Vitéz Nagybányai Horthy Miklós

                                                   élete és kora(1868-1957)

Ősei székely eredetűek.Székelyföldről kerülnek Észak-kelet Magyarországra.A nemesi oklevelet elnyerő ős,már 1635-ben ott lakik,ezt bizonyítja a II.Ferdinánd király által kiadott címeres oklevél is.A családban hagyomány lesz az,hogy az elsőszülött fiút mindig a nemesi rangot szerző elődről,István névre kereszteljék.A családi címer mintha a család majdani felemelkedését vetítené elő,mert a címertani szempontból sokatmondó hármas halom fölött egy páncélos kar kard helyett három búzakalászt tart,amely az élet és a béke szimbóluma.

Horthy Miklós elődei közül kiemelkedik még a címerszerző fia,István,aki Nagybányán iskolamester,Fogarason és Gyulafehérváron lelkész,majd az 1684-1689 közti években református püspök.Az ő,ugyancsak István névre hallgató fia II.Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem kancelláriáján titkári tisztséget tölt be.I.Rákóczi György fejedelem hitvese,Lórántffy Zsuzsanna egyik nagyanyja szintén Horthy lány volt.A családi birtok Szőlősvégardón(Pidvinohragyiv,Kárpátalján)és Ramocsaházán(Szabolcs vármegyében)helyezkedett el.

Horthy nagyapja az első,aki Kenderesen(Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében)telepedik le.A Horthy család a megyei középbirtokos nemesség alig változó életét éli,erős magyar nemesi öntudattal,a felsőbbség és a rend iránti tisztelettel,az iskolázottság iránti igénnyel és erős kötődéssel a földhöz,gazdálkodáshoz.Nem fenyegeti őket az elszegényedés veszélye,de a jelentős emelkedésnek sem mutatkozik esélye.Apja a megyei közigazgatási bizottságnak,a kormányzó Szabadelvű pártnak a tagja,majd 1894-től főrendházi tag,mai szóval szenátor.

Szülei,Horthy István és Halassy Paula Kenderesen jelentőssé növelik a földbirtokot,de ez még így is nagyon távol áll a korabeli magyar nagybirtoktól.A kilenc gyermekük közül Miklós az ötödiknek születik 1868.június 18.-án.A kis Miklós szigorú nevelésben részesül.A későbbi kormányzó emlékiratában írja le,hogy édesapja "még gyermekei részéről sem tűrt semmiféle fegyelmezetlenséget".A helybeli általános iskola első két osztálya elvégzése után Debrecenbe kerül,ahol francia nevelő felügyelete alatt bátyjai is tanulnak.A nagyobb testvérek sem tűrik a rendetlenséget.Amikor a kisöccsük,Miklós,néha szívesen elhanyagolná bizonyos tananyag elsajátítását,akkor a tíz évvel idősebb István bátyja,"atyai"szigorral,nem ritkán a tankönyvvel együtt teszi fel a szekrény tetejére,és addig le nem veszi onnan,amíg fel nem mondja a leckét.Ilyen komoly alapon,a kis Horthy Miklós egy életre a fegyelem,a komoly felkészülés embere lesz.

Tanulmányait a soproni Lahne-intézetben folytatja,ahol a híres térképkészítő Kogutowitz Manó is tanára.Édesapja a gondos magyar szellemű nevelést is fontosnak tartja.Apai döntés,a fia olyan iskolába kerüljön,ahol bár tökéletesen elsajátíthatja a német nyelvet,de tanára a magyar ügy elkötelezett híve legyen.Így esik a választás Friderich Lahne tanárra,aki porosz létére,mint az egykori 1848-as Guyon hadosztály magyar tüzére,a magyar ügy harcosa.

Édesapja 1882 őszén,miután elveszti Béla nevű fiát,Miklóst is a fiumei Haditengerészeti Akadémiára küldi,oda,ahol az a jelmondat,hogy "A kötelesség az életnél is előbbre való."Horthy Miklós nem különlegesen jeles tanuló,de önbizalmát erősíti a családi háttér és a saját testi ügyessége.Fiumében(Rijeka,Horvátország)valódi "homo monarchicusszá" válik,mert a magyar anyanyelve mellett tökéletesen beszéli az angol,a francia,a német,az olasz és a horvát nyelvet is.

Akadémiai tanulmányai sikeres elvégzése után,1886-bam,II. osztályú tengerészeti hadapróddá avatják és elkezdheti szolgálatát a Radetzky fregatton.Három év múlva sorhajózászlósként a Taurus nevű állomáshajóra kerül Konstantinápolyba,majd a Saida nevű háromárbócos korvettre helyezik,és indiai-ausztráliai útra küldik.Ekkor tűnt ki mint kiváló sportember,aki versenyszerűen vitorlázik,eredményes középtávfutó,kitűnő vívó,első osztályú lovas,nagyszerű teniszező és kellemes társasági személy.1899-ben Bécsbe rendelik,és fordítóként vesz részt a haditengerészet kölségvetési tárgyalásain.Ez alkalommal I. osztályú sorhajóhadnaggyá léptetik elő.Angol nyelvtudása tökéletesítése érdekében 1904-ben,az akkor Triesztben élő James Joyce-hoz fordul,aki világszemléletére pozitív hatást gyakorol.A balkáni válság idelyén,a török partok közelében,a Habsburg,majd a Sankt Georg páncélos cirkálón teljesít szolgálatot.

1908.november elsejétől Tisza István magyar miniszterelnök javaslatára Ferenc József császár és király szárnysegédjévé nevezik ki,így a nagypolitikába is betekintést nyerhet.Előrehaladásában segíti a jó családi háttér,a kifogástalan modor,a tökéletes német nyelvtudás és a tisztikar megbecsülése.Ő,mint a világos parancsokhoz szokott katonatiszt gyorsan tud alkalmazkodni az új körülményekhez,mert pontos,zapintatos és megbízható.Emlékirataiban,így ír Ferenc Józsefről: " őfelsége tanítómesterem volt,akinek sokat köszönhettem.Mint államfő,súlyos és kényes kérdések ledöntése előtt gyakran tépelődtem a felett,hogy hasonló esetben hogyan cselekedett volna Ferenc József.Az ő bölcsességére még halála után is rábízhattam magam és nem bántam meg soha."Horthy megbecsülését mi sem bizonyítja jobban,mint az,hogy 1911-ben Károly főherceg,a későbbi magyar király esküvőjén,ő volt a meghívott vendégek közt az egyetlen,aki nem királyi vérből származott.

Az 1914.június 28-i merénylet után,amikor egy szerb nacionalista szervezet meggyilkoltatja az osztrák-magyar trónörököst,Polába(Horvátország)utazik,átveszi a Habsburg csatahajó parancsnokságát,és a kikötő védelmét irányítja.Az első világháború kezdetén öccse,Szabolcs,aki önkéntes huszár főhadnagyként harcol hazájáért,1914.decemberében elesik az orosz fronton.E családi tragédia ellenére Horthy Miklós becsülettel harcolja végig az első világháborút.1914.decemberében az új Novara gyorscirkáló parancsnoka lesz egy olyan helyzetben,amikor az antant csapatok elzárják az Otranto-szorost.Ekkor kapja azt a parancsot,hogy az ostromzárat kijátszva vontasson át egy búvárhajót a Földközi-tenger keleti medencéjébe.Horthy kitűnően teljesíti e feladatot.Ezután Cattaroba(Kotor,Montenegró)vezénylik,ahol az ellenség montenegrói utánpótlásában okoz óriási károkat,és elsüllyeszt egy zátonyra futott,francia tengeralattjárót.Horthy mint tengerésztiszt,és mint parancsnok,ún."úri" háborút visel.Távol áll tőle a későbbi,Hitleri totális háború aljassága és embertelensége.Parancsára az általa lesüllyesztett ellenséges hajók személyzeteét rendszerint kimentik,és orvosi ellátásban részesítik.

1917-ben változásokra kerül sor,mind a birodalom,mind a hajóhad élén,ahová a merészebb Njegovan tengernagy kerül.Így határozzák el az otrantói tengerzár áttörését,amelyben a parancsnoki megbízást Horthy Miklós kapja.A súlyosa megsérült Horthy nagy tengeri győzelem birtokosaként fut be Cattaro kikötőjébe,de az Adriát már nem tudják visszafoglalni.1918.febrúár elsejétől a Prinz Eugen csatahajó parancsnoka lesz.Nemsokára kitört a matrózlázadás Polában és Cattaroban,de teljesíti a matrózok jogos követeléseit,majd a hajóhad minden erejét Cattarora összpontosítja.At uralkodó,IV.Károly király a hajóhad parancsnokságával Horthyt bízza meg,akit ellentengernaggyá léptet elő 1918.február elsején.Egy újabb áttörési kísérlet kudarccal,a Szent István csatahajó elvesztésével zárul,mert az olasz haditengerészet torpedóvető motorcsónakokkal támad.1918.október harmincegyedikén,a tűzszünet kérése után Horthy Miklóst IV.Károly király utasítja a "soha le nem győzött dicsőséges hadilobogó bevonására" és az osztrák-magyar hajóhadnak a délszláv nemzeti tanácsnak való átadására.Másnap az uralkodó altengernaggyá léptette elő.

1919-ben Magyarország nem rendelkezett megállapodott határokkal,az addigi politikairendszerfelbomlott.Károlyi Mihály bukása után nem volt jogfolytonos kormány.Magyarország a külföld számára nem létezett államként,külképviselete nem volt.1867 óta a külügy,a hadügy és a pénzügy közös volt Ausztriával,ezeket meg kellett alakítani,meg kellett szervezni.A Tanácsköztársaság a nemzeti önállóságot nem képviselte sem a magyar lakosság,sem a győztes hatalmak előtt,míg a vele szemben szervezkedő erők-a bécsi emigránsokból alakult Antibolsevista Comité és május 5-től Gróf Károlyi Gyula aradi kormánya-sem rendelkeztek legitimitással,karhatalommal,nemzetközi elismertséggel.Ilyen körülmények közt kereste meg Gróf Károlyi Gyula a kenderesi birtokán visszavonulva élő Horthy Miklós nyugdíjas altengernagyot az elérhető legmagasabb rangú katonák közül azt,kai nem vállalt hivatalt a forradalom idelyén,és aki az Antant szemében is szalonképes lehetett.Gróf Károlyi Gyula 1919.május 28-án,szegeden megalakította a második kormányát,amelyben Teleki Pál a külügyi,-és a közoktatási-,míg Horthy Miklós a hadügyminiszteri tárcát kapta.Ekkor,egy heti elmélkedés után,Horthy kijelenzezze: "Nem hallgathatom Kenderesen a fű zúgását,mikor szerencsétlen hazám porban fekszik."

1919.június 9-én felhívást bocsátott ki a Nemzeit Hadsereg megszervezésére,majd augusztus 9-én,Szegeden megszervezte a Nemzeti Hadsereg Fővezérségét.E történelmi helyzetben épp egy ilyen személyiségre,ilyen katonai vezetőre volt szükség,tehát olyanra,kinek kellően magas rangja van,aki bármilyen körben tárgyalóképes,aki biztos erkölcsi alapokkal rendelkezik,és akiről kizárható,hogy diktátori ambíciói vannak.Horthy a főhadiszállást Siófokon állította fel.Augusztus 15-én Friedrich István miniszterelnök jelenlétében tett esküt József főherceg kormányzó előtt,így hivatalosan az összes magyar alakulat fővezére lett.

Az új helyzetben Horthy volt az egyedüli,aki alaposan megfontolta a tennivalókat.Ő volt az,aki semmit nem sietett el,semmiben nem késlekedett,senkit nem hagyott figyelmen kívül és senkinek nem kötelezte el magát.Az általa azervezett nemzeti hadsereg öt nemzet polgáraiból toborzódott:voltak ott honvédek,a közös hadsereg magyarjai,osztrákok,csehek,lengyelek,horvátok.Képességeik alapján vettek át tiszteket,főleg olyanokat,akik az összeomláskor magyar területen állomásoztak,mint például a cseh-morvaországi Pokorny Hermannt.A nemzeti hadsereg tisztjei közül többen,mint például Szombathelyi Ferenc,Jány Gusztáv,beregfy Károly és mások is,akik később tábornokai és vezérkari tagjai lettek,1919-ben a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében harcoltak hazájuk függetlenségéért.Horthy 1919.november 5.-én Sir George Clerk brit diplomata,az Antant budapesti megbízottja közvetítésével egyezséget kötött a kormánnyal,a résztvevő pártok vezetőivel,és szavát adta,hogy nem vezet be katonai diktatúrát.Ígéretet tett az Antant másik feltételének teljesítésére,és arra,hogy biztosítani fogja a békeszerződés parafálását és ratifikálását.Clerk ennek alapján szavatosságot vállalt Horthy Miklósért a párizsi békekonferencia tanácsa előtt,amely hozzájárult Horthy miklós és a Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulására.

Egy keskeny,a megszállók által nyitva hagyott folyosón haladt hadserege élén Budapest felszabadítására.A fővárosban felkereste Mardarescu román tábornokot,és a tárképen megmutatta neki azt a vonalat,amelyet majd csapatai megszállnak. "És ha mi átlépjük ezt a vonalat?"-kérdezte Mardarescu. "Akkor lövünk."-felelte Horthy.Hogy erre nem került sor,az a nemzeti hadsereg erejének is köszönhető volt.1919 november 16-án,egy esős,hideg napon Horthy Miklós fővezér a nemzeti hadsereg élén belovagolt Budapestre.A fővezér lován imponálni akart,nert tudta,hogy kritikus helyzetben a fellépés mindent eldönthet.

Horthy Miklós nem vágyott nagyobb gazdagságra,mint amit a sors nyújtott neki,és arra sem,hogy minél több személy sorsa függjön tőle.Abból,hogy politikájába szinte kizárólag megfontolt politikusoknak engedett tényleges befolyást,arra lehet következtetni,hogy tisztában volt saját korlátaival.Az adott körülményekhez és erőviszonyokhoz alkalmazkodva megteremtette azt az erőt,amely kilenc hónapi káosz után képes volt stabilizálni Magyarországot.Az 1919 novemberétől lassan megszilárduló magyar államhatalmat ellenforradalminak nevezni félrevezető és alapvetően téves.

Az 1920.február 16-án 141 képviselővel összeült nemzetgyűlés első feladatának az államfői hatalom ügyének tisztázását tekintette.Az antant nyomatékosan leszögezte,hogy semmiféle Habsburg restaurációt nem tűr meg.A királyság eltörlése,a Szent Korona jogintézményének megszűnte viszont kérdésessé tette volna,hogy az elcsatolt területekre később Magyarország igényt támaszthasson.Mindezért az 1920.évi I.Törvénycikk nem mondta ki a Habsburg ház trónfosztását,de leszögezte,hogy a királyi hatalom gyakorlása szünetel és megszűnt a volt Monarchia országainak együttbirtoklása is.Az 1920-as helyzet fenntartotta a királyság intézményét,de a kormányzói jog forrását nem uralkodótól származtatta,hanem a Nemzetgyűléstől.E méltóságot ideiglenesnek szánták.A törvény alkotói két uralkodói jog:a nemesítés és a katolikus főpapok kinevezésének és javadalmaikba iktatásának visszatartásával hangsúlyozták,hogy a kormányzó nem egyenrangú a királlyal.Jögköre tartalmazta vaiszont a Legfesőbb Hadúr jogait,amivel a Monarchiában az uralkodó bírt.Ezzel minden magyar fegyveres erő és testület főparancsnkává vált.E jogkörét a Honvéd Vezérkar közvetlenül neki alárendelt főnökén keresztül gyakorolta.1920.március elsején a Nemzetgyűlés 131 szavazattal a 141-ből elfogadta Hothy Miklóst,aki a Parlament üléstermében tette le a kormányzói esküt: " Én,Horthy Miklós,Magyarország megválasztott kormányzója,esküszöm az élő Istenre,hogy Magyarországhoz hű leszek,törvényeit,régi,jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom,függetlességét és területét megvédem,kormányzói tisztemet az Alkotmány értelmében a Nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium által gyakorlom,és mindent megteszek,,amit az ország javára és dicsőségére megtehetek.Isten engem úgy segéljen!"

Nemsokára feloszlatta a fővezérséget,helyébe megalakította a kormányzói irodát.Így véglegesen és demonstratívan szkított a katonai parancsuralom lehetőségével és a végrehajtó hatalmat teljes egészében a kormánynak engedte át.

A frissen beiktatott kormányzóra és országára több súlyos gond várt.1920-1921-ben azért vehette kezébe,illetve tarthatta meg a hatalmat,mert bel-és külpolitikai téren képes volt alkalmazkodni a realitásokhoz,és félre tudta tenni pályafutása kezdeti hónapjaiban hangoztatott szélsőséges és militáns nézeteit.

1920 késő őszén gróf Teleki pál kormánya a megerősödő államhatalom birtokában,a szabadcsapatok felszámolására és a nemzeti hadseregnek Magyar Királyi honvédséggé való alakítására szánta el magát.Ekkor oszlatták fel Prónay Pál és báró Lehár Antal seregeit,az utóbbi akadályozta meg Sopron osztrák átvételét a trianoni döntés értelmében.Azomban 1921.március 27-én váratlan fordulat állt elő.Húsvét vasárnapján,váratlanul hazaérkezett Habsburg Károly király,igényt tartva a magyar trónra.Ez alkalommal,a szombathelyi találkozón Horthynak sikerült meggyőzni Károlyt arról,hogy hazatérése milyen külpolitikai veszélyeket hozhat az orszégra.Horthy tudatában volt annak,hogy a Habsbourg restauráció lehetőséget ad a szomszédos államok katonai beavatkozásának.Károly király megértve a kormányzó érveit,búcsúzóul kinevezte Otranto és szeged hercegének,valamint átadta a katonai Mária-Terézia rend nagykeresztjét.

A zűrzavaros helyzetet a legjobban Edward Benes,a csehszlovák külügyminiszter szerette volna kihasználni arra,hogy Csehszlovákia megtámadhassa Magyarországot,Szombathely irányába kiterjessze határait,és Jugoszláviával létrehozzák a régóta áhított csehszlovák-jugoszláv határt,bár az említett határkorridor létrehozására a nagyhatalmak nem adtak felhatalmazást.Nem volt tehát alaptalan Horthy előrelátása.IV.Károly visszatérési kísérlete,ürügyet teremtett a Kisantant-Csehszlovákia,Jugoszlávia(akkor még Szerb-Szlovén Királyság)és Románia-Magyarország-ellenes katonai szövetségének a létrehozására(1921.).

A királylátogatás első áldozata gróf Teleki Pál miniszterelnök lett,aki 1921.április 13-án lemondott.az új kormányt gróf Bethlen Isván alakította meg,a hagyományos politikai élet képviselőiből.Bethlen kormányának világos volt,hogy a részleges határ revízióra való remény ellenére is maradéktalanul végre kell hajtani a trianoni diktátum előírásait,a szigorú jóvátételekkel együtt.Így e kormány elérte azt,hogy az Antant végre kiparancsolta a szerb csapatokat Baja és Pécs környékéről(1921.augusztus végén)és olasz közvetítésre meg tudták tartani(1921.decemberében)Sopronban és környékén azt a népszavazást,mely e vidék területi hovatartozását kellett eldöntse.Azomban 1921.október 20.-án IV.Károly feleségével,Zitával ismét útra kelt a magyar királyi trón megszerzésére.Zita királyné azzal a céllal kísérte el férjét az útra,hogy nehogy rábeszélésekkel ismét letérítsék Károlyt a trón megszerzési szándékától.

A király fegyveres erő élén Sopronból indult a főváros irányába.Ekkor horthy Miklós élete egyik legnagyobb lelkiismereti válságát élte át,már-már úgy döntött,hogy itt az ideje átadni a hatalmat,amikor gróf Bethlen István miniszterelnöknek sikerült erről lebeszélni.Azonban hozzáfogtak a védelem megszervezéséhez.A szükséges időt Károly lassú felvonulása biztosította,mivel nem használta ki a meglepetés erejét,fegyveres erőivel nem rohant Budapestre,hanem útközben mindenütt megállt,fogadva a tisztelgédeket,katonák hűségesküit.

Mivel a Magyar Országos Véderő Egyesületből rövid idő alatt nem sikerült jelentős számú tisztet megnyerni a kormányzó támogatására,ezért Gömbös Gyula egyetemistákból toborzott ideiglenes haderőt,akik elfoglalták Budaörs stratégiai pontjait.Így került sor 1921.október 23.-án hajnalban,Budaörsnél,a Törökugrató dombnál egy rövid katonai összecsapásra.Puskalövések fogadták az Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy csapatait.Míg Horthy Miklós oldalán a határozottság és a cslskvőképesség uralkodott,addig Károly seregében tétovaság.Október 24.-én az Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy által vezetett királyi csapatokat bekerítették,IV.Károlyt fogolyként a tihanyi apátságba szállították,ahonnan Madeira szigetére kényszerült távozni.

A győztes Horthy Miklóst 1922.augusztusában a gödöllői kastélyban politikusok és más vezető személyiségek keresték fel azzal a céllal,hogy rávegyék a korona elfogadására.Erre az ő válasza:"én semmilyen körülmények között,még egyhangú népszavazás esetén sem fogadnám el soha a királyi koronát".Ez nem jelentette Horthy gyengeségét,sem passzivitását.Ferenc József tanítványaként lelkiismeretesen végezte a kormányfői teendőket,de úgy látta,hogy adott politikai helyzetben az ország érdekeit jobban tudja szolgálni.

Rendszeresen fogadta jelentéstételre a miniszterelnököt,a minisztereket,a kormányzói hivatalok,a Honvédség vezetőit.Inkább gyakorlati vezető volt,rendelkezett a hétköznapi értelemben vett józansággal és helyzetfelismerő képességgel.Konzevatív felfogása nem csupán a baloldallal,de a szélsőjobboldali radikalizmussal szembeni fellépésre is ösztönözte.A fontosabb fordulópontokon,így a húszas évek elején és a harmincasok második felében elutasította a fajvédő irányzat határozottabb törekvéseit.Bár távol állt tőle a liberalizmus és a demokrácia,államérdekből mégis ragaszkodott a liberális,a demokrata,sőt a szociál-demokrata ellenzéknek bizonyos mozgásteret meghagyó bethleni rezsimhez.A nyilasok ellen nyilvánosan is fellépett.

1920 őszén megszületett a numerus clausus törvény,amelyet 1928-ban töröltek.Ez a jogszabály gondolata a zsidóságtól teljesen függetlenül keletkezett,de a közvélemény a zsidóság jogainak korlátozását vélte benne felfedezni.Ugyanis Magyarországon az első világháború után a diákok száma megnőtt a leszerelt katonákkal és az elcsatolt területekről menekültekkel.Ezért a numerus clasussal próbálták korlátozni a felvételizők számát,és arra törekedtek,hogy az egyetemi hallgatók arányszáma tükrözze az ország etnikai összetételét.Nem volt visszamenőleges hatályú,csak az új felvételizőkre vonatkozott és több egyetemen be sem tartották.(Gondoljunk csak a sztálinista évtizedek osztályharcos időszakára,amikr bizonyos társadalmi csoportok gyermekei nem végezhettek felsőbb fokú iskolákat,csupán származásuk miatt!)

Horthy Miklós egyik legsajátosabb társadalom-politikai elgondolása a vitézi rend létrehozása volt,amellyael az egészségtelen birtokrendszeren akart javítani.Céljait így fogalmazta meg: "Utódaiban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat,kik a világháború és a forradalmak alatt egyéni vitézségük és nemzeti érzésükkel kitűntek,érdemeik méltánylásával ápolni a hazafiúi erényeket s egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni úgy a kívülről jövő,mint a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben." a leendő vitézek el nem idegeníthető és meg nem terhelhető,5-10 holdas vitézi telekre is számíthattak,nevük előtt a vitézi címet használhatták.

Horthy Miklós kormányzóként teljes lehetőséget biztosított az állami intézmények demokratikus önállóságának,működésének.Megteremtette az ország békés kormányzásának feltételeit.A kinevezett miniszterelnök,gról Bethlen István irányításával új korszak kezdődött Magyarországon,melyet,mint a béke és a nyugalom éveit tartják számon.Néhány év alatt a területeitől,ásványkincseitől megfosztott Magyarországnak sikerült önrőből talpra állnia,gazdaságát működtetni,a megmaradt országrész önállóságát helyreállítani.Az életszínvonal emelkedett,csökkent a munkanélküliség.Korlátolt földreformot vezettek be.A református és az evangélikus-lutheránus egyházak megerősödtek.Figyelemre méltó az oktatás fejlesztése,amelyben oroszlánrészt gróf Klebelsberg Kunó,közoktatásügyi miniszter vállalt.Csökkent az írástudatlanság,iskolákat,főiskolákat nyitottak,színvonalas kultúrális tevékenységet szerveztek.Óriási sikereket értek el az olimpiákon,elindult a rádiózás,bővítették a villamosítást,rohamosan nőtt a telefonok száma,új hidak épültek,rendeződtek a politikai viszonyok,mindez a súlyos jóvátételek fizetése mellett.A harmincas években a magyar hangosfilm-ipar módszeres megszervezése a magyar kormánynak is köszönhető.

1921.július 28.-án Magyarország megállapodást kötött az orosz és az ukrán szovjetkormánnyal Rigában.Az elitélt magyar kommunisták átadása ellenében az orosz és az ukrán szovjetkormány hazaengedte a túszként visszatartott magyar hadifogjokat.Az egyezmény alapján 329 kommunista hagyhatta el az országot.Időközben némi remény is felcsillant a szétrebolt területek jövőbeli sorsát illetően.1921.augusztus 29,-én,amikor az Amerika Egyesült Államok különbékét kötött,nem ismerte el a trianoni békeszerződést.1922.szeptember 18.-tól Magyarország a Népszövetség tagja lett és sikreült államkölcsönhöz jutnia.1927.-ben megszűnt az ország katonai ellenőrzése is.

1924.-ben megalakult a magyar jegybank,a Nemzeti Bank és a korona helyét 1927.január elsejétől a pengő vette át.

A gazdasági élet helyreállítása,az ország stabilizálása után a magyar vezető elit hozzáfogott a határok békés revíziójának előkészítéséhez.Azonban a korábbi rossz döntések felülvizsgálatában a nagyhatalmak nem érdekeltek,a békés és méltányos határmódosításokra egyelőre nincs lehetőség.Franciaországgal a frankhamisítási botrány miatt megromlott a kapcsolat.Nagy-Britanniát a gyarmatokon jelentkező gondok kötötték le.Németországnak még nem volt befolyása a nemzetközi politika alakulására.a Romániával való viszonyt az Erdélyt elhagyó magyarok kártérítése tette feszültté.Úgy tűnt,hogy némi eredményt talán a déli szomszédnál lehet elérni,de a magyar részről beindult diplomáciai gesztusik itt is hatástalanok maradtak.Horthy kormányzó hiába hangsúlyozta a magyar-jugoszláv eggyüttműködés szükségességét,mert Belgrádban süket fülekre talált.

A Csehszlovákiával való megállapodáskonál némi ermény merült fel,mert Thomas Garrigue Masaryk csehszlovák elnök hajlandó lett volna méltányos területi engedményeket tenni,de külügyminisztere ellenállása miat ez nem valósult meg.Egyetlen hatalom Olaszoraszág,melynél támogatásra találtak,azonban annak vezetője Benito Mussolini kiszámíthatatlan partner volt.1927.április 5.-én gróf Bethlen István kormányfő Rómában aláírta az Olaszország és Magyarország közti barátsági szerződést.

A külpolitikai eredménytelenségek miatt Horthy engedni kényszerült a radikálisabb külpolitikát sürgetőknek.A gazdasűgi válság és az eredménytelen külpolitika 1931.augusztus 31.-én grófBethlen István kormányfő bukását okozta.Horthy az első szegedi ellenkormány egykori elnökét,gróf Károlyi Gyulát bízta meg a kormányalakítással,majd 1932.október elsején Gömbös szakított a pengő szigorú értékőrzésével,így jelentős sikereket ért el a gazdasági élet helyreállításában,szabályozta a minimálbéreket.Azonban a közte és gróf Bethlen Isván közti ellentét feszültté tette az ország belpolitikai életét,ezért Horthy 1935.március 5.-én kénytelen feloszlatni az országgyűlést.A választásokon Gömbös hívei kerültek többségbe,a Nemzeti Egység Pártja fölényes győzelmet aratott.

Austen Chamberlain volt brit külügyminiszter látogatása utánHorthy Miklós,Gömbös Gyula és Kánya Kálmán külügyminiszter levelet fogalmaztak VIII.Edward brit uraklodónak.Javasolták egy olyan Európai Kongresszus összehívását,amely áttekintené a világháborút lezáró igazságtalan békeszerződéseket,s bizonyos revízióval,azaz területi változtatásokkal feloldanák az elégedett és elégedetlen államok közti feszültségeket,s ezzel megelőznék egy újabb európai háború kirobbanását.A válasz udvarias és semmitmindó,a britek bebizonyították,hogy rájuk a békés revízió támogatásában nem lehetett számítani.E sikertelenség megerősítette Gömbös Gyula keményvonalas politikáját és Magyarország sodródását a náci Németország felé.

Gömbös 1936-ban bekövetkezett hirtelen halála után nem következett alkotmányos válság,mert a kormányzó feltétlen tekintélynek örvendett.Az új miniszterelnök Darányi Kálmán lett,aki kiterjesztette a kormányzói jogkört azzal,hogy az országgyűlés alkotta törvényeket hosszú ideig visszatarthatta.Az új kormány  elkészítette az első zsidótörvényt,a XV.törvénycikket(1938.május 29.)Ez a zsidóknak a társadalmi élet különböző területein való részvételi arányát 20%-ra korlátozta,tehát jóval a népességen belüli részarányuk fölött.E korlátozás eredményeként az ország elindul egy veszélyes úton,a szélsőjobboldal egyre erősödik.

A győri program meghirdette a honvédség egymilliárd aranypengős fejlesztését,s ez által a trianoni béke katonai korlátozásainak a felmondását.Még ilyen körülmények közt is elmondható,hogy Magyarország a harmincas évek végén távol állt a diktatúrától.Azonban elkerülhetetlen volt Horthy Miklós kormányzó találkozása Hitlerrel.Erre egy ausztriai vadászat adott lehetőséget.A nem hivatalos találkozóra az obersalzbergi főhadiszállson került sor 1936.augusztus 22-én.Horthy kíváncsi volt arra az első világháborús őrvezetőre,akiből német birodalmi kancellár lett,de nem rokonszenvezett erőszakos módszereivel és demagóg harciasságával.

 Az Anschluss,Ausztria Németország általi bekebelezése 1938.március 13-án új helyzet elé állította Magyarországot,mert határos lett a hitleri birodalommal.A kormányzó az április 3-án tartott rádióbeszédében megnyugtatta Magyarország népét,és további békés munkára bíztatta.Horthy a polgári demokrácia megőrzésének biztosítására elrendelte,hogy a hadsereg tisztikara írásos esküvel kötelezze magát arra,hogy minden politikai tevékenységtől távol marad.

1938.május 14-én új kormány alakult,a Nemzeti Bank korábbi  elnöke,az angolbarát Imrédy Béla lett a miniszterelnök.Tőle a kormányzó a Hitlertől való ésszerű távolságtartó politikát várta el.Az új kormányfő azonban a pillanat embere volt.Németország megerősödésével Kelet-Közép Európában a trianoni diktátummal létrejött államokkal már könnyebb volt a kapcsolatok kiépítése..Hosszas diplomáciai előkészítés után a Kisantant államok és Magyarország megbízottai 1938.augusztus 20-29.-én konferenciát tartottak a mai szlovéniai Bledben.A résztvevők elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát és a területükön élő magyar kisebbség helyzetének javítást ígértek.

  1938.augusztus 20-26.között,Horthy Miklós kormányzó Imrédy Béla miniszterelnök,Kánya Kálmán külügyminiszter és Rátz Jenő honvédelmi miniszter kíséretében Németországba látogatott.Ekkor Hitler arra próbálta rávenni Horthyt,hogy Magyarország támadja meg Csehszlovákiát,ami majd ürügyül szolgálhat Németország közbelépésére,és e "bátor"tettért Magyarország igényt tarthat az egész Felvidékre(Szlovákiára).A kormányzó udvariasan,de határozottan utasította vissza Magyarország részvételét és kifejtette nézeteit a britek végső győzelmi esélyeiről.Ott hangzott el a később közismertté vált mondás,hogy "aki le akar ülni az ebédhez,annak a főzésből is ki kell vennie a részét".A magyar küldöttség nem kért ebből a lakomából.Mindezek ellenére Hitler vállalkozott arra,hogy a négyhatalmi konferencián képviselje a magyar érdekeket,ennek fejében kéri a magyar kormány hozzájárulását ahhoz,hogy a magyarországi németajkú lakosság léterhozhassa a Volksbund der Deutschen in Ungarn nevű náci szellemű szervezetet.

  A hosszas diplomáciai alkudozások eredményét 1938.szeptember 29-én a Müncheni Egyezmény öntötte végleges formába.Úgy határoztak,hogy a zömmel németajkú lakosságú Szudetavidék Csehszlovákiától Németországhoz kerül,míg a magyar és a lengyel területi igényeket kétoldalú megbeszéléseken oldják meg.Ha ez nem sikerülne,akkor nagyhatalmi döntőbíráskodás fog határozni a vitatott területek hovatartozásáról.A tárgyalások 1938.október 9-én kezdődtek Komáromban.Magyar részről a küldöttséget Kánya Kálmán külügyminiszter és grófTeleki Pál vezette.Hosszas és nehéz tárgyalások után,az ún.első bécsi döntés(1938.november 2.)alapján Csehszlovákiától Magyarországhoz kerül egy 12109 négyzetkilométeres terület és 869000 lakos.

  Az anyaországgal egyesült területek lakosságának 87%-a volt magyar.Visszaadják Magyarországnak a történelmi Magyarország olyan nagyobb városait,mintKomárom,Érsekújvár,Léva,Losonc,Rimaszombat,Rozsnyó,Kassa,Beregszász,Ungvár és Munkács.Csehszlovákiánál maradtak olyan történelmi magyar városok,mint Pozsony,Nagyszombat,Nyitra és Huszt.Lehetett volna azt mondani,hogy Hitler támogatásával nem kell a Felvidék többségében magyar övezete?Természetesen ilyent elképzelni is nehéz.1938.november 6-án Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen bevonult Komáromba,majd 11-én Kassára,vele tartott az angol Rothermere lord is.

  Az eufórikus hangulatban Imrédy kormányfő egy olyan általános felhatalmazási törvényjavaslatot terjesztett elő,amely gyakorlatilag kikapcsolta volna az országgyűlést a kormányzásból,és alkalmat adott volna a rendeleti kormányzásra.Természetesen a diktatúra minden formályától irtózó Horthy erélyesen elutasította ezt.Azonban a szélsőjobboldal elégesetlenségét nem sikerült lecsillapítani,1939.március 15-én az Operában díszelőadás közben,a szélsőséges elemek fasiszta típusú jelszavak kiabálásával próbáltak zavart kelteni,akkor az ünnepségen jelen levő Horthy kormányzó,J.F.Montgomery amerikai diplomata beszámolója szerint,határozott fellépéssel rendet teremtett.

  1939.március 14-én Hitler bekebelezte Csehországot,Szlovákia német hűbéres lett.Ekkor Magyarország a történelmi jogra hivatkozva igényelte Kárpátalját,melynek az anyaországhoz való egyesítésére március 21-én került sor,melynek következtében a magyar csapatok bevonultak Kárpátaljára,amely autonómiát,önkormányzatot kapott.Nagy-Britannia és Franciaország tudomásul vette a magyar részvételt Csehszlovákia feldarabolásában,mert így kevesebb terület jutott Hitler kezére.

 E területnek stratégiai jelentősége volt.Magyarország mintegy háromszáz kilométeren szomszédos lett a baráti Lengyelországgal,de ez nemsokára bonyodalmat okoz,mert a náci Németország itt szeretné átszállítani csapatait Lengyelország lerohanására.E tervet Horthy határozott elutasítással,bátor kiállással hiúsította meg.Visszaemlékezéseiben Horthy kormányzó ezt írta:" inkább vállaltam volna a vérpadot,mint hogy egy ilyen átvonuláshoz hozzájáruljak,és ki is adtam nyomban a parancsot,hogy az átvonulás erőszakolása esetén az összes hidakat nyomban robbantsák fel".

1939.május 5-én életbe lépett a második zsidótörvény,amely a korábbi 20%-os arányt 6%-ra csökkentette,és elbocsátások követték.Horthy Miklós kormányzó antiszemitizmussal  szemben elfoglalt álláspontját erőteljesen támogatta a magyar hercegprímás,Serédi Jusztinián bíboros és az egyház.Magyarország többet tett,mint amennyire erkölcsileg kötelezve volt,amikor a saját zsidói mellett menedéket nyújtott külföldi zsidóknak is.Horthy gróf Teleki Pál kormányfőnek így nyilatkozott egy levélben:"Nem mézhetek nyugodtan embertelenségeket,szadista,oktalan megalázásokat,messze veszélyesebbnek tartom hazámra nézve a nyilasokat,mint zsidót,aki adoptív hazájához hűségesebb,mint a nyilasok,akik országunkat megzavart elméjükkel német kézre akarják adni."

A május 28-29.-i országgyűlési választások jelentős változásokat hoztak,sok régi képviselő helyét újak vették át és a szélsőjobb megerősödött.A bonyolult 1940-es év elején Horthy Miklós kormányzó,Teleki Pál,Bethlen István,Kánya Kálmán és Eckhardt Tibor emigráns kormány megalakítását latolgatták.Horthy Mayer-Csejkovics Károly ezredesnek,akit a honvédelmi teendők kidolgozásával bízott meg,az előterjesztéséhez fűzött megjegyzéseiben így szólt:"A jövő háború nem lesz egyes államok elszigetelt mérkőzése,hanem szövetséges államcsoportok fegyveres összecsapása.Kis államok sorsa nem hadseregeik szereplésétől,hanem pusztán attól függ,hogy kinek az oldalán harcolnak.A magyar helyzet nem előnyös,de a harcot elkerülnünk nem lehet".

 A második világháború első éveinek német sikerei alapján Horthy Miklós kormányzó úgy vélte,Németország ugyan nem képes legyőzni az angolszász hatalmakat,de képes uralni a kontinenst.Egytényezős gondolkodásával elsősorban a visszacsatolások újabb lehetőségét látta.Időközben a már Gömbös Gyula idelyén elkezdődött folyamat felgyorsult,a németbarát tisztek egyre inkább követelték részüket a hatalomból,sőt katonai diktatúra bevezetését sürgették.

 Horthy elmulasztotta megbüntetésüket,így a tisztikar egyre többször gyakorolt nyomást a kormányra.Majd a jugoszláv válság idején Werth Henrik vezérkari főnök teljes mértékben a német tábornokok hatása alá került,Magyarország érdekeit és lehetőségeit figyelmen kívül hagyta,azonosult a német katonai célokkal és azon igyekezett,hogy teljes mértékben alárendelje a magyar hadsereget a