|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
Vitéz Nagybányai Hortyhy Miklós élete és kora(1868-1957) II.rész |
|
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
élete és kora(1868-1957)
Az 1940.augusztus 30.-i második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz.Románia,akárcsak Magyarország a német szövetség kényszerpályáján kötött ki.A számlát Erdélyért Hitler hamar követelte,felszólítva Magyarországot,hogy csatlakozzék minél előbb a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez.Ekkor Horthy Miklós kormányzó szerint "a legokosabb,amit tehettünk,az volt,hogy időnyerésre törekedjünk".
1940 októberében Olaszország hadműveleteket kezdett Görögország ellen,de ezek kudarcba fulladtak,így a Wermacht közbe kellett lépjen és a szövetségi rendszerbe be kellett vegye Jugoszláviát is.Jó alkalom adódott a korményzó Mohácson 1926-ban elhangzott beszédének életbe léptetésére.Így december 12.-én Belgrádban örök baráti szerződést írtak alá,Magyarország lemondott a déli irányú területi revízióról,abban a reményben,hogy egy elkövetkező háborúból kimaradhat.1941 kora tavaszán puccs által angolbarát kormány került hatalomra,így az egyezségek érvényüket veszítették.Ekkor Hitler Jugoszlávia gyors megsemmisítését követelte.Horthy kormányzóhoz írott levelében Hitler ragaszkodott,hogy Magyarország engedje át területén a Wermacht csapatait,és a magyar hadsereg vegyen részt a támadásban s területének déli kiterjesztését ígérte.A magyar kormény ragaszkodott,hogy csak a horvát függetlenség kikiáltása,Jugoszlávia megszűnte után,az ottani magyarság vádelmébe lépjen közbe.Ezt a brit kormány szövetségese elleni tettnek tekintette.A szószegésre és az elkerülhetetlen háborúba kerveredésre válaszul gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el(április 3.).1941.április 11.-től a magyar csapatok megszállták Bácskát,a Duna-Dráva szöget,Muravidéket és a Muraközt.Horthy Miklós kormányzó tiszteletére nem rendeztek semmiféle ünnepi bevonulást,mint annak idelyén,Kassán,majd Kolozsváron.
Az addigi igyekezetek 1941.június 26.-án teljesen zátonyra futottak a kassai és munkácsi bombázások után.A mai napig ki nem tisztázott ügy miatt Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba keveredett akarata ellenére is.Ez csak Werth Henrik vezérkeri főnök érdeke volt.Magyarország így 45 ezer fős hadsereget irányított keletre,amelyből négy dandár megszálló feladatokat teljesített és csak egy gyorshadtest ment ki a frontra,ahol ezer kilométert nyomult előre.Az elégetlenkedő Werth ellentétbe került Bárdossy kormányfővel,ezért Horthy menesztette,és helyébe a mérsékeltebb Szombathelyi Ferenc 7.-én Horthy Hitlernél,a vinyicai főhadiszálláson tett látogatása idelyén követelte,hogy a Dálnoki Mikós Béla vezette gyorshadtest hazatérjen,amit el is ért.
November 29.-én Nagy Britannia ultimátumot intézett Magyarországhoz:"amennyiben(1941)december 5.-ig nem vonja vissza csapatait a Szovjetunió területéről,Nagy Britannia és Magyarország között beáll a hadiállapot",ami december 7.-én meg is történt.A december 7.-i japán támadás Pearl Harbour elle, Magyarország részéről az Egyesült Államok elleni hadüzenetet hozta,amikor Horthy Miklós éppen kórházban feküdt gyomorrák gyanújával,így a kormányzó tudta nélkül Bárdossy László miniszterelnök adta meg.
1941. őszétől Hitler egyre agresszívabban követelte a jelentős magyar részvételt a keleti fronton.Ezért 1942 januárjában Ribbentrop külügyminiszert,majd Keitel vezértábornagyot küldte Budapestre.Ekkor kényszerítették ki a kétszázezer fős 2.magyar hadsereg kiküldését,Jányi Gusztáv vezérezredes vezetésével,de a megígért német nehézfegyverzetet”elfelejtették” a németek.Így nem tudták megakadályozni a doni katasztrófát,a fölszerelés teljes és a katonák több mint felének az elvesztését,1943.január 12.és 1943.február 9.között.
A hetvennégy éves kormányzónak ekkor (1942)már döntő szava volt a magyar politika alakításában,a németek számára egyre inkább ő volt a tárgyaló fél.Az igazi Horthy-korszak 1941.-től kezdődött,amikor az idős államfő kezdeti bizonytalankodások után elismerésre méltó következetességgel megpróbálta Magyarországból megmenteni,ami megmenthető volt.A háborúból való kiállást előbb a kormányzóhelyettes,Horthy István kezdeményezte,akit az 1942.augusztus 20.-án bekövetkezett halálos repülőbalesete akadályozta meg,hogy Angliába távozzon.A békepolitikát az új miniszterelnök,Kállay Miklós folytatta,aki a voronyezsi katasztrófa után már a német vereséget mérlegelte.Ő követelte az újvidéki vérengzések újbóli kivizsgálását,a bűnösöket elítélték,könnyített a munkaszolgálatosok helyzetén,a németekkel való együttműködésben igyekezett mindent szabotálni és határozottan visszautasította a magyar megszálló csapatok kiküldését Szerbiába.
Emlékirataiban Horthy Miklós súlyosan kárhoztatja a szövetésgeseket,hogy a casablancai megállapodásoknak(1943.január 14.-16.)megfelelően,csak a feltétlen magadást követelték és így Hitler kényszerű szövetségeseinek a mozgástere minimálisra csökkent.Ennek ellenére a titkos magyar-brit tárgyalásoknak egészen odáig sikerült eljutniuk,hogy a brit külügyminisztérium megfogalmazta a különbéke feltételeit.A brit engedékenységnek a háttere a Bodygard tervben kereshető,amelynek célja az ellenség félrevezetése és minél több német csapat távoltartása az elkövetkező normandiai partraszállás előtt.
Ifjabb Horthy Miklós vezetésével megalakult a „Kiugrási Iroda”,amely tágabb köréhez tartoztak Szentiványi Domokos miniszteri tanácsos,Horthy István kormányzóhelyettes özvegye Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő,Tost Gyula repülő alezredes a kormányzó szárnysegédje,Vattay Antal altábornagy a Kormányzó Katonai Irodájának nezetője és egyben a kormányzó főhadsegédje,Ambrózy Gyula a Kabinetiroda vezetője és Lázár Károly altábotnagy a testőrség vezetője.
Hitler felfigyelt a magyar kísérletekre,ezért Horthy kormányzót Németországba hívatta.A találkozóra 1943.április 16.-17.-én került sor Klessheim kastélyában.Hitler Kállay Miklós miniszterelnök leváltáaát,a zsidókérdés gyökeres megoldását és a háborús erőfeszítések fokozását követelte.E találkozóról Goebbels feljegyezte,hogy „a Führer túlságosan keményen támadt rá Horthyra”.Horthy minden támadást visszavert,végül egyetlen pontban engedett,lehetővé tette a magyarországi németek körében a Waffen-SS-be való toborzás fokozását,azzal a feltétellel,hogy a belépők lemondanak a magyar állampolgárságukról,és családjuk áttelepedik Németországba.A második világháború történelmében példa nélkül áll,hogy egy szövetséges politikus Hitlerrel szemben megengedte magának a tisztesség és a méltóságérzet,a politikai tekintély kiváltságát.Hitlert készületlenül érte ez a határozottság,ez a szilárd álláspont,nem készített elő olyan ütőkártyákat,amelyekkel Horthyt zsarolhatta volna.
A távozás után Hitler levonta a következtetéseket és kiadta a parancsot,hogy kezdjék meg Magyarország megszállási tervének a kidolgozását,majd Budapestre küldte Edmund Veesenmayer SS Brigadeführert.Ennek a késése csak az olaszországi események miatt történt.
1944.február 12.-én Horthy Miklós a magyar csapatok frontról való visszavinását követeli Hitlertől.Néhány hét múlva,március 15.-én Hitler megbeszélés címén a kormányzót Klessheimba kéreti.A kormányzó és kísérete:Ghyczy Jenő külügyminiszter,Nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter,Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök és Sztójay Döme a berlini nagykövet megjelennek a tárgyalásokon,ahol Hitler diktatórikus követeléseit,köztük a miniszterelnök lecserélését,a zsidósággal való leszámolást is visszautasítják,nem adják beleegyezésüket Magyarország német megszállásába se.
Horthyék Klessheimbe tartózkodása alatt,március 19.-én Hitler parancsára az ún.Margarethe-terv alapján,a német hadsereg megszállta Magyarországot.Az ország helyzete kilátástalanná vált.A döntéshozó kormányzó német területen tartózkodott,a magyar hadsereg döntő többsége a keleti fronton harcolt a szovjetek ellen,így még halvány remény sem lehetett arra,hogy gyors szövetségre lehet lépni az orosz hadvezetéssel,a Magyar Alföldön pedig semmilyen esély nem lett volna a jugoszláv típusú partizán-háború megindításának.
A németek formailag helyén hagyták a magyar államapparátust.Az elfoglalt Budapersten azomban Veesenmayer,német birodalmi meghatalmazott diktált.Követelte egy Imrédy vezette kormány kinevezését.Horthy,e helyzetben is,igyekezett a nemzet érdekeit képviselni,s minden német nyomás ellenére a berlini nagykövetet,Sztójay Dömét bízta meg a kormányalakítással.Az új kormány hadügyminiszter Csatay Lajos lett,a vezérkari főnök Vörös János.A létrehozott kormány bár nem volt németbarát,de az adott helyzetben csak korlátozott eszközökkel rendelkezett,mert a Wehrmacht csapatai nyomában megjelent a Gestapo,az SS és az SD is mindent ellenőrzés alatt tartott.
Nem eléggé köztudott,hogy mialatt Európa-szerte deportálták a zsidóságot,addig a Horthy miklós vezette Magyarország,míg rendelkezett szabad döntésjoggal,addig a zsidóság megmaradásának bástyája volt.Sajnos a függetlenségét elvesztő Magyarország 1944.március 19. után már nem tudta megvédeni állampolgárainak életét.Horthy kormányzó minden tekintélyét latba vetésével sem tudta megakadélyozni a vidéki zsidóság deportálását,de az esztergomi páncélos hadosztály felvonultatásával megmentette a fővárosi gettóba zártakat a biztos pusztulástól.A deportálásokért felelős Baky László és Endre László államtitkárokat elbocsátották.
Az ún.”Horthy-offer” értelmében a magyar kormányzat kozzájárult a nemzetközi szervezetek segélyakcióinak fogadásához,sőt nem hivatalosan lehetővé tette a zsidómentő akciókat,köztük a svéd diplomata Raoul Wallenberg munkáját is.Tehát Magyarországot nem szabad továbbra is úgy mutatni be,mint a zsidógyűlölet fészkét.Igenis kijelenthetjük,hogy a magyar lakosság és az államvezetés többsége nem volt rosszabb a többi európai állam népénél és vezetőségénél.De még véletlenül sem lehet összehasonlítani Magyarország „bűneit” a szomszéd Romániáéval,ahol az Antonescu vezette államapparátus,már a háború első szakaszában igyekezett megszabadulni az idegenektől,elsősorban a zsidó lakosságtól.Itt a zsidókat valóban nem vitték el a német koncentrációs táborokba,mert a zsidóság kiirtásához már akkor hozzáfogtak,amikor még a német haláltáborok nem voltak felépülve.Itt a román hadsereg,a legfelsőbb hadúr,a kondukátor Antonescu marsal parancsára fogott hozzá a zsidóság bestiális körülmények közötti elpusztításához,s tette ezt addig a pillanatig,amíg úgy tűnt,hogy a háborút Hitler nyeri meg.Így is sikerült több mint 300-400 ezer zsidót helyben,bestiális körülmények közt legyilkoltatni!
De a román lakosság többsége,a román történelem tankönyveknek köszönhetően,még ma sem hiszi el azt,hogy létezett román holocaust,míg Magyarországon mindenkibe azt sulykolják,hogy a zsidókkal Európa-szerte a magyar nép számolt le a legkegyetlenebbül!Miért teszik?Mert ezzel is a magyar nép önértékelését akarják gyengíteni,mert ez illik bele a bűnös nép,a kis nép és kis ország önértékelésbe!Természetesen senki nem tagadja a magyar zsidósággal szemben elkövetettt népírtást,de ezt helyezzük a valós történelmi keretbe.Jó lenne,ha Horthy fényképét kivetetnék a fasiszta vezetők sorából.A román tankönyvek némely részében Horthy képe még mindig Hitler és Mussolini mellett van bemutatva,mint fasiszta államvezető.
A megszállt Magyarország belső helyzetét még súlyosbították az angol-amerikai légitámadások,amelyek 1944.április 3-án kezdődtek a csepeli és pesterzsébeti nagyüzemek elleni támadásokkal.Addig az volt a hallgatólagos egyezség,hogy ha nem bombáznak,akkor a magyar légvédelem se lő,amit még a semleges országok részéről sem értek el.Most viszont a békés civil lakosság,asszonyok és gyermekek ezreit gyilkolják le a nyugati demokráciák bombái.
A 76 éves kormányzó minden erejét a náci-németektől vakó szabadulásra fordította.Elhatározását megerősítette az 1944.augusztus 23-i román kiugrás,melyet Hohenzollern Mihály román királynak sikerült végrehajtani.Horthy augusztus 29-én lemondatta a Sztójay kormányt és Lakatos Géza vezérezredest bízta meg a kormányalakítással,mindezt tette ismét Veesenmayer birodalmi meghatalmazott engedélye nélkül.Szeptember 7-én Koronatanácsot hívott össze,ahol bejelentette a fegyverszünet kérési szándékát,ragaszkodva az alkotmányos keretekhez.Szeptember 22-én a nyugati szövetségesek olaszországi főhadiszállására,a Nápoly melletti Casertába küldte Náday tábornokot és a hadifogoly Howie brit ezredest,még egy utolsó fegyverszüneti kísérlet reményében.Korábban Aczél Ede járt a Szovjetunióban.
1944.szeptember 28-án,önmaga korlátain túllépve Horthy kormányzó Moszkvába küldte Faraghó Gábor vezérezredes vezetésével gróf Teleki Gézát(gróf Teleki Pál fiát)és Szentiványi Domokost.Tíz napig tartó tárgyalások után elfogadták Sztálin minden követelését.Moszkva 1944.október 16-át jelölte meg a fegyverszünet kihirdetésének végső időpontjaként.Ennél többet azonban már nem lehetett elérni,mivel a nagyhatalmak,Magyarországról és a többi közép-kelet európai ország sorsáról már 1943.november 28-a és december elseje között tartott teheráni konferencián úgy döntöttek,hogy azok szovjet megszállási övezetbe kerülnek.
A fegyverszünet előzetes feltételeit Molotov szovjet külügyminiszter 9-én terjesztette elő,amelyet a magyar Koronatanács 10-én fogadott el s a magyar küldöttség 11-én írt alá.Ennek értelmében vissza kellett vonni a magyar hadsereget és közigazgatást az 1937.december 31-i határok mögé,meg kell támadni a magyarországi német csapatokat.
1944.október 15-én Horthy Miklós kormányzó összehívta a Koronatanácsot,bejelentette a fegyverszünetet.Mindezt tette akkor,amikor tudta,hogy három gyermeke elvesztése után,az egyetlen életben lévő fia a nácik túsza s a budapesti helyőrség parancsnokát,bizalmi emberét,Bakay Szilárd tábornokot,a németek október 8-án elrabolták.A főváros viharos örömmel hallgatta Horthy kormányzó szózatát.Sajnos a kiugrás nem járt sikerrel,mert a tábornokai vagy vonakodtak parancsait végrehajtani,vagy éppenséggel elárulták.Így délután a rádió már Szálasi Ferenc beszédét közvetítette és estére csak a Vár tartotta magát.Horthy Miklós magyar kormányzó,október 16-án kora reggel az SS foglya lett és fia,az ifj.Horthy Miklós meggyilkolásával megzsarolva kénytelen volt aláírni Szálasi Ferenc kormányfői kinevezését.Ekkor,huszonnégy év,hét és fél hónap után megszűnt létezni a független Magyar Királyság.
A fogoly Horthy Miklóst és családját,fia kivételével,akit Mauthausenbe hurcoltak,a bajorországi Weilheim közelében lévő Hirschberg kastélyba szállították,és ott tartották 1945.május elsejéig,az amerikai csapatok érkezéséig.Kihallgatása augusztus 28-án kezdődött Wiesbadenben,de semmi nyoma sincs annak,hogy bárki tervbe vette volna elítélését,bíróság elé állítását.Nürnbergbe tanúként idézték Veesenmayer perébe,s 1945 karácsonyán szabadult.
Horthy Miklós,a 20.század kiemelkedő magyar államférfija,élete hátralévő részét száműzetésben töltötte,mert a szovjet megszállás alatt álló kommunista Magyarországra már nem térhetett haza.Négy évet Bajorországban élt,majd a portugáliai Estorilban.Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot még megérte,de annak elfojtása mélyen megrázta.Egész életében szerényen élt,állanfői javadalmazásából csak a húszas évek végén bővítette ki a kenderesi kastélyát.Nem volt hajlandó arra,hogy külföldi bankokba pénzt helyezzen el s ezért a száműzetésben filléres gondjai voltak.Anyagi gondjain enyhített az egykori budapesti amerikai nagykövet J.F.Montgomery által 1949-ben alapított Horthy-Alapítvány.Szerénységére vall,hogy 1940 őszén,amikor a Székelyföldet utazta be,a háromszéki arisztokraták azon kaptak össze,hogy hol szálljon meg:a Szentkereszthy bárónál Árkoson,vagy Mikeseknél Zabolán.Horthy Miklós kormányzó végül a különvonata hálófülkéjében aludt.Sohasem öltött díszmagyart,mindig a császári és királyi tengerésztiszti egyenruháját viselte.
Magyarország e kiváló vezetője,Estorilban 89 éves korában,1957.február 9-én adta vissza lelkét Teremtőjének.Földi maradványait 1993.szeptember 4-én helyezték a kenderesi családi sírboltba,felesége és fiai mellé.
vége | |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2024. Július
H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|