|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
Attila mágikus kardja |
|
Attila mágikus kardja
Őseink csodafegyvere,a mágikus Excalibur
Az ősi világhódító népek a legendák szerint nem csupán erós akaratuk által lettek naggyá;általában félisteni uralkodó,csodás hérosz vezette őket mágikus fegyverével.Ilyen varázserejű tárggyal természetesen a magyarok ősei is rendelkeztek;ezt nemcsak a regék,de a történettudomány is bizonyítja,sőt bárki meggyőződhet róla a saját szemével…
A bécsi Schatzkammerben a német-római császári koronázási jelvények között őriznek a középkor óta egy kardot,amelyről az a hír járja,hogí Harun al-Rasid kalifa ajándékozta azt Nagy Károlynak.A kard azonban nem kard valójában,hanem szablya,és a történészek szerint Magyarországról került Bécsbe.1057-ben I.András királyunk testvérének,Béla hercegnek tett ígérete ellenére megkoronáztatta gyermekét,Salamont,így nyilvánvalóvá tette,hogy Béla nem fogja örökölni Magyarország trónját.Évtizedekig tartó ellenségeskedés,véres trónviszály vette kezdetét.1059-ben András választásra kényszerítette öccsét;a Tisza melletti Várkonyba hívta,ahol a királyságot jelképező korona és a hercegséget szimbolizáló kard között kellett választania.Előzőleg András parancsot adott híveinek,ha testvére a korona mellett dönt,öljék meg.Béla egy hűséges embere titkos tanácsára a kardot választotta,ám a jelképes döntés nem oldotta meg a problémákat.Béla Lengyelországból gyűjtött seregek élén tört tátyjára,aki a mosoni csatában halálos sebet kapott.Így avathatták Magyarország királyává I.Bélát,de uralma nem tartott sokáig:1063-ban rejtélyes balaeset következtében meghalt.(Bővebben lásd:A legnagyobb magyar királyok c.kötet)
Halálát követően a német seregek támogatását maga mögött tudó Salamon fejére visszakerült a magyar korona.Az ifjú király édesanyja,I.András özvegye,Anasztázia kijevi hercegnő köszönetképpen ékes kardot ajándékozott Nordheimi Ottó bajor hercegnek,aki IV.Henrik német-római császár nevében nyújtott segítséget Salamonnak.
Lambert hersfeldi szerzetes 1071-ben keltezett krónikája szerint e kard nem más volt,mint a nagy hun király,Attilának a hadak istenétől,Marstól kapott kardja.S annak,hogy a német krónikás Attilát istentől kapott karddal írta le,nem más a forrása,mint Jordanes VI.századi gót történetíró,aki szintén hallomásból merítette idézett sorait:
„Habár Attila már természeténél fogva magasra tört,magához való bizalmát még növelte Mars kardjának megtalálása,amelyet a szkíta királyok mindig szentnek tartottak.Ennek fölfedezését Priszkosz rétor a következőképpen adja elő:Egyszer-úgymond-egy pásztor észrevette,hogy nyájának egyik üszője sántít,de sebesülésének okát nem bírta megtalálni;nyugtalanul követte a vér nyomát,s végül egy kardhoz ért,amelybe az üsző legelés közben vigyázatlanul belelépett.A pásztor kiásta a kardot,s egyenesen Attilához vitte.Ez,megörülve az ajándéknak,nagyra törő elméjével arra magyarázta,hogy ő az egész világ uralkodójául van rendelve,s hogy Mars karrdjával a harcok fölötti hatalom reá van ruházva.”
A kard mély nyomot hagyott a nép emlékezetében még évszázadokkal később is.Megtalálását örökíti meg például Iványi Grünwald Béla A Hadúr kardja című festménye és több európai(nem magyar!)monda is:
„Volt a szittya királyoknak egy csodálatos nagy erejű kardjuk,amelyet azért kaptak az istentől,hogy azzal minden népet legyőzzenek.Ez az ősi kard elveszett,de híre fennmaradt a szittya vitézek között.Az öregek mindig mondták,mondogatták:
-Keressétek,kutassátok,mert az lesz a világ ura,aki Isten kardját megtalálja!
Hiszen keresték is kutatták is,de Isten kardját senki meg nem találhatta.
Isten kardjának hírét Attila is hallotta,hogyne hallotta volna.Az édesanyja elbeszélte neki,hogy egykor azt álmodta:csodálatos fiúgyermeket fog szülni.Álmában megjelent ez a fiú,és egy fényes kardot kötött a derekára.Lángolt,sugárzott ez a kard,mert Isten hajította le,és éppen az ő fiának szánta.Ebből az álomlátásból Attila megértette,hogy Isten kardját ő köti a derekára,ő lesz Isten ostora,aki minden népet meghódít.
Gyermekkorától fogva várta,egyre várta Attila a kard érkezését.Nem is várta hiába.Történt egyszer,hogy az egyik hun pásztor észrevette:sántál,erősen sántít az egyik tinója.Megnézi a lábát,s hát véres seb van rajta.Ugyan mi sérthette meg?Ahogy körülpillant,fényes lángnyelv villan fel előtte,a hát egy kard áll ki a földből,abból csapnak ki a lángok!
Odamerészkedik,kihúzza a kardot a földből,és futva fut vele Attila királyhoz:
-Ezt a csodakardot a mezőn találtam,úgy gondolom,téged illet!
Attila mindjárt megismerte Isten kardját.Megmarkolta,suhintott vele a világ négy tája felé,és azt mondta:
-Isten kardjával a föld minden népét megbüntetem!”
Annak idején,2500 évvel ezelőtt a történetírás atyja,maga Hérodotosz is említi a szkíták kardtiszteletét.Azt írja egy helyütt,hogy minden törzsi székhelyen nagy dombot emelnek, s a dobm tetejére vaskardot állítanak fel a hadisten szent jelvényeként.
Székelyföldön,ahol tartja magát a hunoktól való leszármazás hite,több ilyen,hegyével felfelé a földből kinövő kard megtalálásáról tudósítanak.
A csodafegyver híre az egész világot bejárta; kultuszát növelték a köréje fonódó mendemondák,melyek szerint forgatója sebezhetetlenné válik,és a kard csakis őt szolgálja,ha illetéktelen személy kezébe jut,annak halálát okozza.Attiláról is azt tartották,hogy csatában sebezhetetlen(nem is fegyver által halt meg),és a történelem tud néhány illetéktelenről is,akik nem élték túl,hogy derekukra csatolták Isten kardját:
„Merseburgi Lipót,a német császár meghittje,akinek tanácsával bizalmasan élt,véletlenül lebukott lováról,és kardjától átszúrva kimúlt…Említették akkor,hogy ez ugyanaz a kard volt,mellyel egykor Attila,a hunok nevezetes királya a keresztények vesztére és Gallia pusztítására ádázul dühöngött.Ezt a kardot pedig a magyarok királynéja,Salamon király anyja,Ottó bajor hercegnek adta,mikor az ő közbenjárására a király az ő fiát uralmába visszahelyezte…”
Néhány kutató úgy véli,Isten kardjáról szóló történetek ihlették később a brit Excaliburról ,Arthur király csodás fegyveréről szóló mondákat is.Való igaz,a két legenda számos hasonlóságot mutat,s talán valóban a szkíták földből kinövő kardja lehetett az angol tóból kiemelkedő Excalibur is.Sokan hisznek mindkét kard valóságos létezésében,s állítják,Attila halála után Isten kardja elveszett(nem említik hazai mondáink),s míg újra fel nem bukkant nálunk,addig Arthurt szolgálta.A kardok erejére nézvést szintén számos elmélet létezik;talán nem is támadó fegyver volt,hanem védekező:energiamezőt,védőpajzsot vont gazdája köré.Talán egy magasabb rendű civilizáció ajándéka volt a Földön kívülről vagy annak az ősi birodalomnak egy fennmaradt eszköze,ahol a magyarok ősei éltek a vízözön előtt.A kard már akkor is kultikus fegyverük lehetett,melynek eredete homályba vész.
Eleink fő fegyvere a hátracsapó íj volt,a közelharcé pedig a szablya.Míg íjjal valamennyi harcos rendelkezett,szablyája nem volt mindenkinek.A honfoglalás kori magyar társadalomban e fegyver viselésének joga az előkelők,a nemzetségi és katonai vezetőréteg kiváltsága volt.
A 70-90 cm hosszúságú,az él felé enyhén görbülő,egyélű,illetve a végén kétélűvé köszörült,kb. fél kilogramm sűlyú szablyával a harcosok csuklóból vívtak.Félelmetes fegyver volt:lefelé lendítve élével sújtott,felfelé vágva a penge egyharmadában visszaköszörült fokéllel sebesítette meg az ellenfelet.Fahüvelyben tartották,markolatát többnyire fával borították,és bőrrel vonták be.Csuklószíjjal erősítették kézfejükhöz,ezzel akadályozták meg elejtését.A szablya keresztvasa rövid,gombos végű volt.
A Bécsban őrzött kard persze nem lehet az eredeti Isten kardja(az ma egy sokkal nyugodtabb és biztonságosabb helyen fekszik),ám rendkívül pontos másolat.Nem hasonlít sem az arab kalifák fegyvereire,sem az avar szablyákra.
Hogy akkor mégis honnan származik a kard?Nos,ezt nem tudjuk bizonyosan.Éppenséggel övezhette Attila derekát is-noha a hunok általában egyenes pengéjű kardokat használtak-ám a hunoktól szinte betegesen rettegő történészeink ezt cáfolják.A honfoglalás kori magyar sírokban talált leletanyag alapján napjainkra elfogadottnak tekinthetjük azt a nézetet,miszerint a mitikus motívumokkal díszített aranyveretes bécsi szablya magyar eredetű,egykor magyar fejedelem derekát övezte,aki nemcsak méltóságát,hatalmát jelezte fegyverével,hanem csatában forgatta is azt.Ezt igazolják a rajta talált kopásnyomok.
Maga a kard egészen jó állapotban maradt fenn;soha nem került föld alá,komolyabb rongálódások nem érték,és bár többször is javításokon esatt át,megőrizte ősi formályát,díszítését.A szablya enyhén ívelt acéléle 75,8 cm hosszú.Az él másik oldalán lévő fokélét szokatlanul hosszan,49 cm-esre visszaköszörülték és kiélezték.Lapja mindkét oldalán végigfutó vércsatornájába aranyozott rézlemezt illesztettek,melyekbe mitikus állatalakokat és növényi motívumokat mintáztak:felül sárkányszerű lények párharca,lejjebb finom palmetták,félpalmetták,gazdag pompája díszlik.Az enyhén él felé hajló,gombos végű vasellenzőt aranylemezzel burkolták,és indákkal,levelekkel,közepét négylevelű rozettával ékesítették.A vas markolattüskéhez szegecsekkel rögzítették a rájabőrrel borított,íves famarkolatot,melynek tövét és végét aranylemezekkel vonták be.A lemezt végtelen hálóba szőtt,indás-szalagos-palmettás motívumokkal díszítették,hátterüket poncolással alakítva ki.A fegyver középkori javításakor az elöregedett,sérült markolatfát három aranyozott ezüstpánttal fogták össze.Végezetül meg kell emlékeznünk egy érdekes adalékról,amely azonban az Attila-kard elmélet ellen szól.A Képes Krónika gyakorlatilag azonosította a hunokat a magyarokkal,ezért részletesen elmeséli a hunok történetét,mégsem tud Attila kardjáról.Sőt a nagyúr haláláról írva misztifikálja Attila személyét,ám ekkor is,mint legjelentősebb fegyverét,csupán az íját említi meg:
„Attila negyvennégy évig kirélykodott,öt esztendeig vezérkedett,százhuszonnégy évig élt.Meghalt azután a magyarok pannóniai bejövetelének hetvenkettedik,az Úr megtestesülésének négyszáznegyvenötödik esztendejében,II.Marcianus császár és I.Gelasius pápa idejében.Azon az éjszakán,melyen Attila Sicambriában meghalt,Marcianus császár-aki ekkor Konstantinápolyban volt-álmában eltörve látta Attila íját,abből megértette,hogy meghalt.Vége
Bolyki Tamás írása
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2024. Március
H | K | S | C | P | S | V | 26 | 27 | 28 | 29 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|