|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
Csernobil(20 éve történt) |
|
Húsz évvel később is milliók életét érinti Csernobil
MNO 2006.05.04. 21:23
2006. április 26. MNO-összeállítás - Udvardy Zoltán. Több daganatos gyermekbetegség itthon is – Kárpótlási alapot kezdeményez a Fidesz - 1986 április 26-án a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófája érte Európát a csernobili atomerőmű felrobbanása következtében. Moszkva és a megszállt országok vezetése hírzárlatot rendelt el, a szocialista politikusok tömegeket vezényeltek az utcára május 1-jén. Ma Kijevben egyházi szertartás, Moszkvában tüntetők és újságírók elhurcolása kísérte a megemlékezéseket.
2006. április 26. MNO-összeállítás - Udvardy Zoltán. Több daganatos gyermekbetegség itthon is – Kárpótlási alapot kezdeményez a Fidesz - 1986 április 26-án a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófája érte Európát a csernobili atomerőmű felrobbanása következtében. Moszkva és a megszállt országok vezetése hírzárlatot rendelt el, a szocialista politikusok tömegeket vezényeltek az utcára május 1-jén. Ma Kijevben egyházi szertartás, Moszkvában tüntetők és újságírók elhurcolása kísérte a megemlékezéseket.
A katasztrófa előzményei közé tartozik, hogy az atomerőmű mérnöke, Anatolij Diatlov rájött: amennyiben hirtelen kiesik a hálózati villamos-energia szolgáltatás, a zóna hűtőközegét keringető szivattyúk leállnak. Diatlov engedélyt kapott Fomintól, az atomerőmű főmérnökétől, hogy a 1986. tavaszán a 4. számú reaktorban kísérletet végezhessenek, egy esetleges áramkimaradás elhárítását modellezve. A kivitelezők maguk kívánták irányítani a reaktort a fantáziátlan automatika helyett. A zóna üzemzavari hűtőrendszert - szabálytalanul - már pénteken 14.00 órakor kiiktatták. 26-án hajnalban pedig Diatlov engedélyével kikapcsolták azt az automatikát is, amelyik a hatalmas méretű reaktor teljesítmény-sűrűségének egyenletességét szabályozta.
1986. április 26., szombat, hajnali 0:28 óra: Hogy biztosak legyenek, a megengedett érték fölé növelték a hűtővíz keringetési sebességét. Mikor azután az 1,6 GW teljesítményt a tervezett 0,7 GW-ra kezdték csökkenteni, a reaktor pozitív üregtényezője miatt a teljesítmény a vártnál nagyobb mértékben csökkent: 0,03 GW-ra esett vissza. Egy napot kellet volna várni, hogy a felhalmozódott 135I és 135Xe elbomoljon, és elmúljon a xenonmérgezés okozta instabilitás.
1:07. Alexej Akinov és Leonid Toptunov, a két operátor a szabályzatra hivatkozva habozott, de Diatlov rájuk parancsolt, hogy a szabályozórudakat még jobban húzzák ki. Így a reaktorteljesítményt 0,2 GW értéken sikerült stabilizálni. (A szabályzat tiltja a reaktor üzemeltetését 0,7 GW hőteljesítmény alatt.) Az alacsony hőteljesítményre gondolva lecsökkentették a hűtővíz keringetésének sebességét.
1:23:40. A pozitív visszacsatolású reaktor hőteljesítménye 20 másodperc alatt 0,20 GW-ról 0,32 GW-ra ugrik. Ezt látva Akimov operátor megnyomja a vészleállás gombját.
1:23:43. A hőteljesítmény eléri az 1,4 GW értéket. A reaktor helyenként szuperkritikussá válik prompt neutronokra is, ezáltal szabályozhatatlan lesz. A hirtelen túlhevülés miatt fellépő hőtágulás elgörbíti a szabályozórudak fémcsatornáit, így a süllyedő szabályozórudak félúton elakadnak.
1:23:45. A hőteljesítmény már 3 GW. A hűtővíz egyre nagyobb mennyisége forr el. Bekövetkezik, aminek a lehetőségét Tellerék már az ötvenes években megjósolták: pozitív üregtényező miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad.
1:23:47. Az egyenlőtlen hőtágulás miatt felnyílnak a fűtőelempálcák.
1:23:49. A fűtőelemek hődeformálódása eltöri a hűtőközeg csöveit. A hirtelen fejlődött gőz nyomása gőzrobbanást idéz elő, föltépve a reaktor fedelét.
1:24:00. A víz 1100 °C felett hidrogéntermelő kémiai reakcióba lép az uránrudakat burkoló cirkónium-ötvözettel. A gyúlékony H2 és CO a külső levegő oxigénjével érintkezve felrobban. Ez a második, kémiai robbanás lesodorja az épület tetejét is. A grafit a levegőn meggyullad, füstje radioaktivitással szennyezi be az épületet, és annak egyre nagyobb környékét. Valerij Komjencsuk technikus a tető beomlása, Vladimir Sasenok villamosmérnök a robbanás következtében támadt tűz miatt azonnal meghalt.
A reaktor belsejében a hőmérséklet elérte a 3000 °C-ot. A hasadási termékek az üzemanyagból az égő grafitba diffundáltak, onnan pedig a levegőbe jutottak: az összes radioaktív nemesgáz, továbbá a mozgékony alkálifém-ionoknak és az illékony jódnak mintegy 20 százaléka. A többi nehézkesen diffundáló radioaktív fémeknek 4 százaléka jutott ki a környezetbe.
A grafittűz 10 napon át égett, ezután sikerült bórozott homokkal és ólommal elfojtani. A bór célja a neutronok elnyelése, az ólom pedig megolvadva a levegőt zárja el a reaktortól. Ezalatt 4 EBq (4·1018 Bq) aktivitás szabadult ki a légkörbe, ami 400-szorosa volt a hirosimai atombomba által a levegőbe juttatott radioaktivitásnak, és megközelítette egy nagy hidrogénbomba kísérleti robbantásakor a légkörbe kerülő aktivitás nagyságát. | A moszkvai rendőrség beavatkozása vetett véget a Greenpeace tüntetésének – jelenti a Szabad Európa Rádió honlapja. A környezetvédő szervezet 13 orosz aktivistája a katasztrófa évfordulóján a Vörös Téren álló Vaszilij Blazsennij székesegyház elé vonult, ahol a kapurácsokhoz bilincselték magukat. Így kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy számos ország tervezi az atomerőművek új generációjának felépítését.
A rendőrök elvágták a tüntetőket a székesegyház kapujához rögzítő bilincseket, majd az összegyűlt újságírókkal együtt mindenkit előállítottak. Az újságírókat később elengedték.
Juscsenko is részt vett a templomi megemlékezésen
Több százan szegfűkkel és gyertyákkal emlékeztek a Kijevtől 200 kilométerre északra, Csernobiltól nem messze fekvő Szlavutics városában a szerdára virradó éjjelen a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófájára, amely pontosan húsz évvel ezelőtt, 1986. április 26-ának első óráiban történt.
A város jó részét a nukleáris robbanást követően építették fel az erőműben dolgozó, s a mellette létesített telepeken családosan élő, illetve a katasztrófa után a környékről evakuált tömegek befogadására.
A megemlékezők, mint arról az AFP beszámol „sokan könnyekkel a szemükben” letették virágaikat a katasztrófa áldozatainak emlékművére, amely 30, a katasztrófa utáni esztendőkben elhunyt személy nevét vésték.
Az évforduló reggelén Kijevben mintegy 300 ember (köztük Viktor Juscsenko ukrán elnök) vett részt egy, az erőmű áldozatai tiszteletére emelt emlékmű közelében fekvő ortodox templomban az áldozatok emlékére rendezett egyházi szertartáson. A kijevi emlékmű talpazatán tegnap estétől folyamatosan gyűlnek a gyertyák és virágok. A templom harangja a katasztrófa huszadik évfordulójára virradó hajnalon, 1 óra 23 perckor pontosan 20-szor kondult meg, emlékeztetve az eltelt 20 esztendőre – tudósít a BBC.
George Bush amerikai elnök üzenetet küldött az évforduló alkalmából, jelezve, hogy a katasztrófa az egész Föld lakossága számára „kihívást” jelent, s felszólítva a gazdag országokat, hogy nyújtsanak pénzügyi segítséget Ukrajnának Csernobil utóhatásainak leküzdésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden megemlékezett az erőmű mentési munkálataiban részt vett, s a sugárfertőzés következtében azóta elhunyt „likvidátor” csoportok orosz tagjairól, akik segédkeztek az erőművet máig körülvevő betonszarkofág építésében is.
A pápa az energia felelős használatára szólította fel a világ vezetőit a csernobili nukleáris katasztrófa évfordulóján. XVI. Benedek szokásos szerdai kihallgatásán azt kérte, hogy az erőforrásokat csak békés célra, a környezetre való tekintettel használják. A katolikus egyházfő elmondta: imádkozik a 20 évvel ezelőtti reaktorbaleset áldozataiért, és köszönetet mondott mindazoknak, aki segítettek az áldozatokon.
Fehéroroszországban az ellenzék szerdára tervezi a hagyományos, az évforduló napjára időzített tüntetés megtartását. A Csernobil útja nevű hagyományos felvonulás rendszerint brutális rendőri beavatkozásba torkollik.
Tízszeres eltérések az áldozatok számáról
Az ukrajnai atomcsapás kapcsán emlegetett harminc név csak igen vékony szelete a katasztrófa okozta rákos megbetegedésben elhunyt áldozatok még mindig ismeretlen számának, melyet a Greenpeace környezetvédő egyesület legalább 93 ezerre becsül. Az ENSZ adatai eddig csak mintegy 9 ezer halálesetről szólnak, ugyanakkor a világszervezet adatai szerint az erőmű környezetében másfél millióan élnek olyan zónában, melyben „bizonytalan a sugárzás szintje”.
A Greenpeace adatai szerint jelenleg 270 ezer embert kezelnek a katasztrófa okozta megbetegedésekkel, közülük újabb 200 ezer ember életét rövidítheti meg Csernobil. Ukrán adatok szerint a tragédia 5 millió polgárukat érinti.
Tömeges kitelepítések
1986 április 26-án helyi idő szerint hajnali 1 óra 23 perckor irtózatos szirénázás verte föl a csernobili atomerőmű környékére épített, kisebb város méretű lakótelepeket. A négy központi erőmű egyike felrobbant (lásd keretes anyagunkat), és radioaktív felhővel terítette be Európa jelentős részét.
Még a reaktor égésének időszakában evakuálták a reaktor 30 km-es körzetéből az összes települést, beleértve Pripjaty (45 000 ember), Csernobil (12 000 lakos) és 94 kisebb település összesen 40 000 lakosát. Közvetlenül a baleset után az erőmű körül egy 30 kilométeres szigorúan őrzött övezetet jelöltek ki. A 4500 négyzetkilométeres terület átnyúlik Fehéroroszországba is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Erről a területről a szovjet kormány néhány napot késve 116 ezer embert evakuált – tudatosan félretájékoztatva őket azt hazudták nekik, hogy átmeneti időszakra.
A svédek jöttek rá, honnan fúj a szél
Mihail Gorbacsov utasítására Rizskov miniszterelnököt még aznap, szombaton 18 órakor értesítették a csernobili balesetről, ő vasárnap 11 órakor – saját vezetésével – kormánybizottságot hozott létre, amely elindította a szerencsétlenség kivizsgálását és a károk csökkentését. Április 27-én, vasárnap Valerij Legaszov a kivizsgálóbizottság szakmai elnökeként a helyszínre repült.
A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése egyenesen megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek előtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov főtitkár pedig több hétre eltűnt a nyilvánosság elől.
Hétfőn reggel az 1600 km-re fekvő svéd FOSMARK atomerőműhöz munkába érkező dolgozók ruháját a sugárzást mérő kapu belépéskor radioaktivitással szennyezettnek találta.
A svédek a szélirány alapján csakhamar rájöttek, hogy a radioaktivitás nem svéd atomerőműből származik, hanem délről jön. Ők a közeli, litvániai Ignalina atomerőműre gyanakodtak és diplomáciai úton felvilágosítást kértek Moszkvától. A TASSZ hírszolgálati iroda hétfőn 9 órakor adta ki az első jelentést. A szenzációt fölkapta a sajtó. Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy ha Csernobiltól 1600 km-re a svédek ilyen aktivitást mértek, akkor Ukrajna és Belorusszia területén milliókat érhetett életveszélyes sugárzás. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a szél Csernobil felől Svédország felé fújt, ezért észleltek a svédek jelentős aktivitást, de közben nagyrészt lakatlan mocsárvidék terült el. Csakhogy a könnyű részecskéket a szél Európa-szerte széthordta, a sugárterhelés növekedése még Franciaország lakosságán is kimutatható volt.
Európát sokkolta 1986 május elején a baleset híre. A kontinens nagy részét elérték a szennyeződőtt légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai heteken keresztül elolthatatlanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erőmű alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát.
Az erőmű ma is szedi áldozatait Ukrajnában
Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében éveken belül 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. (Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát sikerült eltávolítani.)
Az ukrán egészségügyi minisztérium 2005-ös adatai szerint a 350 ezer úgynevezett likvidátor közül 12 519-en haltak meg sugárfertőzésben, ugyankkor a Greeenpeace úgy tudja, hogy a Szovjetunió minden sarkából a helyszínre vezényelt, mintegy 600 ezer likvidátor közül legalább 200 ezren szenvednek súlyos rákbetegségben.
A nukleáris robbanás következtében Ukrajnában hivatalos adatok szerint 937 kiskorú kapott pajzsmirigyrákot. Arról nincsenek adatok, hogy más országokban hány kiskorú betegedhetett meg akár a sugárzást követő időszakban, akár annak utóhatásaként, a későbbi évtizdekeben (Magyarországról lásd keretes anyagunkat.) A gyermekek megbetegedéseit illetően magáért beszél egy Fehéroroszországgal kapcsolatos adat (Csernobil a fehérorosz határ mellett fekszik): míg 1981-1985 között 1 millió gyermekre 0,5 rákos megbetegedés jutott, tíz évvel később 100 gyermek szenvedett daganatos megbetegedésben egymillióból.
A katasztrófa következményeinek felméréséhez és eltakarításához nyújtott nyugati pénzügyi támogatás a csernobili zónát Ukrajna egyik jómódú vidékévé tette. A sugárzás miatti aggodalom ellenére több ezer munkavállaló költözött a családjával együtt a közelbe. A még működő 3-as blokkban, illetve a zóna más területén például csak őrszemélyzetként több mint 6 ezer ember dolgozik. Az erőmű környékén ma is kimutatható a normálisnál jóval magasabb sugárszint.
A 4-es erőmű köré sebtében épített szarkofág szakértők szerint újra beomolhat, s ez – ha az előző sugárzás mértékét ugyan nem is érné el – ismét nukleáris anyagokat juttatna a levegőbe.
|
A késői sugárártalom megnyilvánulhat halálos kimenetelű betegségekben, mint például leukémia, rák vagy egyéb rosszindulatú daganat, a beteg élettartamának egyéb okokból történő megrövidülésében, vagy pedig valamilyen szövetre, szervre korlátozódó elváltozásban, mint az idült bőrgyulladás, a szemlencsehomály. Jelentkezését tekintve az utódok öröklött károsodása is késői sugárártalomnak tekinthető. A gyermekek körében hazánkban a csernobili katasztrófát követő időszakban jóval nagyobb mértékben kezdtek terjedni a rosszindulatú daganatos betegségek, különösképpen a leukémia. Dr. Bartyik Katalin, a szegedi gyermekklinika onkológusa szerint feltételezhető, hogy bizonyos környezeti hatások és ezzel összefüggő genetikai károsodások miatt hamarabb úrrá lesz ez a betegség a fiatalokon, mint két évtizeddel ezelőtt. | Hallgatás a megszállt országokban
Bár atomcsapás méretű katasztrófa érte a Szovjetuniót, mind Moszkva, mind a megszállt országok vezetése szigorú hírzárlatot rendelt el. Óvintézkedések helyett még öt nap múlva is tömegeket vezényeltek ki az utcákra, megünnepelni május 1-jét.
Hazánkban a csernobili atomkatasztrófa után neves szakemberek igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy Magyarországon semmiféle negatív hatásra nem kell számítanunk. Míg más, a katasztrófától jóval távolabb fekvő országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, Magyarországon szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, koraszülések, fejlődési rendellenességek megszaporodására, de komoly kutatások ez ügyben nem történtek.
Öt perc sötétség
Itthon is megemlékeznek a csernobili katasztrófa évfordulójáról. A Déli pályaudvar kerengőjében az Energia Klub, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace szervezésében gyertyagyújtással emlékeznek.
A civil szervezetek arra buzdítanak: este 8 óra körül néhány percre oltsák le otthon a világítást, és gyújtsanak meg egy gyertyát. Az akcióhoz csatlakozott Demszky Gábor főpolgármester is, aki saját maga kapcsolja le az összes fővárosi középület éjszakai díszkivilágítását: a budai Vár, a Szent István-bazilika, a Parlament, valamint mintegy 100 szobor és múzeum fényei hunynak ki öt percre.
Péterfalvi: Ki kell adni a vizsgálati eredményeket
Az adatvédelmi biztos szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon hány olyan személyt vizsgáltak meg, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió területén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az érintett egészségügyi intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták ki eddig az erre vonatkozó adatokat.
Péterfalvi Attila az Origonak elmondta: az adatokat statisztikai jelleggel kellene nyilvánosságra hozni, többek között azt, hogy hány embert vizsgáltak, illetve milyen eredmények születtek. Azt az adatvédelmi biztos sem tartaná szerencsésnek, ha ezek alapján személyeket is azonosítani lehetne. Péterfalvi hozzátette: beadvány ezzel kapcsolatban egyelőre nem érkezett hozzá, így hivatalosan nem léphet az ügyben.
Szijjártó: A magyar államnak el kell ismernie felelősségét
Kárpótlási alap létrehozását kezdeményezi a Fidesz a csernobili katasztrófa magyar áldozatainak hozzátartozói és károsultjai javára – jelentette be Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője szerdán Budapesten. A politikus szerint a magyar államnak el kell ismernie a húsz évvel ezelőtti katasztrófa magyar áldozataival szembeni felelősségét, hiszen az akkori Szovjetunió területén lévő csernobili atomerőműben történt robbanás tényéről, és annak egészségkárosító hatásairól az akkori vezetők csak késve, és nem valós veszélyeknek megfelelősen adtak tájékoztatást. Ennek következménye volt az is, hogy közvetlenül az 1986. április 26-án történt katasztrófa után több magyar állampolgár, kamionsofőrök, buszsofőrök, pilóták munkavégzés céljából, állami cégek megbízásából a sugárfertőzött területekre utaztak. Mint mondta, az 1986-ban történt katasztrófa 20. évfordulóján, csatlakozva a környezetvédő szervezethez, arra kérik a Fidesz szimpatizánsait, hogy este nyolc órakor pár percre kapcsolják le a villanyt és gyertyagyújtással emlékezzenek az áldozatokra.
Forrás: BBC, AFP, radio.hu, Hír Televízió, Origo, atomenergia.hu, reak.bme.hu, kfki.hu
|
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2023. Október
H | K | S | C | P | S | V | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|