|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
Csernobil(20 éve történt) |
|
In memoriam Csernobil
Várhegyi László 2006.05.08. 14:15
Tudja-e a kedves Olvasó, hogy mi a különbség a kiégett fûtõelemek, a BBC, a CNN és a Magyar Televízió között? Hát az, hogy a BBC, a CNN, a Magyar Televízió már rég nem lesznek, de a kiégett fûtõelemek és Csernobil még mindig sugározni fognak!
Az ükunokáink ükunokáinak ükunokái ezer, tízezer és százezer év múlva is (ha még lesz ember a Földön!) emlegetni fogják XX. és XXI. századi õseiket, hogy hogyan lehettek ilyen barbárok és buták, hogy a pillanatnyi elõnyökért ilyen súlyos örökséget hagytak maguk után. A természet rendje szerint élõ fajok mindent megtesznek azért, hogy utódaik biztonságban legyenek. Úgy látszik, hogy az ember egy elkorcsosult faj, mert a sokadizigleni leszármazottaival is hazárdírozik.
|
|
|
Immár 20 éve, 1986. április 26-án történt a békés célú atomenergia felhasználásának eddigi legsúlyosabb balesete. A biztonságosnak tartott békés atomenergia felhasználásának is van kockázata, csak az a baj, hogy ez nem egy közlekedési baleset-, vagy egy híd leszakadásának tragédiája, hanem az egész Földre és akár évszázadokra, évezredekre ható kockázat. Csernobil az eddigi legsúlyosabb atomerõmûi baleset volt, de ennél akár jóval nagyobb szabású atomerõmûi katasztrófák is bekövetkezhetnek! Az energetikai szakemberek szerint az atomenergia a legolcsóbb villamosene-rgia-forrás. A környezetbarát szemléletûek viszont a napenergiát, a szélenergiát, a vízi energiát, a geotermikus stb. energiát kifizetõdõbbnek tartják, mert ezek üzemzavar esetén sem rombolják a környezetet. Az atomerõmû hívei saját maguk igazolására kiszámították, hogy 1 kW villamos teljesítmény akkor kerül legkevesebbe, ha nukleáris erõmûben állítják elõ az elektromos áramot. Ez az olcsóság azonban viszonylagos. Amit ember tervezett, ember épített, ember mûködtet az meghibá-sodhat, elromolhat az emberi figyelmetlenség, anyaghiba, s a folyamatok rendszerében bekövetkezett hibák miatt, de a természeti és környezeti anomáliák, katasztrófák is okozhatnak problémákat. Igaz, valóban olcsó az atomenergia, ha 1 kW elõállítását nézzük, de mi van a járulékos költségekkel. Az urán kibányászásától az energia-pasztillák, energia-rudak elõállításáig terjedõ költségeket, majd annak egészségügyi és egyéb sugárbaleseti kockázatait, a kiégett fûtõelemek pihentetési, szállítási és tárolási kiadásait és azok egészségügyi, környezeti kockázatait már nem számolják?!
Van alternatíva! Évente a Nap annyi energiát sugároz a Földre, amellyel ki lehetne váltani 60 milliárd tonna(!) kõolajat. A napelemek hatásfoka egyre javul, a 20 évvel ezelõtti 3%-os hatékonyság ma már eléri és meghaladja a 20%-ot. Ha a fûtést napkollektorokkal oldanánk meg, akkor további energia megtakarítást érnénk el. És ez csak a napenergia. Ott van a többi alternatív, környezetbarát energiaforrás is. Világháborúk törhetnek ki az energiahordozók birtoklása miatt! Irak megszállása mondvacsinált ürüggyel történt, az igazi ok az olaj volt. Irán alatt is gazdag olajkészletek vannak, és most Iránt vádolva keltettek egy atomerõmû-, atombomba- és terrorizmus- hisztériát, mint jó ürügyet az esetleges olajkészletek megszerzésére.
Atomreaktorok itthon és a világban A világon 440 atomerõmû mûködik (2005-ös adat), némelyik már 40 éve. Az atomerõmûvek 30-100 km-es körzetében a természetes háttérsugárzási értékek mintegy 2%-al magasabbak, tehát az adott körzetben élõket nagyobb kockázat fenyegeti. Magyarországon elõször 1959-ben építettek atomreaktort Csillebércen, egy 2 MW teljesítményût, amelyet mára 10 MW-osra fejlesztettek. 1971-ben Budapesten a Mûszaki Egyetemen egy 100 kW teljesítményû reaktort helyeztek üzembe kutatási és oktatási célokra. 1982 és 1987 között Pakson 4 db, egyenként 440 MW-os reaktor kezdte meg a mûködést. Az ország villamos-energia-termelésének 38 %-át adja Paks.
Atom-hulladékok Az atomerõmûvi hulladékok is kockázati tényezõk! A kis aktivitású hulladékok közé tartoznak a kesztyûk, üvegek, szûrõk, rongyok stb. A közepes aktivitású anyagok közé tartoznak a vízkezelõ gyanták, a zagyok, a berendezések és a fémek. A nagy aktivitású hulladékok a kiégett fûtõelemek, melyeket a kivétel után is hûteni kell, s még évekig az atomerõmû területén lévõ átmeneti tárolókban kell tartani, pihentetni. Ezután jön az atomtemetõ. Általában sóbányákban, gránit alapú és agyagos kõzetek között tárolják. Állítólag veszélytelen. Ennek ellenére érdekes, hogy Püspökszilágyon és környékén a tárolás kezdete óta egyes daganatos betegségek szignifikánsan nagyobb arányban fordulnak elõ, mint másutt. Sajnos, ez is lakosság félrevezetése. Most Tolna megyében épül egy újabb atomtemetõ. Már az atomhulladékok szállítását is akkora lakossági ellenállás övezi, hogy titokban, éjjel a nagyforgalmú helyek kikerülésével szállít az „atomvonat”. Az atomtemetõkbe kerüléskor a fûtõelemek egy részét még léghûtéssel tovább kell hûteni, amíg teljesen le nem áll a láncreakció. Üvegmátrixokban is elnyeletik, s így 500-600 évig állítólag biztonságosan tárolható. De mi lesz 600 év után? A másik gond, hogy a neutronsugárzás miatt a reaktorok fala csak kb. 25-30 évig üzemeltethetõ biztonságosan. A reaktortartály nem cserélhetõ, így annak élettartamát a reaktorhéj vastagsága és élettartama határozza meg. Ezért nem értem, hogy miért hosszabbították meg a Paksi Erõmû mûködési idejét. Már így is gond volt, hogy 1999-ben az akkori kormány a paksi szovjet gyártmányú berendezésekhez francia nukleáris szakembereket hozott a karbantartási élettartam- és teljesítmény növelõ munkálatok elvégzéséhez. Az eredmény közismert. Pakson is súlyos üzemzavar történt, melyet most már orosz szakemberekkel próbálnak elhárítani. Olyan ez mintha az orosz autókat Párizsban akarnák tuningolni, vagy a francia autókat Moszkvában javítani, s a végén mégis a gyári szakemberek kellenek. Adott egy technológia, akkor azzal ne kísérletezzen az abban nem jártas szakember.
Reaktorbalesetek Az atomerõmûvek rendellenességeinek egy részét üzemzavarnak nevezik. Ilyen már minden atomerõmû életében elõfordult. A veszély fokától függ a rendellenesség minõsítése. Eddig három nagyobb erõmûvi baleset történt (állítólag Szovjetunióban több is volt, csak nem jelentették be a világnak, s a megemelkedett háttérsugárzási értékeket a hidrogénbomba-kísérletekkel magyarázták). Az elsõ az Észak-Angliai Windscale-ban, 1957-ben, a második Pennsylvaniában, 1979. március 28-án történt a Three Mile Island-i erõmûben és a harmadik: a csernobili katasztrófa, 1986. április 26-án, szombaton 1 óra 23 perc 49 másodperckor. A reaktor belsejében a hõmérséklet elérte a 3000 Celsiust, a grafit begyulladt, és 10 napon keresztül égett! A sugárzó anyagok nagy mennyiségben kerültek a légkörbe. A levegõbe jutott radioaktív anyagok mennyisége 400 hiroshimai atombombával volt egyenértékû! Rizskov miniszterelnököt csak 18 órakor értesítették a történtekrõl, aki vasárnap 11 órakor (34 óra telt el a robbanástól!) kormánybizottságot hozott létre, amely a helyszínen kezdte a vizsgálódást. Hétfõn reggel a Csernobiltól 1600 km-re lévõ svéd Fosmark-i atomerõmûhöz érkezõ dolgozók dózismérõje még az üzembe történõ belépés elõtt szennyezõdést jelzett. A svédek a szélirány alapján hamar rájöttek, hogy a szennyezõdés nem tõlük származik, hanem délrõl jött. A reaktor környéke 30 km-es körzetben erõsen elszennyezõdött. 135 ezer embert kellett evakuálni. A radioaktív porfelhõ Európa minden országába eljutott, és jelentõs területeket szennyezett el. A négyes blokk köré beton szarkofágot építettek, ami jelentõs áldozatokkal járt. Repülõgépekrõl dobálták le a betonterhet a blokkra. A pilóták mindegyike halálos dózist kapott. A hármas blokk ma is üzemel! Hogy a magyar vezetõk mikor szereztek tudomást a balesetrõl, nem tudjuk. Mindenesetre õk is ott álltak május elsején a dísztribünön a Felvonulási téren. Emlékszem, jó idõ volt. Sokan voltak a szabadban, sokan vettek a primõr salátákból, amelyek ugyancsak kaptak a kihulló szennyezõdésbõl. A radioaktív jód izotópok sok ember pajzsmirigyébe beépültek idõ elõtti halálukat okozva. Az ezzel kapcsolatos statisztikákat nem hozzák nyilvánosságra, az adatokat becsülni lehet. A mortalitás a következõ években erõsen megnõtt, és kb. 6 évig tartott ez az állapot. Sok csecsemõ született akkoriban testi hibákkal, de az elõzõ évekhez képest a csecsemõ-halandóság is nagyobb volt.
A természet nem legyõzhetõ! Csernobil környéke ma is lakatlan. Beindult a katasztrófaturizmus. Sajnos ebbõl is üzletet csináltak, csak azt felejtik el, hogy a sugárzó és sugárszennyezett anyagok felezési ideje még nem járt le, tehát ma is lehet sugárfertõzést kapni, ha nincs megfelelõ védõöltözetünk. A háborítatlanul maradt területeket visszafoglalta a természet. Elképesztõ bujaságú flóra és fauna jött létre. A hasadó anyagok sugárzása miatt a növény- és állatvilágban is új egyedek jelentek meg. Ez meglepte a tudósokat is. A futurológusok megnézhetik, milyen lesz a természet egy atomcsapás után. Megváltozik minden - csak az ember nem éli túl az egészet. Meg is érdemli. Õ okozta a határtalan gõgjével, azzal, hogy le akarja igázni a természetet. A természet nem legyõzhetõ. Az ember mindig és mindent meg akar változtatni csak magát nem …
Csernobilra áldozatainak számát csökkenteni lehetett volna, ha idõben jódtablettákat, védõöltözetet, gázálarcot osztottak volna ki a katasztrófa-védelmi szervek a lakosságnak. Naiv módon azt gondoltam, hogy Csernobil és a paksi üzemzavar után a magyar hatóságok a Paks körzetében lakóknak kiosztják a védõöltözeteket és a gázálarcokat, hogy vész esetén mindenki gyorsan magára vehesse a védõ-felszerelésekhez, de nem ez történt meg. És ha egyszer katasztrófa lenne Pakson, és kiosztanák a védõfelszereléseket, a gyermekeknek akkor sem jutna belõle. Nincs gyermekméretû védõöltözet, nincs gyermekméretû gázálarc! Nem a kampánnyal kellene foglalkozni a politikusainknak, hanem a biztonsággal. A biztonság pedig megkövetelné, hogy ne hosszabbítsuk meg a tervezett mûködési idõt Pakson. Kísérletezni az atommal, az atomenergiával veszélyes. Murphy törvénye is mûködik - tudják: ami elromolhat, az el is romlik.
|
|
|
|
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2024. Január
H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|