. Számos lap és kiadvány szerkesztője (Komáromi Újság, Komáromi Lapok, Komáromi Kalendárium stb.). 1945 után megfosztották állásától, Tany községben rokonainál élt haláláig.
BERÉNYI ERZSÉBET (1714-1796) ősi nemesi családból származik. 1737-ben férjhez ment gróf Zichy Miklóshoz, aki a szőnyi uradalom tulajdonosa volt. 1758-tól, férje halála után egyedül irányította a birtokot. Birtoklása alatt Szőny soha addig nem tapasztalt ütemben fejlődött.
BOROSS MIHÁLY (1815-1899) Ószőnyben született. Pápán jogot, Pesten orvostant hallgatott. Székesfehérváron telepedett le. Az 1848-as szabadságharcban Fejér megye másodalispánja, ezért a világosi fegyverletétel után családjával a komáromi várba menekült és itt kapott menlevelet. Szabadságharcos emlékeiről szólnak az "Élményeim 1848-1861" és a "Gyásznapok a magyar szabadságharc történetéből" című írásai. 1851-1855-ig Josefstadtban ült börtönben. 1860-ig Pesten, majd újra Fehérváron élt, ahol járásbírónak nevezték ki. Számos folyóiratot szerkesztett. Nyugalomba vonulása után Sárbogárdon halt meg.
CZIBOR ZOLTÁN (1929-1997) a magyar labdarúgás egyik legnevesebb egyénisége, a legendás Aranycsapat tagja, Komáromban kezdte pályafutását. A rendszerváltás után hazatelepült Barcelonából és szívós munkabírásának, széles körű sportkapcsolatainak eredményeként megalapította a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt. Komárom városa 1999-ben a Városi Sporttelepet nevezte el róla, 2001-ben pedig a Klapka György Múzeum kihelyezett kiállításaként a sporttelep irodájában megnyitotta a Czibor Zoltán emlékszobát. Élete során számos kitüntetést vehetett át a magyar futballban nyújtott elévülhetetlen érdemeiért.
EGRESSY BÉNI (1814-1851) színész, zeneszerző, dalszövegíró, népdalgyűjtő. 1842-ben feleségül vette a komáromi származású Kőnig Rózát.1843-ban megzenésítette a Szózatot, 1844-ben megírta a Hunyadi László szövegkönyvét. 1848-ban közhonvédként vonult harcba a magyar szabadságért. 1849 júniusától a komáromi várban teljesített szolgálatot mint a helyőrségi II. Hadtest zenekarának igazgatója, főhadnagyi rangban. Emellett részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében, melyben saját verseit is megjelentette. Augusztusban megírta a Klapka indulót (szövegét később Thaly Kálmán írta). A szabadságharc után megverselte Katona József Bánk bánját, s biztatására Erkel Ferenc zenét szerzett hozzá. Másfél évi betegeskedés után 1851-ben hunyt el. Sírja a Kerepesi temetőben található.
HARMOS KÁROLY (1879-1956) Somogy községben született. 1902 és 1908 között külföldön tanult festészetet. 1910 és 1943 között a komáromi bencés gimnáziumban rajztanári állást töltött be. 1911-ben bekapcsolódott az akkor megalakult Jókai Egyesület munkájába és többek között alapító tagja volt a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának (JESZO) 1924-ben. Ennek keretében helyi és felvidéki kiállításokat rendeztek, előadásokat szerveztek. 1920-ban indította el művészeti rajziskoláját, amelyben számos, később nemzetközi hírűvé vált komáromi festőművész kezdte pályafutását. Művészete összetett és ellentétes volt: a fantasztikus mesevilág mellett a jelenkorból merítette témáit. Ezen kívül foglalkozott grafikával, illusztrációval, reklámfestéssel, készített freskót, oltárképet, ipari formaterveket és karikatúrákat. Észak-Komáromban 2000 őszén nyílt emlékkiállítás műveiből.
JÓKAI MÓR (1825-1904) Észak-Komáromban született. A magyar romantikus regényírás legjelentősebb képviselője. A pápai református gimnázium elvégzése után Kecskeméten jogot hallgatott. Megszerezte az ügyvédi oklevelet, de első regényének a sikere után az írói hivatásnak kötelezte magát. Tevékeny szerepet vállalt a forradalom és szabadságharc eseményeiben. Komárom történelmi hagyományai inspiráló erővel hatottak irodalmi munkásságára. Éppen ezért számos regényének színhelye és cselekménye fűződik szülővárosához. Ifjúkori képzőművészeti tevékenysége is jelentős, s ezt a Klapka György Múzeum Képíró-szépíró címmel 2000 tavaszán rendezett időszaki kiállításán is megtapasztalhattuk.
KÁLLAY ÖDÖN (1879-1960) Új-Szőnyben született. 1901-től 40 éven át az ószőnyi községházán dolgozott. Munkája mellett egész életét hihetetlenül gazdag történelmű faluja szellemi és tárgyi öröksége megismerésének, felgyűjtésének szentelte. Megírta Szőny történetét. Brigetio-gyűjteménye a legnagyobb fennmaradt egységes magyarországi antik gyűjtemény. Jelenleg a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona.
KLAPKA GYÖRGY (1820-1892) kiváló tüzértisztként a bécsi magyar testőrségnél, majd a 12. határőr ezrednél szolgált. 1848-ban honvédségi szolgálatra jelentkezett. 1849. május 28-tól október 2-ig tábornoki rangban a komáromi vár parancsnoka volt. A várat csak megfelelő feltételekkel adta át a császáriaknak. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült. A kiegyezés után hazatért és országgyűlési képviselő lett. Emlékiratai értékes forrásai a szabadságharc és az emigráció történetének.
THEODOR KÖRNER (1873-1957) Új-Szőnyben született, ahol édesapja katonatiszt volt. Ő maga szintén katonaként kezdte a pályafutását, s csak az I. világháború után kezdett politizálni. 1923-34-ig a szociáldemokrata párt parlamenti képviselője. Minden erejével küzdött Ausztria Németországhoz csatolása ellen. 1945-1951-ig Bécs polgármestere, 1951-1957-ig az Osztrák Köztársaság elnöke volt.
KULTSÁR ISTVÁN (1760-1828) író, szerkesztő Észak-Komáromban született és ott is kezdett el tanítani. Később Szombathelyre helyezték. Jelentős volt kiadói tevékenysége. Nagylelkűen támogatta a magyar színészetet. 4000 kötetes könyvtárát 1827-ben Komárom vármegyének ajándékozta.
LEHÁR FERENC (1870-1948) Észak-Komáromban született. Édesanyja régi komáromi nemesi család tagja volt, akivel édesapja katonakarmesterként ismerkedette meg. Lehár szintén katonakarmester volt. Zeneszerzői pályafutását operettek komponálásával kezdte. Élete nagy részét Bécsben töltötte, majd élt Berlinben és Zürichben is. A század eleji operett egyik legkiválóbb képviselőjeként az egész világon meghódította az operett kedvelőket.
LENHARDT GYÖRGY (1901-1977) Észak-Komáromban született. A bencés gimnáziumban Harmos Károly tanítványa volt. A Budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd hazatérve a JESZO alapító tagja lett. A trianoni békekötések után családjával Dunaalmásra költözött és az Almásfüzitői Timföldgyárban kapott munkát. Nyugdíjba vonulása után a tatai múzeum restaurátora lett. Az 1930-as évektől gyűjtötte lakóhelye régészeti emlékeit. Műveiből Dél-Komáromban 1997-ben rendeztek emlékkiállítást.
NAGY MÁRTON (1901-1990) Észak-Komáromban született. 1920 és 1923 között a Budapesti Iparművészeti Iskola hallgatója. Hazatérése után egy ideig Harmos Károly tanfolyamán asszisztált. A JESZO alapító tagja. A második világháború után feleségével együtt áttelepítették Magyarországra. 1955-ben Dél-Komáromban helyezkedett el rajztanárként, és tanítás közben pedagógiai diplomát szerzett. 1965-ben ment nyugdíjba a volt Klapka György Általános Iskolából. A szegénysors komáromi festőjeként is emlegetik. Műveiből Dél-Komáromban 2001 őszén rendeztek kiállítást születésének 100. évfordulója alkalmából.
PATAY LÁSZLÓ (1932-2002) festőművész Észak-Komáromban született. Örsújfalun laktak, ahonnan a második világháború után Kismegyerre telepítették a családot. A budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Barcsay Jenő utódaként művészeti anatómiát tanított. Táblaképei szinte a világ minden táján megtalálhatók, köz-és magángyűjteményekben. Nagy számban festett egyházi falképeket. Számos egyéni és csoportkiállításon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Munkásságát, tehetségét, elhivatottságát Munkácsy-díjjal, Tornyai-plakettel, Érdemes művész kitüntetéssel, II. János Pál pápától Pro Ecclesia et Pontifice-díjjal jutalmazták. Tagja volt a Tudományok, a Művészetek és az Irodalom Európai Akadémiájának, valamint a Magyar Művészeti Akadémiának. Műveiből Dél-Komáromban 1998-ban rendeztek kiállítást.
PÁLFFY MIKLÓS (1552-1600) 1584 -től haláláig volt a komáromi vár főkapitánya. A legjobb tudása szerint igyekezett előmozdítani a kiemelkedő stratégiai fontosságú vár megerősítését. Komárom hadászati jelentőségét növelte a tény, hogy a Vág Komárom feletti szakaszán hadihidat veretett. Kijavította a komáromi várat, megépíttette a dunai és a Vág-dunai palánkokat és megszervezte a Csallóköz védelmét. Számos török ostromot vert vissza sikeresen, köztük Szinán basa 1594. évi félelmetes ostromát.
RAUSCHER GYÖRGY (1902-1930) Dorogon születetett. Egyéves korában családjával Komáromba költözött, ahol édesapja körorvosi állást kapott. Grafikai és festészeti tanulmányait a komáromi bencés gimnáziumban, Harmos Károly növendékenként kezdte meg. Érettségi után Bécsben tanult, majd képzőművészeti tanulmányokat folytatott a Budapesti Képzőművészeti Akadémián. 1927-ben Berlinbe költözött, ahol a társasági és a művészvilág nagyjait festette meg. Ezt követően Nizzában, majd Párizsban élt. Az új tárgyiasság nevű művészeti irányzat legkiemelkedőbb hazai képviselője szülővárosában halt meg. Fivére, Rauscher László tulajdonában volt művei hagyatékilag a komáromi Klapka György Múzeum tulajdonába kerültek. Dél-Komáromban 1996-ban, Észak-Komáromban 2000-ben rendeztek emlékkiállítást.
RÁFAEL GYŐZŐ 1900-ben született Észak-Komáromban. Harmos Károly tanítványa volt, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1929-ben a Közel-Keletre ment. Mintegy 10 évig élt Libanonban, ahol dolgozott restaurátorként, festőként. Paloták, szállodák felújítását, művészeti kialakítását végezte. Nevéhez fűződik a bejrúti parlament freskóinak elkészítése. 1940-ben hazatért, Erdélyben és a Balatonnál dolgozott. A II. világháború után számkivetett lett, s csak 1965-ben térhetett újra vissza a művészvilágba. Ekkor már főleg nonfiguratív festményeket készített. 1981-ben halt meg Budapesten. Dél-Komáromban 1996-ban volt kiállítása.
SÁRKÁNY FERENC (1867-1927) Észak-Komáromban született régi komáromi nemesi család sarjaként. Iskoláit Komáromban és Győrben végezte, majd Budapesten tanult jogot. 1889-ben megyei aljegyző lett, majd 1891-1912-ig Komárom törvényhatóságú város rendőrkapitánya volt és ebbéli tisztjében további megbecsüléseket szerzett magának. Számos társadalmi funkciót töltött be. 1912-ben a munkáspárt képviselője lett. 1915-től az Országos Hadigondozó Hivatal vezetője miniszteri tanácsosi pozícióban. Súlyos cukorbetegsége miatt 1925-ben vonult nyugalomba. Nevéhez fűződik 1901-ben a Nepomuki Szent János szobor Koppánmonostorra helyezése.
SCHMIDTHAUER ANTAL (1816-1880) gyógyszerész Nagyberecsken született. 1843-ban költözött Komáromba, ahol megvette az 1789-ben alapított "Megváltó" (Salvator) gyógyszertárat. 1863-ban megvásárolta a Nagyigmánd község határában felfedezett keserűvíz-források területét és megalapította az Igmándi Keserűvíz Kútvállalatot.
SCHMIDTHAUER LAJOS (1853-1943 ) gyógyszerész Észak-Komáromban. született. 1873-ban szerzett gyógyszerész oklevelet Budapesten. Először édesapja mellett kezdett dolgozni, majd 1880-ban átvette a gyógyszertár és a keserűvíz-telep vezetését. Nevéhez fűződik az Igmándi keserűvíz nagybani árusítása és a dél-komáromi palackozó-és elosztótelep létrehozása, ahol 1962-ig folyt a munka.
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830-1913) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros Észak-Komáromban született. A szabadságharc idején honvédként a komáromi várban szolgált. Emlékeit a "Komárom 1848/49-ben" című dokumentatív erejű könyvében írta meg. Megszervezte a Magyar Nemzeti Múzeum Hírlaptárát és a Magyar írók élete és munkái című kötetfolyamában mintegy 30.000 írót dolgozott fel lexikális igénnyel. Szorgalmával érdemelte ki a "Gőz-hangya" nevet.
TAKÁTS SÁNDOR (1860-1932) piarista tanár, történetíró Észak-Komáromban született. Könyvei főleg a török háborúk korával foglalkoznak, de számos komáromi tárgyú, Komárom és környéke történetét feldolgozó publicisztikája ismert. Munkássága elismeréseként az MTA és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Szívesen tartózkodott szülővárosában, gyakran kereste fel Erzsébet-szigeti kertjüket.
DR. TOÓTH ZSIGMOND (1879-1928) Észak-Komáromban született. 1914-ben jogtudományi államvizsgát, majd államtudományi doktorátust szerzett Budapesten. 1914-ben kezdett el dolgozni a Polgármesteri Hivatalban. 1919-ben magyar Komáromba jött, hogy kézbe vegye az önállóvá lett város igazgatását. Kezdetben mint helyettes polgármester, majd 1925-től mint tanácsnok. Számos társadalmi funkció betöltője. Sírja a dél-komáromi temetőben található.
TUBA JÁNOS (1885-1920) tősgyökeres komáromi családból származik. Aljegyzőként kezdett dolgozni a komáromi városházán. 1880-ban alapítója volt a Komáromi Lapoknak és ezzel egy csapásra bekerült a közélet forgatagába. Főjegyző lett, majd 1892-től a Komárom-vidéki takarékpénztár igazgatója és 1905-ig Komárom országgyűlési képviselője volt. Kezdeményezője volt az állandó dunai vashíd felépítésének és a Klapka-szobor felállításának.
ZSOLT BÉLA (1895-1949) Új-Szőnyben született. A komáromi bencés gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen tanult. A magyar publicisztika számára Bródy Sándor fedezte fel. Több polgári radikális lap újságírójaként dolgozott (Világ, Magyar hírlap, Toll). Színdarabjai, regényei, cikkgyűjteményei bizonyítják rendkívüli munkabírását. A polgári radikalizmus egyetlen itthon maradt képviselője. A fenyegetett zsidóság és a parasztság védelmében írta cikkeit. 1942-ben munkaszolgálatra vitték Ukrajnába, majd 1944-ben Németországba. 1945-ben tért haza. Villámcsapás című önéletírásában enyhén karikírozott hangnemben ír szülővárosáról.
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2024. Május
H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|