|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
Gondolatok a Baja-Zombor földrajzi tengely települési néveredetéről. |
|
Gondolatok a Baja-Zombor földrajzi tengely települési néveredetéről.
Baja és Vaskút 1440 éve lakott települések.
A mintegy emberöltőnyi kutatásaim során a történelem kérdéseiben a logikai felépítés hiányosságaira tereltem a figyelmem. Rájöttem, hogy az államalapításunk ezredik évét követő kérdések leírásában az események sorrendiségében nincs hibás logikai tévedés, a történelmi igazság kérdéseiről most nem szólok. De akkor az államalapításunkat megelőző időszakról miért olyan ellentmondásos a történelmi felfogásunk? Az eltérések okainak a felderítése érdekében hozzákezdtem a magyarság ókori történelmének a feltérképezéséhez. Ennek a cikknek a keretében csak annyit írok róla, hogy megalkottam egy több mint ötszáz szavas ómagyar nyelvű szótárat. A kezembe került kiadványokból kigyűjtöttem minden olyan ókori nevet és szavakat, amelyek magyar jelentésű fogalmakat takartak. A folyamat közben elég nagy gyakorlatra tettem szert régi magyar szavak elolvasására és a megértésére.
Minden részlet nélkül egy példán keresztül szeretném bemutatni az eredményeimet. A történelmi érdeklődéssel rendelkező olvasó tudja, de a történelmi térképekről is megtekinthető, hogy i.e. az 1. évezredben a Fekete-tenger nyugati részén a mai görög Trákiától az Isztriai-félszigetig élt egy trák nevű nép. Akárhol kerestem, semmi érdemleges adattal sem találkoztam velük kapcsolatban. Az ómagyar olvasási gyakorlatomnak köszönhetően egyszer csak beugrott a megoldás. Bíborbanszületett Konstantin kelet-római császár 950 körül írja, hogy a magyarokat az ő idejében turk (türk) néven is ismerték. Ha összevetem a turk és a trák szavakat, könnyű észrevenni az egybecsengésüket. Nézzük a szavak etimológiáját. A turk, mint népszó ómagyar jelentése: Teremtő-úr-országa, ahol a Teremtő Úr = Napisten, mai értelemben Teremtő-napisten-népe. A fogalomról még annyit kell tudni, hogy az úr szótag ősi magyar ember (személy) megnevezésére is használt kifejezésünk. Nagyon fontos lesz a címbeli megfejtés érdekében az ősi írások (rovásírás) egyik szabályának a megismerése. Ha két azonos mássalhangzó kerül az írásban egymás mellé, akkor azt az írói egybeszerkesztették. Ebből kitűnik, hogy az ur szórészletben, végeredményben két szótag az ur + ra egyberovásáról, az aláhúzott betűk szerinti tömörítéséről van szó. Tehát az úr-ra összerovás a k többes raggal adja az igazi jelentést, mint Egyiptom napistenének = Ra, Rá, Ré úrnépe fogalmát. Ebből a levezetésből már egyértelmű, hogy a trák nép fogalmának is köze van a turk jelentéshez. A trák népszó megegyezik a Teremtő-napisten-népe fogalmával. Pontosabban a turáni népcsoport egyik törzse. A mássalhangzós írásokban a magánhangzók nincsenek kiírva, esetleg csak jelzik helyüket. Ha kiegészítjük a vizsgált szavainkat az időközben kiesett magánhangzóikkal, akkor a tur(a)k és a t(u)rák hangalakokot kapjuk, zárójelben a kiesett hangokkal. A népnévből képzett orzságnév jelentése: Trákia = Teremtő-napisten-országának-ária-népe. A néveredetet saját eredményű megfejtéséről, ősbemutatóként ebben a kiadványban lehet először olvasni, ahol az „ia” toldalék az őshazából kiáradott törzsek új hazáját jelenti, az aláhúzás szerint.
Gyakorlásképpen megpróbálom a trákok egyik nagyvárosának Bizáncnak az ókori magyar nyelvi képződését is bemutatni. Elsőként a Keletrómai Birodalom központjává váló város új nevét elemezzük: Konstantinápoly (Konstantinápolisz) az egyik legnehezebben megfejthető összetett városnév. Szótagok szerint: K = kő, vagyis határkő értelemben egy ország területe + on = hon + stan = őstan (isten) + ti = teremtő igi (égi) lakhelye, városa + náp = nap-apa, napisten eredetű király, uralkodó császár + ol = ól, legősibb értelmében templom, lakhely + y = j(a)ó, jó (ió) jelentésű lágyító betűjel. Összeolvasva vegyes szórendben: Konstantinápoly = Égi-teremtő-napisten-országa, -jó-napkirály-templomának-városa értelemét hangzósítja felénk. Látható, csak „ilyen” egyszerű az ókori történelem feldolgozása! Vegyék figyelembe a szerző szabad szófordításának gyakorlatát. De a Bizánc név is magyar nyelven képződött fogalmunk: Bi = vi, a latin írásforma víz szavunk ősi kiejtésű alakja, égi-szent(elt)-víz vagyis vízmelletti település + z = zent + ánc = sánc, földvár; egybeolvasva: Bizánc = Vízmenti-szent-földvár, vagyis a Márvány-tenger melletti ősi vallási központ városának, templomának ősi névalakja.
A fenti szóelemzések magyarázatként le kell írnom, hogy az etimológiai megfejtésem során két karakter segítségével írom le a folyamatot. Az egyenlőség jellel (=) a régi és az új kiejtés azonosságát, míg a meg jellel (+) azt jelzem, hogy az utána következő szóelem egybetartozik az előzővel. Ha további magyarázószöveget kell betoldani az elemzésbe, azt a mindenkori vessző írásjel után írom be, és a meg jellel folytatom az folyamatát.
Ennyi bevezető után rátérek a címbeli felvetésem megválaszolására. Alapos bizonyítékaim vannak arról a történelmi elgondolásomról, hogy az általam Baja-Zombor tengelynek elnevezett tájegységnek, azonos történelmi eredete van. Az egységes rendszer kialakulásának a nyomai a honfoglalás előtti időkre irányították a figyelmem. Ha Vaskút földvárára és halmaira – de Bajának is és Zombornak is volt ősi vára – gondolunk, még nem kapunk semmi biztos támpontot. De ha tudjuk, hogy a vaskúti földvárnak kerek formája van, és a népvándorlás egyes népeinek vezérei (papkirályai) halomsírba, de nagyon fontos, hogy kerek alakú és kupolaszerű mesterséges dombokba temetkeztek, már közelítünk a megoldáshoz. Ismernünk kell többek között, hogy a kerek várak és sírhalmok, de az ókori templomok is kerek kupolás alakjában – a turáni tájegységben kék színezéssel –, milyen vallású népek életére voltak jellemzőek. Nagyon röviden csak arra utalok, hogy a kerek vallási forma az ókori napistent imádó népek misztériumában volt gyakorlat. A napisten tiszteletét többek között a kerek jelzővel, vagyis a végtelen kör ábrázolásával fejezték ki. A napisten népe – mint említettem – Egyiptomban fejlődött ki. Innen áradt szét Kis-Ázsiába, a Kaukázus és a Fekete-tenger környékére. Ha feltételezzük, hogy a Kárpát-medence is elég közel van az említett térséghez, akkor az itteni megtelepedésük is valószerű. Most már csak azt a népet kellett megtalálni, amelyik a napisten tiszteletét tartotta fő vallásának a vizsgált területen.
Egyes leírások említik, hogy a vaskúti halmok, kunhalmok. Ezzel a megközelítéssel máris a magyar honfoglalás körüli történelmi időkbe érkeztünk el. A történészek szerint a honfoglalás idejében már kerültek be az országba egyes kun néptörzsek. Az adatok nem teljes körűek, mert elsősorban a második évezred elején, a tatárjárás idején fogadott be a Magyar Királyság kun törzseket. Bár azt azért el kell mondani, hogy a kun nép is a napistent imádta egykoron. Erre a legfontosabb bizonyíték a hegyes kunsüveg népi viseletének, és az ókori Egyiptom vallás „hegyes” királyi korona eredetének az egyezősége. Arról nincsenek történelmi adatok, hogy a kunok a honfoglalás előtt ezen az Észak-Bácskai területen éltek volna, ezért a kutatást tovább folytattam az időben visszafelé.
Nem találtam régebbi adatokat az Iványi-féle Bács-Bodrog vármegye Földrajzi és történelmi helynévtárában sem, ezért kicsit tovább kellett nyomozni. Módszernek választottam, hogy mindig az ismert eseményekből kiindulva haladok a régmúlt felé, mert ez az út legalább az elején biztosan igaz út. A történelemkönyvekben már részletesebb leírások vannak, egy szintén titokzatos népről a Kárpát-medencében a 6-9. századokban. Ők az Avar nép. Az avarok népéről írják, hogy a közel-keletről származnak, és megfordultak Egyiptomban is. A perzsa hódítás elől menekültek a Kárpát-medencébe i.u. 567 körül. Az avarokról szóló leírásokban szerepel, hogy kör alakú várakban, városokban laktak, és a napistent imádták. A bevezetőben leírt etimológia szerint megvizsgáltam az avar népszó eredetét. Rögtön feltűnt, a szó második szótagjában az ar vagyis az úr részleg, és az egybeírás okán az ar = a-Rá írásmód rövidítése. Ebből egyértelmű, hogy a napistent imádó úrnépről van szó az avar népben. De mit jelenthet az első szótag? Erről tudnunk kell, hogy a napisten papjainak az ősi magyar megnevezése az aba, az abu mai kiejtéssel az apa, apu melyből keletkeztek az egyházi elnevezések, mint a pap (pópa), és még a Pápa fogalma is. A görögök még abar-nak írták őket. A kérdéses mássalhangzó akár a kerek vár fogalmából is hasonulhatott avarrá. Nagyon fontos tudnunk, hogy a mostani avar szavunk hangalakja már a középkori latin írásforma terméke. Ha visszautalok az egyiptomi Abu-Szimbel sziklatemplomára, a folyamat egyértelműen adja az eredetet, de gondolhatunk Aba-Sámuel magyar királyunk néveredetére, és a görög abar formára is. Tehát a név mai értelme fordított szórendben: Avar = Rá-apa-gyemekei, másként Rá-napisten-teremtő-úrnépe. Az ar = úr fogalomrész jelenti, hogy a hunmagyar úrnépek családjába tartozó néptörzsről van szó.
Ha elfogadjuk az avar népmegnevezés fenti etimológiáját, máris a címbeli kérdés megfejtésénél vagyunk. Az avarokról szóló leírásokban szerepel egy ZABARGÁN trónelnevezésű papkirály, akinek fia Baján sokszor említődik a Kárpát-medencei Avar Birodalom vezetőjeként. A népvándorlások időszakára jellemző volt, hogy egy területet birtokló néptörzs, a gazdasági tevékenysége során felosztotta a területét nyári és téli szállásokra. A nyári szállásokon nagyobbrészt földműveléssel, a téli szállásokon állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak. A törzs vezérének a nevéről, vagy más vallási meggondolások alapján nevezték el a szálláshelyeket, és a közbeeső településeket. Baján királyfi, és későbbi avar király neve után már felébredhet a gyanúnk, hogy Baja város nevét lehet, hogy az avarok adták az utókor részére?
Mielőtt a fenti kérdésre válaszolnák, nézzük meg mit jelent a Zabargán fogalma. Egyszerűen a névelő és az utónév egyberovásával állunk szemben. Ha úgy írjuk le a szót, hogy Az-abar-kán, mindjárt jól érthető magyarul a megnevezés, nem is kell fordítanom. Csak annyit kell megjegyezni róla, hogy sajnos csak az illető király trónnevéhez jutottunk hozzá, és nem a személynevéhez. Ezek szerint, minden avar uralkodót Avar-kánnak hívtak, a k és a g mássalhangzók illeszkedése mellett. A kán szóról is tudnunk kell, hogy az egyiptomi termékenységi vallás egyik tisztségéről van szó, mai megfelelőjeként a kan fogalmáról, visszautalva az Ápisz szent bika kultuszig. A papkirályokat sokszor nevezték el jó-kan elnevezéssel, mint a törzs apja értelemben. A bizonyítás érdekében még egy avar-kánról kell írjak. I.u. 811-ből tudunk egy Izsák nevű avar uralkodóról. Vajon a mai Izsák, a Bács-Kiskun megyei település lakói tudják-e, hogy a város néveredete legalább ezerkétszáz évre, az avar korig nyúlik vissza? De Bajától 25 km-re létezik egy Izsák-puszta is.
Az Avar nép uralkodóháza – Nagy Károly hadakozásaiból tudjuk –, hogy a Duna-Tisza közén terült el. Mármost, ha az egyik avar kánnak egy Baján nevezetű fia élt ezen a tájon, akit közben királlyá koronáztak, már könnyű a helyzetünk. A néveredetből következően Baja és Zombor szállásterületek szerint tölthette királyi életét, mely emléke Baja város nevének az ősi eredete. Tehát Baja város úgyszintén legalább 1440 éve, az avarok korától biztosan lakott település. De nem járok messze az igazságtól, hogy az avarokat megelőző hunok, mégelőbb a szkíták, őelőttük a kelták, az őskorban pedig a körös-kultúra népe is használta lakóhelyként e területeket. Ha megvizsgáljuk a tengely melletti települések ókori névanyagát, erre a következtetésre minden okunk meglehet. Felsorolom a kérdéses települések mai neveit, majd a következőkben röviden ismertetem az új történeti leírásukat. Baja-Zombor tengely településeinek a felsorolása Észak felől kezdve: Baja, Vaskút, Gara, Bácsszentgyörgy, Regőce, Béreg, Őrszállás, Bilics, Zombor.
Baja: területén újkőkori, bronzkori, rézkori, vaskori régészeti leletek, 6. századi avar temető található. A név írott formában 1323-ból „bajai nemesek” szóként említődik. A nevét a török bika (jó kan) jelentésből is vallják. Két szótagú fogalom, Ba = teremtő-apa + ja = jó, vagyis névelővel kiegészítve A-ba-ja(ó)-király értelemben keletkezett. A név mai jelentése fordított szórend szerint: Baja = Jó-apa, avar eredetű szakrális királynév képzésű fogalom, mint ahogy a török névből is következik. Biztosnak látszik, hogy a Baján király(fi) központi téli szállásának eredetével állunk szemben. Tehát, Baja város névadásának az eredete i.u. 567-re, a mai (2007.) évszámhoz viszonyítva 1440 évvel ezelőttre keltezhető, azóta folyamatosan lakott terület. Tehát a jelen névtörténet az eddig ismert adatokhoz viszonyítva kétszeres régmúltról képes történeti bizonyságot adni a szemlélődő lokálpatriótáknak. A további kutatások akár még régebbi eredetre is fényt deríthetnek. A honegyesítő Árpád-törzsek átvették és megőrizték az elődeik településeinek folytonosságát, ezért az avar városnév fennmaradt napjainkig.
Vaskút: területén hun, szarmata kori temető és halomsírok, földvár található. A nevét a kerek alakú földváráról, és fejedelmi temetkezőhelyéről kapta. Elemzésében: Va = Avar + s = es, ős, a napisten jele (sun, süt) + k = kő, ország értelemmel + út = út, de átvitt értelemben jelentheti az országút kútját is. Mai olvasatban: Vaskút = Avar-napisten-országútja (Abarkut), vagy kútja értelemben.Vesd össze a kör és kur, valamint a kúria és kurta szavakat. A kút fogalmában benne van a kör képzete, vagyis minden ásottkút kör alakú, ami kifejezi a napisten kör ábrázolását. De egyben a kör alakú várhely is útbaigazítást ad a kérdésben. Néhány régi írásos emlék, mint a Bachkuta, Batkút, Baskút etimológiája teljesen megegyezik a fentiekben leírtakkal, vagyis avar kori néveredetű település. A legrégebbi névváltozata lehet még érdekes a megfejtésban: Ba = Abar + ch = kh, körős-hona, másként a napisten-családi-hon + kuta = ország-ut-a, röviden kut-a, vagyis az ősmagyar nyelvben ismert volt a névelő névutóként való használata; egybeolvasva: Bachuta = Avar-napisten-orzságútja, rövidítve kútja, ugyanazt az eredményt adva. Én inkább az országútja kifejezés eredetét valószínűsítem, mert az avar királyok az isten útja mellett temetkeztek vallási szempontokból. Nem belebonyolódva megemlítem, hogy az ősi hitvilágban a Napisten minden reggel felkelve az égi ágyából, különböző járműveken (csónakon, lovon) minden nap végigjárta az égi útját útőrként, védve a családja honát. A helynév eredetének megfejtésével teljesen egyértelmű, hogy nem a német betelepülők nevezték el a községet. Az idevándorlók az őslakóktól az 1800-as években átvették az ősi helynevet, nem alkottak helyette újat, inkább megőrizték az utókor számára. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a falu szakrális, legalább 1440 éves feltárandó történelemmel rendelkezik. Megjegyzem, a néveredetre van egy sokkal érthetőbb népi szómagyarázat is, de a csúnya, nyomdafestéket nehezen tűrő szavait nem kívántam leírni.
Gara: területén neolitikus Körös-kultúra nyomai, szarmata temető, honfoglalás kori lovassír található, III. Endre idején oklevélben említik a települést. A fenti etimológia szerint teljesen egyértelmű, hogy a neve kiegészítve az időközben kieső betűkkel a (Ma)G-a-ra hangalakját mutatja, melyből: Gara = Mag-a-Rá-a, másként az Ősanya-Rá-napistenfia-magyar-úrnépe jelentéssel értelmezhető, legalább avar eredetű helységnevünk, ha nem régebbi. A szóelemzésben röviden ki kell térnem a Mag = Ősanya, MAMA, Nagyboldogasszony, Szent Mária = ATUM mitológiai magyarázatára, hogy pontosan értsük a falu néveredetét. A magyar nép legfontosabb vallási felfogását az Ősanya tisztelete jellemezte. Miként Szent István király is a magyarok Nagy-Boldogasszonyának, Szent Máriának ajánlotta fel a trónját. E vallási felfogás eredete visszanyúlik az egyiptomi ősmitológiába. A lényege: a világteremtő Ősanya szűznemzéssel hozta a világra az Ősegy fiát, magát a vörös szimbólumú Napistent, akinek lényegéből teremtette meg az ezüst szimbólimú női Holdistennőt. A teremtés folyamata a továbbiakban már a természetes útján zajlott. Nekünk a téma megértéséhez annyit kell tudnunk, hogy a mag szavunkba bele van sűrítve az egész magyar ősvallásunk. Jelentésében: m = mama, Ősanya + a = Napisten + g = nagy, az aláhúzott betűk szerint; egybeolvasva: mag = nagy-napisten-anyja, ugyanazt jelentve, mint az ATUM = A-teremtő-úr-mama vallási fogalom. A mama szótagjából képződött a magyar népszó is, melynek névjárásokként eltérő hangalakjai is fenn maradtak (megyer, moger stb.).Jegyezzük meg e rövid magyarázatot, mert többször előkerül a további eredettörténetekben. Ennél részletesebb magyarázatért a levélcímemen lehet hozzájutni.
Bácsszentgyörgy: első írásos emlékében 1425-ből a Szentgyörgy templomáról nevezték meg (latinul Zenthgywrgh). A falu kapcsán csak a Bács szótagról szólok, a név többi része jól érthető a mai nyelvünkön. A Bács szótag és az ebből képzett Bácska tájnév teljesen egybecseng az Apácska szavunkkal. A Bácska megyenév is kettős szóösszetétel: Bá = Aba, teremtő-apa (főpap) + cs = család(ja) + ka = kő, ami határkő értelemben egy ország (rész) területét jelent ómagyarul. Tehát a területnevünk eredete is honfoglalás előtti, jelentése: Bácska = Apa-családjának-országa, vagy Apácska-országa, ami egy királyfi, vagy a főkirálynál alacsonyabb rangú főúr országrészét is jelentheti. Élő székely és csángó nyelvekben ma is közismert a fiúcska, és apácska kicsinyítős szóképzés. A „cs” kettős betűnk megjelenése a falunévben felveti, hogy az avar időknél régebbi történelmi eseményeknek vagyunk szemlélői. Az avarokat megelőző hun törzseknek az időszámításunk utáni. négyszázas évek elején a Kárpát-medencei névképzési gyakorlatában már jellemző volt a cs = ks, kör-ős (köristen) családja kifejezési gyakorlat, amit folytatólagosan átvehettek az utód avarok.
Regőce: szintén ókori névképzés, ami Ré vagy Rá = napisten + g = (ma)g + ő = őse + ce = ke, kő kifejezést takarja, mai olvasatban: Regőce = Ré-napisten-ősmagyar-lakhelye, területe vagyis a települést alapító nemzetség kilétére utaló, átvett avar falunév. A Ré és a Rá napisten nevekben csak annyi a különbség, hogy a Ré = úr-égi szótagokban a nyelv kihangsúlyozza az égi-úr eredetet. Nem belebonyolódva, de megjegyzem, hogy a sokkal régebbi (háromezer éves) kelta-magyar névképzés is kiolvasható a hangalakjából a ce = kelta jelentéssel, akárcsak a következő helységnévben.
Béreg: a tengelytől már nyugatabbra eső település. Azért említem meg, mert a névképzésének a gyakorlata teljesen megegyezik a Regőce névképzésével, amit a figyelmes olvasó már megért. Béreg = Teremtő-égi-naphon-magyar-lakói.
Őrszállás: az etimológiájáról semmit sem kell írnom, mai jelentése egyezik az eredetivel. Bizonyára újabbkori névképzés eredményeként keletkezett helységnév.
Bilics: a szlávos jellegű hangalakjától nem megtévesztve, egy különleges értelmezésre ad lehetőséget a helységnév. Ha jól megnézzük a fogalmat, valószínűleg négytagú szóösszetételként a B = teremtő abi, api + ili = él-i, isteni eredetű vagy égi úr + cs = ks, kör-ős család lakhelye; összeolvasva: Bilics = Teremtő-napisten-családja kifejezést adja. Névtörténetében fontos nemzetiségi felépülésre következtethetünk a név „ili” középső szórészéből. Az Adriai-tenger keleti oldalát a Római-birodalom idejében az Illírek lakták ezer éven át i.u. 6. évszázaddal bezáródóan. Élőhelyükön minden átmenet nélkül a horvát nép jelenik meg a 7. században. Ebben az írásban nem célom e kérdéskör további feldolgozása, csak annyit jegyzek meg, hogy egy illír-hunmagyar testvérnépi eredetű névképződésnek vagyunk szemlélői, vagyis az illírek hun származáselméletének egy fontos bizonyítékaként..
Zombor: A város névképzése némileg eltér ez előbb leírtaktól. A kettős szóösszetétel első zom szórésze megegyezik az Ősmama, Ősanya, Szent Mária leírásának egy másik szimbólumával, a Szem-isten (szum-er, szem, szöm, szom, somogy) elnevezés tájjellegű kifejezésével. Maga a szem is kerek alakú testrész, megfelel az Ősmama mitológiájában magként a teremtő nőiséggel. A mag fogalmából képződőtt a mag = magar, magyar népnév, de a Szent Mária a magyarok ősanyja kifejezé is innen származik, az Ősanya, Ősmama gyermekei vonatkozásában. Különösen a szemlencse kerek formája hasonlítható a nap kör alakjához, miszerint a Szem-urak azonosak a teremtés folyamatában az Ősanya szülte napisten fia gyermekeivel. A fentiekből következik: Zom = Szent-Ómama-gyermekei fogalmával. A városnév bor részlege pedig azonos a magyar népek őskori víz értelmű fogalmával, visszautalva Bizánc névelemzéséhez. Képződésében: b = teremtő + o = ó, a csodálatos + r = Rá, Ré a napisten; együtt: bor = teremtő-csodálatos-napisten vize (a-pi-si). A bor kifejezése az évezredek alatt elvesztette a víz jelentését, pontosabban csak a vizet tartalmazó szeszes folyadék értelmére módosult (misebor). Maga a magyar víz (biz, pis) szavunk a latin írásforma okán újabbkori képződménye nyelvünknek. A város nevének eredeti képzés szerinti jelentése: Zombor = Szent-Ősmama-Víz(menti)-teremtő-napistenfia-városa, vagyis szintén egy napisten-település. Ha kissé különbözik az előző települések azonos névképzésétől, ez abból is keletkezhetett, hogy az avarok előtt a hunok is birtokolták ezt a tájat, és ők is a napisten gyermekeiből származtak. De a hunok előtt is évezredekig lakott tájegysége volt történetünknek a zombori körzet (körös-kultúra), mely ősmagyar nyelvű emberek itteni együttélését valószínűsíti. Ebből az következik, hogy az azonos nyelvű népek a vándorlásaik során egymástól átvették az életképes településeiket emberestül, névanyagostul együtt. Ennek legbiztosabb eredetsora: körös (kör-ős) kultúra, kelta, szkíta, hun, avar, magyar kontinuitás.
Befejezésül én elolvasásra, de meggondolásra is ajánlom a tanulmányomat. Biztos vagyok benne, hogy az általam leírt bizonyítékok szerint az állításaim megdönthetetlen érvényűek. Ettől függetlenül elfogadásukat nem tehetem kötelező érvényűvé. Ha egy hasznos történelmi párbeszéd bontakozna ki ebben a témakörben a Baja város és a környék lakosságában, a közvéleményben kialakulhatna a biztos ősiségének a tudata. Az általam leírtak szerint, a térségünket egészen biztosan a Napisten gyermekeinek a leszármazottai alakították civilizált vidékké. És amelyen ez idáig, magyar ajkú lakosság volt a meghatározó nemzetség. A betelepülő nemzetiségek is beilleszkedtek a magas szintű kultúrtájba. Mára már elértünk annak az állapotnak a határára, hogy egyes térségekben a nemzetiségek túlszaporodása következtében átvették a többségi vezető szerepet, amit a határmódosulás is támogatott. Csak egyetlen jövő vár az egész térségre, a kiegyezéses területhasznosítás jövőképe. Ellenkező esetben mindenki pórul járhat, a globalizált fogyasztói társadalmak természetellenes gyakorlatából kifolyólag.
Ennek az írásnak a megírására a közelgő Bajai-napok, és a halászléfőzés világcsúcsának az ünnepi köszöntésére céljából vállalkoztam. Igazán ráférne a térségre egy kis gondolatébresztés a településeink eredetéről, ami a jövőnket is meghatározó valóságban fog végződni. Szeretném arra biztatni a Bajaiakat, de a környékbelieket is, hogy a továbbiakban is a JÓ-APA, de inkább a jó szülő szerepkörében gondoskodjunk a fenntartható élet fogalma szerint, erről a nagyon is szeretnivaló életterünkről.
Felhasznált irodalom: Bács-Kiskun megye kézikönyve, Ceba Kiadó, Budapest, 1997.
Vaskút, 2005. 05. 04.
Tácsi István | |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2024. Március
H | K | S | C | P | S | V | 26 | 27 | 28 | 29 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|