|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
A Táltosokról |
|
Táltos történelem |
Számtalanszor megpróbálták már elhazudni tőlünk kultúránkat, származásunkat, identitásunkat, ősvallásunkat. Hogy miért? A magyarság kiemelkedő értékeket őriz, hordoz és ad át a jövő nemzedékeinek. Ilyen értéknek vehető ősvallásunk is.
|
|
Több elnyomó nagyhatalom próbálta tudatosan megcsonkítani történelmünket, és lealacsonyítani a magyarság valódi szerepét. E romboló munkában a végletekig mentek el - ősvallásunkat is hiedelem- és babonaságszintre fokozták le, és ekként tárták elénk. Szerencsénkre vannak még tiszta források, és tiszta elmék, akik mindezt ismerik és tanítják. A hallgatóságuk pedig folyamatosan növekszik.
Táltosok A táltos a magyar népi hitvilág varázserejű személye, aki a természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá. Ez már születéskor megnyilvánult, mert jellel jött a világra. Ez a jel a fölösszámú csontban mutatkozott meg, mert a táltos foggal, ill. tíznél több ujjal született, vagy csillag alakú anyajegye volt. Már gyermekkorban eltért viselkedése az átlagtól: igen sokáig szopott, kevés szavú, csendes magaviseletű, félrevonuló, sőt néha búskomor volt, de korához mérten rendkívül erős. A táltosok egyedi képességekkel rendelkeznek: értik az állatok nyelvét, megérzik az emberek gondolatait, álmot fejtenek, jövőbe látnak, át tudnak változni más alakba. Ismerik továbbá a saját haláluk körülményeit is. Sajátos képességük volt a révülés, amely során kapcsolatba kerültek a szellemi világgal. Másik különlegességük, hogy amikor feldarabolták, akkor "össze tudták magukat rakni". A hagyomány szerint a "tudó" csak úgy válik táltossá, ha a testét szétszaggatják, feldarabolják. Tehát egy táltos esetében ez nem volt gonosz cselekedet volt, sőt! Ezzel éppen pozitív dolgot tettek, hiszen a táltost ily módon juttatták a személyes örökléthez. Magyar vonatkozásban erre tipikus példa Koppány esete, akinek felnégyelték a testét. A hetes számnak különleges jelentosége volt a táltosoknál. Minden hetedik életévükben történt valami fontos dolog velük, ami többnyire "elragadtatást" jelentett, vagyis ekkor kaptak beavatást. A beavatás közben rejteztek, azaz akár több napon át egy tetszhalálszerű állapotban voltak.
Az első táltos A magyarok őse Álmos volt, s egyben ő volt az első magyar táltos is. Álmost saját kérésére, illetve beleegyezésével végezték ki, helyesebben feláldozták. Áldozatával halhatatlanná vált, s szellemi ereje örökre segítségére lett a magyaroknak. Az sem véletlen, hogy fiát Árpádnak nevezték, hiszen az árpa, mint gabona, egy mag, melyben benne rejlik az élet csírája. Általuk ültetődött el tehát a magyarság magja, csírája. Honfoglaló eleinknél a jós-varázsló-orvos szerepét a táltos névvel jelölt személyek látták el. E küldetés vállalhatóságának az előbbiekben már említett sajátos testi jelei voltak, melyek örökletességük miatt, általában már előfordultak a családban. Így a sámán apa képessé vált megtanítani leendő sámán fiát a mesterség minden csínjára-bínjára. Emiatt egész sámándinasztiák alakultak ki, például a hét magyar törzs között éppen Álmosé volt ilyen. Sok Árpád-házi király hat ujjáról vannak feljegyzések.
A táltosló A hagyomány szerint a táltos és a táltos lova egy időben születtek. Gyakran mindkettejüknek volt csillagjele - ezért is oly gyakori a Csillag név a lovaknál. A népi emlékezet megőrizte, hogy táltoslova volt Koppánynak, Szent Lászlónak, Mátyás királynak és II. Rákóczi Ferencnek is. Tehát ők is táltosok voltak. Szántai Lajos előadásain sokszor találkozhatunk a magyar történelem különleges, de elhallgatott részleteivel. Új látásmódjával, megközelítéseivel kitárulkozik egy eddig rejtett, misztikus világ, ami körüllengi Árpád-házi királyainkat, családjukat. Igaz, nemegyszer ellentmond a hivatalos történettudománynak, muvészettörténetnek, de érvelése olyan alapos, meggyőző, hogy kétséget sem hagy afelől, hogy ez nem "mese". Szántai Lajos előadásainak gyakori szereplői a táltosok is. "Szent István a táltos vallást soha nem szüntette meg, az tovább élt még jó félévezreden keresztül, hiszen dokumentált tény hogy Mátyás királyt táltosok veszik körül, a török elleni háborújában ők segítik, tőlük kapja az információkat." A lovas temetkezésről is nagyon érdekes dolgokat mond: "De mi történt a lóval, táltossal? Azt tudni kell, hogy az eltemetett lovak, minden esetben táltosok voltak, vagyis több foguk volt, mint a többinek. Érdekesség, hogy ezt - mármint, hogy a honfoglaláskori temetőkből csak ilyen, fölös fogú lovak kerültek elő - az Állatorvosi Egyetemen a mai napig tanítják. De ez a tény, sajnos nem kerül át a "szomszéd asztalára", mármint a történészekére…"
Az ősi magyar hit üldözése Az alábbi néhány részlet régi jegyzokönyvek alapján megvilágítja, hogy milyen lehetett az ősi hitet őrző sámánok tevékenysége a XIII. századi Magyarországon, amikor a kereszténység már több mint kétszáz éve hivatalos államvallássá lett. "Látód fia, Hanis mágus elleni perben az egyik tanú azt mondta, hogy mikor fejfájással és fülbajjal betegen feküdt, Hanis mágus megtapintotta érverését, megvizsgálta vizeletét, majd segédeivel italt kevert neki. Azt rendszeresen itta s meggyógyult. A következő tanú elmondta, hogy Hanis mágus, amikor a házba belépett, botjával a négy égtáj felé ütött, az élelmiszerekre, ruhákra és minden használati tárgyra vizet hintett, a küszöböket ujjaival illette, élénk szóval énekelt a gonosz szellemek ellen, mondván, hogy sem föld felett, sem föld alatt ne legyen semmi hatalmuk. Degesd mágus szertartásokat végzett, madártollas ruhába öltözött, lábán madárkarmos lábbelit viselt, süveget hordott a fején. Boksa mágust, aki betegnél volt, két társa kísérte, akik kívül maradtak és nagy lármát csaptak, füstölték a ház sarkait, a fákat, bokrokat, amelyek közel voltak hozzá." A régi hitű magyarok a téli napforduló idején tartották a madár ünnepüket, amikor sólyommal mentek a hegyekbe, melyeket megáldottak. Egy másik ünnepet tavasszal tartottak, mikor a fű kizöldült, egy harmadikat, mikor az új kenyér eloször kisült, s a negyedik idején nagy tüzeket raktak. "Szent fa" alatt esküt tettek, énekeltek, s a fiatalok haját elől szertartásosan levágták. Az áldozati berkek, rejtett helyek ősi kultikus cselekmények színterei voltak. Látnokmező, Látomás mezeje, Látnok stb. nevek azt mutatják, hogy a régi idokben ott a sámánoknak látomásai voltak, és üzeneteket közvetítettek Istennek.
A táltos Ady Ady Endréről azt tartják, hogy az egyik kezén egy ujjcsonk volt annak jeleként, hogy ő is táltos. Ezt maga is hitte, és több versében utalt erre.
"Ki vagyok? A Napisten papja, Ki áldozik az éjszaka torán. Egy vén harang megkondul. Zúghatsz. Én pap vagyok, de pogány pap, pogány. … Hej, sápadok már ezer éve én. Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán." (Egy párisi hajnalon - részlet)
Édesapjának és egyik testvérének (eszerint pedig egyik apai nagyszülőjének és az ő felmenő őseinek) is volt hatujjúsága. Ady Endre ujjcsökevény többletét a születés után hamarosan eltávolították: a "tudósasszonynak" számító bába vékony cérnával szoros hurkot kötött a tövére, ezért a növedék lassan elsorvadt. Szilágyban táltosjelnek tartották a hatujjúságot, így amikor a kis Endre megszületett, és kiderült róla a hatujjúság, a faluban azt suttogták: Ady-éknak táltosfiuk született. Ady Endre sokaknak mutogatta kezének kis hegét. Ezt írta róla Nagy Andor: "A fiatal Ady Bandi hisz a maga táltos megszállottságában is, a predesztinációs erokben pedig egészen bizonyosan hisz."
Táltosok hagyatéka Wass Albertet 1921 nyarán, Sztánán, az erdélyi Kalotaszegben megmarta egy kígyó. A csaknem végzetessé váló mérgezésből egy Boldizsár nevezetű táltos gyógyította ki. Ennek kapcsán kezdte el gyűjteni a könyvtárakban a magyar táltos hagyományok nyomait, és a Hagyaték című muve is az ezres évektől kezdődően napjainkig a táltos gyógyítók történetén keresztül követi nyomon az erdélyi históriát.
"Mindössze arra emlékszem,hogy egy öregember fölém hajolt és megkérdezte: - Mit tudsz Istenről, gyerek? S én meg kinyögtem, nehezen mozduló nyelvvel: - Ő teremtette a világot...! - Színigazat mondtál, s ehhez tartsd magad - , felelte az ismeretlen szakállas vénember, s megtoldotta egy második kérdéssel: - Ha Istennel lennél, teremtenél-e mérget? Azt mondják, akik ott voltak, hogy erre csak megráztam a fejemet, mert beszélni már nem tudtam többé. ... - Az Úr se teremtett ilyesmit. De az emberek buták, s nem hiszik el, amikor mondom. Na. Amit Isten nem teremtett, annak nem lehet hatalma fölötted. Teszünk egy kis ciberét a marások helyére, hadd menjen ki belőlük a hőség, s rendben leszel, mielőtt hármat szól a fürj."
A Hagyaték Erdély történelmét beszéli el az istenkeresés, az ősi hagyományok fennmaradása szempontjából. A mű szimbolikus sugárzását, szépségét, elsősorban az adja, ahogy az őskori hit, a táltosok, sámánok hagyatékának továbbélését fel tudja mutatni a legkülönbözőbb korokon keresztül. Nem erőlteti az olvasóra motívumait, az ősi hit, az ősi bölcsesség misztifikálásától tartózkodik. Inkább csak jelzi, hogy a legkülönbözobb korszakokban is volt valami - igen fontos - kontinuitásteremtő "hagyaték", hagyomány. Hol üldözöttek, hol egyszerű pásztoremberek, hol deákok, hol tudósok, hol megint mindennapi emberek őrizték, de kiirthatatlannak bizonyult. A Hagyaték ősi hitünkről a legszebb, legfelemelőbb alkotás. | | |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2025. Április
H | K | S | C | P | S | V | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|