|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
Paudits Zoltán cikkei |
|
Hontalanul…
Az írást 2007-ben közölte a FRONT és a Szittyakürt
Paudits Zoltán
Néhány gondolat Alföldi Géza: Végrendelet c. könyvéhez
Ebben a sablonba öntött, uniformizált, virtuális világban bizonyára sokak számára furcsa, szokatlan és hiábavaló próbálkozásnak tűnik a szépirodalom, ezen belül is a vers propagálása, ennek ellenére az a tudat vezérel e sorok írása közben, hogy vannak azért a társadalomban olyan gondolkodó, maradandó értékek felé forduló egyének, és remélhetőleg, nem is kevesen, akik megelégelték az évtizedek óta beléjük sulykolt aszfaltirodalmat, az urbanizált, klónozott műköltőket és képzeletükben visszavágynak az anyaföld teremtő erejéhez, a vidéki lét szénaszagú, friss levegőjéhez, a tiszta és intakt természet egyszerű, hétköznapi csodáihoz. Azoknak ajánlom elsősorban Alföldi Géza: Végrendelet c. vaskos verseskönyvét, akik eljátszanak azzal a talán bizarrnak tűnő gondolattal, hogy egy emigrációba kényszerült és máig méltatlanul mellőzött és elhallgatott ízig-vérig magyar költő, újságíró, szerkesztő, kiadó, zeneszerző látszólag szubjektív, de valójában az objektivitást mindvégig magában hordozó „mindent érző és mindent látó szemüvegén” át szeretnék vizsgálni és figyelni a törékeny emberi lélek, a halandó szív apró, finom rezdüléseit, az egyénnek és az őt körülvevő környezetnek Isten végtelen, soha el nem múló szeretetével átszőtt kapcsolatát.
„Sár, végeláthatatlan zöld és barnaszínű táblák, amott szik, arrább terméketlen sárga futóhomok: de nagy lelke lehetett annak, aki erről a földről Himnuszt álmodott!” – írja Alföld című versében. És vajon milyen kifinomult, érzékeny lelke volt Alföldi Gézának, akiben ez a gyönyörű, plasztikus vers megfogant!
Alföldi költészetében éppen annyira fontos és nélkülözhetetlen szerepe van egy árokszéli, eső verte, sáros rögnek, mint a zöldellő mezőn mosolygósan viruló harmatos liliomnak, vagy a Kárpátok izmos gerince mögé kecsesen lebukó alkonyi Napnak. Soraiban minden mindennel szoros, harmonikus egységet alkot és szétválaszthatatlan kohéziós erőben egyesül egymással a magában oly sok titkot és szépséget rejtő és hordozó univerzumban.
Egyszerre van jelen alkotásaiban a születés és a halál, az alfa és az omega. Párhuzamban fut a kétségbeesésig felfokozott gyötrő reménytelenség, a hontalanság lelket tépő, keserű és egyre erősödő fájdalma, a tehetetlen, magára hagyott, árva ember önmarcangoló vergődése, a hazájáért aggódó humanista vátesz egek felé törő hangos jajkiáltása, a magyar feltámadást váró, új hajnalt bontó, krisztusi hitben gyökerező lázas reményével. Kevés olyan költő van, akiben szavakkal már nem jellemezhető magaslatokig szárnyal a magyarságtudat. Ezen kevesek égi panteonjában foglalta el örökbecsű helyét Alföldi Géza 1991. október 25-én, halála napján.
A nagy gonddal összeállított, szép kivitelezésű, terjedelmes verseskönyv a költő kilenc kötetét foglalja magában és ad átfogó betekintést, hiteles, hamisítatlan szociográfiai, erkölcsi, morális korrajzot arról a hagyományaihoz hűen ragaszkodni akaró magyar való világról, amelyet fékezhetetlen, bűnös akarattal és embertelen erőszakkal zárnak nemzet- és magyarellenes hatalmi erők árulással és ármánnyal szőtt rácsok mögé, s tesznek tönkre, rombolnak porrá és amelynek a szuverenitását kufárok módjára adják el idegenszívű szedett-vedett rabló hordáknak.
A hányatott sorsú, rezervátumba zárt és élete végén már különösen mostoha körülmények között élő költő idegen földről szemlélve Magyarország bús felhőkkel borította egét sokkal tényszerűbben, reálisabban látta át, mérte fel az eseményeket, annak velejáró következményeit, ok-okozati összefüggéseit, mint bárki más.
Számos versében szót emel a zsarnoki diktatúra, az önkényuralmi elnyomás, a szegényeket kifosztó, megalázó, dölyfös burzsoá arisztokrácia, és a gyilkos, kommunista diktatúra önmagukat tömjénező képviselői ellen.
Alföldi Gézát, nemcsak a neve, az ősei, a szavai tették magyarrá, hanem a szíve és a lelke is magyar volt. Ezt fogalmazza meg a következő sorokban. Ez a csodálatos gondolatmenet lehetne akár a költő ars poeticája is:
„Magyarnak lenni, nem a szó, a név, az ősök, az élet, magyarrá csak a szív tesz és a lélek!”
Álljon mindannyiunk előtt örök mementóként és követendő példaként a költő élete, munkássága, gondolkodása. Teljen meg szívünk, lelkünk ugyanazzal az önzetlenül szétáradó szeretettel, hűséggel, tenni akarással, gyermeki jósággal, hittel és magyarságtudattal, amely érezhetően áthatol Alföldi minden versén. Csak és kizárólag ezeknek a felbecsülhetetlen értékeknek a megőrzésével, megtartásával és továbbadásával van esélyünk az életben maradásra. Az utánunk jövő generációnak is meg kell hallani a kiáltásunkat. Vezetnünk kell őket és velük együtt nekünk is menni kell tovább a számunkra kijelölt úton. Ehhez nyújt bátorító segítséget e verseskötet is!
(Az írást 2007-ben közölte a FRONT és a Szittyakürt)
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2025. Január
H | K | S | C | P | S | V | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|