|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
A békeszerződés és az árvizek |
|
A békeszerződés és az árvizek
MEGBOMLOTT A KÁRPÁT-MEDENCE ÖKOLÓGIAI EGYENSÚLYA
Kelemen József,Kiskunfélegyháza,2007.május 31.
1920 óta húsz pusztító árvizet számláltak Kárpátalján.
Sokan emlékszünk 1998 novemberére is,amikor a híradások főszereplője a Tiaza volt.A Felső-Tisza vízgyűjtő területén az esőzések akkor az évszázad legnagyobb áradását okozták.A Felső-Tisza kárpátaljai szakaszán áttörte a gátat,és elárasztotta a partmenti települések jelentős részét.az áradásoknak kilencen estek áldozatul,köztük két gyermek.Teljesen víz alá került 118 település,harmincezer embert kellett kitelepíteni.Az ukrán elnök katasztrófa sújtotta térséggé nyílvánította a Magyarországgal határos megyét,mert az árvíz háromszázezer ember lakóhelyére terjedt ki.
Súlyos volt a helyzet Kelet-Szlováki déli csücskében,a Bodrogközben és az Ung-vidéken is.Romániában úgyszintén.A Tisza vízállása Máramaros északi részén egy méterrel haladta meg a veszélyesnek tartott szintet.Lakóházak százait,hidak sokaságát tette tönkre az áradás,és számos települést elzárt a külvilágtól.A Felső-Tisza magyarországi szakaszán,Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein nyolcezer ember (katonák és civilek) példás összefogással védte a gátakat.A szakemberek jogszabályra hivatkozva akkor azt javasolták,hogy az áradáskor mért legmagasabb vízszinttől egy méter magasan meg kell emelni a védőgátat.Azóta-a védőgátak megerősítése és szintjének megemelése mellett-a Vásárhelyi-tervben meghatározott,a Tisza mentén tervezett víztározók építése is elkezdődött.
Fodor István kutatásai
Vajon elegendőek lesznek-e a tervezett árvízvédelmi intézkedések?
Megbízható választ csak az tud mondani,aki a gyakori árvizek okait vizsgálja.
A kérdésre PROF. DR. FODOR ISTVÁN a nemzetközi hírű,nagytekintélyű kárpátaljai magyar botanikus tudós-akiről 2007. május 10-én,a születésének 100.évfordulója tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen emlékeztünk meg a Magyar Tudományos Akadémián-2000. április 23-án,életének 93. esztendejében, Ungváron bekövetkezett halála előtt már évtizedekkel korábban kereste és meg is találta a választ.Véleménye szerint a Kárpátalján történt gyakori árvizek nem természeti csapás következményei.Fő okuk a több mint hetven éven át végzett rablógazdálkodásos fakitermelés.Az ember beavatkozott a természet ősi rendjébe,és tudatlanságában megbontotta a kialakult egyensúlyt.
„Valaha hegyeinket hatalmas,összefüggő,szinte átjárhatatlan erdőségek borították…A vaskorszaki viharok pusztítása semmi ahhoz képest,amit az ún. sztahanovista fakitermelők itt végeztek.Hamarosan lecsupaszították a Kárpátok gerincét,s megszüntették az addig szivacsként működő növénytakaró víztároló képességét.Így az eső akadálytalanul folyt a patakokba,ezek földuzzadva rohantak a folyókba,elöntve az árterületeket,s itt óriási károkat okozva.Remétlem,hogy a szovjet birodalom bukásával együtt ennek vége szakad,de sajnos keservesen csalódtam.Az ukrán erdőgazdasági minisztérium még nagyobb pusztítást irányzott elő a Kárpátok erdeiben: még a vízvédelmet és a városok levegőjének frissítését szolgáló erdőtelepítések vágását is elrendelte.”
-nyilatkozta a Magyarok Világlapjában 1994 márciusában.
Fodor professzor hat évtizeden át küzdött és dolgozott az Északkeleti-Kárpátok növényvilágának megmentéséért.Az erdőállomány felső határának emelésére kidolgozott és szabadalmaztatott módszerével-amit az Ungvári Állami Egyetem és a Perecsenyi Erdőgazdaság szakembereivel közösen és eredményesen alkalmaztak a Róna-havason-bebizonyította,hogy a luc-,jegenye-,duglasz-,cirbolya-,bükk-,juhar-,berkenye-csemetékből alakult új erdők idővel betöltik eredeti szerepüket:szivacsként magukba szívják a csapadékvizet,és csak fokozatosan engedik le a hegyoldalak alsóbb régióiba.Ma már igazolt az az állítása is,amely szerint „Ezen a módon jórészt meg lehet akadályozni azt,hogy a havasokon a források,a csermelyek és a patakok kiszáradjanak,illetőleg azt,hogy a hóolvadás és a nagy esőzések után a folyók évről évre nagyobb árhullámokat szállítsanak.Ezzel egyidejűleg-persze sok év alatt-a kedvező mikroklimatikus változások hatására a tundrai jellegűvé vált havasi rétek is ’megjavulnak’,bár a területük csökken.”
Fodor professzor komplex szemléletmódja és kitartó,hat évtizedes kutatómunkájának eredményei igazolják,hogy az ERDŐSÍTÉS (az erdőállomány felső határának emelése)és az ÁRVÍZVÉDELEM egymástól elválaszthatatlan.Az árvízveszély mindaddig jelen van,amíg az erdőírtások folytatódnak.A híradások még ma is a Kárpátok erdeinek tarvágásairól tudósítanak.
Gazdátlan a Kárpát-medence
1920 óta nincs gazdája-pontosabban sok „gazdája” van!-a Kárpát-medencének.
A XX. századi békediktátumok következtében szerves környezeti kapcsolatai szétestek:természeti és földrajzi egysége megbomlott,a század végére végsőkig kihasználták.Az ökológiai hanyatlás állapotába került Európa páratlan szubrégiója.
Az 1920. június 4-én a versailles-i Trianon-palotában aláírt békediktátum folytán a Kárpát-medence környezetbiztonsági kockázata jelentősen megnőtt.A természeti és földrajzi egység szétdarabolásával együtt azonban az emberi felelősség is szétdarabolódott:az addig egy kéz igazgatta mező-és erdőgazdálkodás,a folyamszabályozás és általában az egész vízgazdálkodás,az energia-és ipari termelés,a kereskedelem és a szállítás a békediktátummal megszűnt.
A Kárpátok (különösen az Északkeleti-Kárpátok) erdeinek esztelen pusztítása,az elkerülhetetlen folyószabályozások és mocsárlecsapolások,a mező-,erdő- és vízgazdálkodás egységének felbomlása,valamint a felszíni vizek,a levegő és a termőföld egyre növekvő szennyezése miatt a Kárpát-medence ökológiai egyensúlya sérülékenyebb lett.A légkör egyértelmű felmelegedése miatt bekövetkező éghajlati változások és annak hatásai tovább gyengítik a Kárpát-medence környezeti biztonságát.
A Kárpát-medence válaszút előtt áll!
Vajon képesek leszünk-e arra,hogy-felismervén a Kárpát-medence népeinek egymásra utaltságát és együvé tartozását-most először,igazán egymásra találjunk?Vagy Európa egyedülálló szubrégiója ismét a politikusok hataloméhes marakodásának színhelyévé és a tőkés társaságok szabad prédájává válik.
Az elmúlt évek szomorú tapasztalatait is-mint például a tiszai árvízek,majd pedig a 2000 januárjában történt tiszai ciánszennyezés-vagy most a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai-román vegyes vállalat által Verespatakra (a Maros vízgyűjtő területére) magas cianid szennyezéssel járó technológia alkalmazásával tervezett külszíni aranybányászati beruházás határokon átnyúló környezeti kockázatairól és a Kárpátok erdeinek tarvágásairól naponta érkező hírek különös módon mutatnak rá az egymástól való függőségünkre,egymásrautaltságunkra és az együttműködés sürgető szükségességére itt,a Kárpát-medencében.
87 év után,ma már mindenki számára világos,hogy a szubrégió természeti,földrajzi és kulturális széttagoltsága veszélyezteti a jelen és a jövő nemzedékek jogosan elvárt életminőségét.
Ezért a Kárpát-medencében élő népek,nemzetek közös történelmi gyökereire,a természettel való együttélésük évszázados tapasztalataira épülő szolidaritására és összefogására,a tudományágak együttműködésére,a civil társadalom,a tudományos,politikai és kuturális élet képviselőinek az eddiginél hatékonyabb közös tevékenységére,a térség természeti és földrajzi viszonyainak alapos ismeretére támaszkodó összehangolt,sürgős cselekvésre van szükség ahhoz,hogy megteremtsük és megőrizzük a Kárpát-medenc környezeti biztonságát.
Századunk,a XXI. század egyik legnagyobb kihívását,feladatát jelenti a végsőkig kihasznált,az ökológiai hanyatlás állapotába került Kárpát-medence természeti és földrajzi egységének a helyreállítása és megőrzése,amely nem csak Közép-Európa,de egész Európa békéjét,gazdasági és kulturális felvirágoztatását fogja szolgálni.
Csakis egy új,a nemzetek közötti párbeszédre és szolidáris együttműködésre épülő regionális megállapodás jelentheti a nagyhatalmi befolyástól mentes Kárpát-medence jövőjét.Ha ez megvalósulna,akkor 87 év után ismét visszaállna a harmónia,és megvalósulna a mai életnél minőségileg jobb,emberhez méltóbb léet a Kárpát-medencében,és akkor ez a térség Európa közepe lenne,nemcsak földrajzi értelemben.
Az Európai Unió keleti és déli bővítése felgyorsíthatja ezt a folyamatot.Ez azonban csak akkor lehet eredményes,ha az integráció a Kárpát-medence jelenlegi,a békediktátumok okozta sajátos helyzetének pontos és alapos ismeretére,a legszigorúbban tudományos valóság feltárására,méyreható,tudományos ismeretekre,a tapasztalatok átfogó elemzésére s a lehetőségek ezekre épített felismerésére épülő politikai döntések alapján történik.
A feladat azonban nagyobb horderejű és sok tekintetben igényesen szakmaibb annál,semhogy a megoldást csak politikusokra bízhatnánk.Ezért az itt élő népek értelmiségi legjobbjainak kell összeülniük és megállapodásra jutniuk egymással egy közös kárpát-medencei kultúra megteremtése dolgában.
E gondolat jegyében és az elmúlt másfél évtized tapasztalataira alapozottan,a (kiskunfélegyházi székhelyű) KÖZÉP-EURÓPA KLUB kezdeményezésére a 2006.november 17-18-án, Kiskunfélegyházán „A Kárpát-medenc környezetbiztonsága” címmel megrendezett konferencia résztvevői elfogadták a „Kárpát-medencei feladatok a 21. századra” elnevezésű program előkészítéséről szóló előterjesztést.A program kidogozására és megvalósítására megalakítottuk a KÁRPÁT-MEDENCEI MUNKAKÖZÖSSÉGET a felvidéki,erdélyi,délvidéki és magyarországi munkacsoportok részvételével.
A MUNKAKÖZÖSSÉG kész együttműködni mindazokkal a kárpát-medencei kormányzati és civil szervezetekkel,tudományos akadémiák kutató-fejlesztő intézeteivel és felsőoktatási intézményekkel,amelyek azon fáradoznak,hogy a Kárpát-medence (mint természeti és földrajzi egység) teljes ökológiai rendszerében helyre álljon az egyensúly.Ezért a programban elsőbbséget kap a (z általam javasolt) TISZA ÁRVÍZVÉDELMI PROGRAMJÁ-nak is fontos részét képező KÁRPÁTI ERDŐVÉDELMI és ERDŐTELEPÍTÉSI PROGRAM.
Megjelent a Magyar Világkép Kutató 2008.februári számában
www.mvkmagazin.gportal.hu
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2025. Augusztus
H | K | S | C | P | S | V | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|