|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
A gyermekvárás és születés |
|
Életünk a Jóisten ajándéka.Az ember születése csoda.a gyermekvárás és a születés titkát a régi ember különös becsben tartotta.
A GYERMEKVÁRÁS ÉS SZÜLETÉS
Amikor egy fiatal pár egybekel,az asszonynak ura házában való első leülésekor bogárszemű,göndör hajú fiúgyermeket ültettek az ölébe,hogy szép gyermekük szülessen.
A régi ember tudta,hogy a gyermek Isten akaratából születik,az új élet befogadója pedig az asszony.Az áldott állapotú asszonyt a régi ember életében is különös tisztelet övezte.Nem illett kinevetni,nem volt szabad fölbosszantani,a templomban az idősebb asszonyok is átadták neki a helyet.
Kímélték a nehéz munkától.(A várandós asszonynak nem szabad cipelnie,nagyon elfáradnia,mert elveszítheti gyermekét.)Az asztalnál minden ételből ő vett először.Mindenki óvta,segített neki.Bármit kért enni,azonnal teljesítették kívnságát.A várandós asszonynak szabad volt más kertjéből,szőlőjéből gyümölcsöt,zöldséget lopnia,ha megkívánta.(A gyermeket váró édesanya sokszor „kívánós”:megkíván bizonyos ételeket.Valamiért éppen erre lehet szüksége neki és fejlődő babájának,ezért kell teljesíteni kívánságát.)Úgy tartották,ha nem elégítik ki kívánságát,” elveszti péterkéjét”.A fiatal gyümölcsfa első termését a várandós asszonynak kellett megennie,hogy a fa jótermő legyen.
A születendő gyermek nemét a has állásáról jósolták meg:ha hegyes volt,fiú,ha lapos,lány születését várták.
Az áldott állapotban lévő asszony vigyázott,hogy testét ütés,sérülés ne érje,mert ennek nyomát viseli majd a gyermek is.
A várandós asszony sokat böjtölt,imádkozott.Az áldott állapotban lévőasszony védőasszonya ősidőktől fogva Nagyboldogasszony (Szülőboldogasszonynak is nevezik),ő az ősi Holdanya.Ő adott a gyermeknek életet,segítette az anyát a szülésnél,védte őt és gyermekét a gonosztól.Szerepét szülés után Boldogasszony vette át,akinek két angyal segített(Később,a kereszténység megismerésével Nagyboldogasszonyt Szent Annában,Szűz Mária édesanyjában tiszteltük,Kisboldogasszony pedig Szűz Mária lett.)//Szerintem a zárójelben írottak hagynak kívánnivalót maguk után,de a cikk így írja,nem változtathatok rajta.balage//A gyermeket vágyó és a várandós asszony is Szent Annához imádkozik,különösen a keddi napokon.Az az asszony,aki gyermeket szeretett volna,de valamiért nem sikerült,kilenc keddet böjtölt.Az asszonnyal sokszor együtt imádkoztak a közösség asszonyai is.
Szent Anna a szülés pillanatáig őrzi a vajúdó asszonyt.A szülés után Szűz Mária védi,óvja a gyermekágyas anyát és gyermekét.Az édesanya Szűz Mária szobra előtt gyertyát éget,s az ő képét tartja az ágyában.Boldogasszony nappal őrködik,éjszaka virraszt a gyermek és az anya fölött.
Hogyan születik a gyermek?
Amikor a baba meg akar születni,az anya megérzi ezt,hasa ilyenkor bizonyos időközönként erősen görcsölni kezd.Ezt szülőfájásoknak nevezik.Amint az első ilyen fájások jelentkeztek,az apa bábaasszonyért sietett.(A bába segített világra hozni a gyermeket,az anyák régen otthon szültek,nem kórházban.A bábát a szobába csak akkor engedték be,amikor az anya fájdalmai már nagyon erősek voltak.A házban jól befűtöttek,a vajúdó anyát pedig föl-alá járatták,hogy a gyermek minél hamarabb megszülessen.Az asztalt karácsonyi terítővel fedték le,s közepére szentelt gyertyát tettek.A szülésre felkészülés a földön történt,hogy az édesanya a Földanya erejét kapja.A szülés általában a tisztaszobában történt,ahol ott voltak a szentképek,szent jelek.Az asszony térdelve,guggolva,de általában két székre ülve szülte meg gyermekét.Ágyba csak ezután feküdt.
Az újszülöttet az anyaméhben burkoló hártyát buroknak hívják.Úgy tartják,hogy aki burokban született,táltos képességekkel rendelkezik,vagy szerencsés ember lesz.
A bábaasszony segít az anyának.Megállítja a vérzést,csillapítja a fájdalmait a szülés után,imádkozik vele Boldogasszonyhoz.
Amikor a gyermek megszületett,a bába a gyermeket átadta egy,a család női tagjának,ő pedig az édesanyát tette rendbe.Később a gyermeket az apa előtt földre terített báránybundára tette,hogy az újszülött Jézus jóságával ismerkedjék.
Az apa ölébe vette,s a kalapját egy pillanatra a gyermek fejére borította,majd megmutatta a tűznek,hiszen ősi hitünk szerint Isten a tűzből kipattanó szikrával teremtette a világot.Ha fiúgyermek született,az apa az istállóba vitte a még meztelen gyermeket,s áldások elmondása közben a lovára ültette.(A ló a Nap állata,a férfinak pedig a Nap útján kell járnia.)
A gyermek születésekor fát ültettek neki a kertben:ha fiú született,körtefát,ha lány,almafát.Ez az ő életfája,mait majd maga gondoz,s a fa vele együtt növekszik.(A fa is érzi gazdáját,s szépen fejlődik,ha vele van,esetleg kiszárad,ha gazdája távol van vagy meghal.)
Az anya szülést követően 1-2 hétig Boldogasszony ágyában fekszik.Az idősebb asszonyok lelkére kötötték a fiatal anyának:”Megböcsüld,fiam,azt a szülő ágyat,mert az olyan,mintha a boldogságos Szűz Mária ágyába’ feküdnél!”
Az ágyat a keresztanya vagy a bábaasszony készítette el s tartotta rendben,amíg az anya feküdt.A gyermekágyas asszonytól a gonoszt piros kendővel,sóval,fokhagymával tartották távol.Kést tettek a párna alá,ugyanebből a célból.Ott volt az olvasó,a kereszt,a tömjén és a szenteltvíz is.A szülés után a bába ezt szokta kérdezni az anyától:”Huvá mégy?” Válasz:”A Boldogasszony ágyába.” Erre: „Segítsön az Isten!” Ezt háromszor megismételték.Az anya,amikor az ágyba feküdt,Szülőboldogasszonyhoz imádlozott,miközben a bába megáldotta őt.Az asszony arccal az ablak felé feküdt.Mezítláb nem volt szabad fölkelnie,oda volt készítve neki „Boldogasszony papucsa”.
A gonosz távoltartására a szülést követően,egészen a keresztelőig szentelt gyertya égett abban a szobában,ahol az asszony gyermekével feküdt.
Ilyenkor nagyon kellett vigyázni a gyermekre,mert küzdelem folyt a Szépasszony és a Boldogasszony között.A Szépasszony az ördögökkel cimborál,szellemlény,s az ablaknál ólálkodik,hogy megrontsa vagy kicserélje a gyermeket.A Szépasszonyból hiányzik az asszonyi rend és szeretet.(A régi ember így fejezte ki:az a vágya ,hogy rend és szeretet legyen a gyermek otthonában.)
Az édesanya saját tejével táplálja gyermekét.Szoptatja,hogy a kis jövevénynek „egész”-sége legyen:kerek egész legyen élete testben és lélekben,hiszen minden gyermekkel napocska,csillagocska születik a világra.(Molnár V. József nyomán)
A gyermek születése a Jóisten csodája,nagy öröm.Ezt minden szülő megtapasztalja,aki egész életére áldozatot vállalva,a teremtő Isten tervét valósítja meg,amikor gyerekeknek ad életet.Kérd a Jóistent,hogy édesanyaként vagy édesapaként majd te is sok gyermeknek adhass életet.
Czárán Eszter
Megjelent az Arany Tarsoly 2007.decemberi számában
Keresdd az Arany Tarsolyt a nemzeti könyvesboltokban,vagy füzess elő.
www.aranytarsoly.hu | |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2025. Március
H | K | S | C | P | S | V | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|