I. Mit adtunk a világnak mi magyarok ?
http://free.srv.hu/m/i/mindentvissza/viewtopic.php?t=39
Az alábbiakban olvasható a magyarság érdemeit méltató rövid összefoglaló a teljesség igénye nélkül történt válaszul egy román soviniszta internetes honlap gyűlölködő szavaira .
Minden nemzet vagy ország műveltségének alappillérei az iskolák.
Hasonlítsuk össze azt, hogy magyar - román viszonylatban mi a helyzet, nézzük meg azt is, hogy milyen szellemi értékeket adtunk a világnak Európának mi magyarok a történelem során:
-az elso magyarországi iskola 996-ban létesült a dunántúli Szent Márton hegyen ( a mai Pannonhalmán )-ez volt Európa egyik legrégibb iskolája.
-a románok elso iskolája csak 650 évvel késobb jött létre, de az sem román földön,hanem magyar fejedelem parancsára,magyar földön, a magyar közigazgatású Erdélyben, Fogarason 1657-ben
- az elso magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította Pécsett 1367-ben, az elso román egyetem félezer évvel késobb Jasiban létesült
-Buda elfoglalása elott (1541) Magyarországon már 290 falusi-városi és egy zsidó iskola muködött.
-Kolozsvárott 1581-ben katolikus egyetem jött létre, 1635-ben Pázmány Péter Nagyszombatban jezsuita egyetemet alapított.
-az 1500-as években a protestáns iskolák egész sora emelkedett főiskolai rangra így a református sárospataki és debreceni kollégium,az evangélikus eperjesi,késmárki és soproni valamint a katolikus lőcsei,nagyszebeni és marosvásárhelyi, továbbá brassói középiskola
-Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király alapította meg Vilnius ( akkor Lengyelország ma Litvánia) egyetemét
-1622-ben protestánsok alapították Gyulafehérváron híres foiskolájukat,mely hamarosan Nagyenyedre költözött.
-1657-ben alapították Kassa egyetemét ,ahol Baludanszky Mihály is tanult , a szentpétervári egyetem megalapítója.
- az elso magyar nyelvu könyvet 1541-ben nyomták Sárváron.
-az elso román könyvet magyar fejedelem és püspök költségén nyomták ki néhány évvel késobb Nagyszebenben, ez a MAGYAROK ÁLTAL ROMÁNRA FORDÍTOTT BIBLIA volt - ezzel a különböző román nyelvjárásokból a MAGYAROK HOZTÁK LÉTRE AZ EGYSÉGES ROMÁN IRODALMI NYELVET
- az elso magyar ábécés könyvet 1563-ban Kolozsváron, az elso román nyelvtankönyvet 1801-ben Budán adták ki.
-Magyarország elso térképét 1510-ben, Romániáét 260 évvel késobb adták ki
-Sárospatak híres iskolája-melyben egykor Comenius néven világhíruvé vált Szeges János is tanított ( Comenius nem cseh származású volt, ahogyan azt számos történelemkönyv állítja )- olyan szertárat is magáénak mondhatott,ahonnan a 19.század végén 35 szemléltető eszközt vittek ki az első párizsi világkiállításra csakúgy ,mint Brassó középiskolájából.
- a pesti Piarista Gimnáziumban két Nobel-díjas Hevesi György és Oláh György nevelkedett, csakúgy mint a fasori Evangélikus Főgimnáziumban Wigner Jeno és Harsányi János
- az utóbbi iskola tanárai közül 18 volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, itt tanult a számítógépet feltaláló Neumann János és a villanymozdonyt feltaláló Kandó Kálmán is
- a Lónyai utcai Református Főgimnáziumban éretségizett a Nobel -díjas Szent-Györgyi Albert
- az Európa-híru magyar iskolahálózathoz tartozott a soproni Evangélikus Főgimnázium is ,amelynek tanulói között volt egykor Kemény János,az elso számítógépes programnyelv (BASIC) megalkotója
A magyar műveltségről:
A magyar műveltség színvonalára rávilágít néhány egyéb adat is: Magyarországon az utolsó rabszolgát fölszabadító oklevelet 1339-ben Erdélyben írták, az Egyesült államokban ez csak 1865-ben történt meg
- Európa legtoleránsabb "Nemzetiségi törvénye" a Kiegyezéshez és Deák Ferenc nevéhez fűződik, melyet 1868-ban hozott meg a Magyar Országgyűlés - a tőlünk elszakított nemzetrészeink boldogok lennének,ha a gyakorlatban annyi jog illetné meg oket, mint amennyit Magyarország nyújtott a nemzetiségeinek másfélszáz évvel ezelott, ez vonatkozik úgy az iskolarendszerre és minden más területre, Európában a gyarmatosító birodalmak és nagyhatalmak törvényei ezt meg sem közelítették -Magyarországon a népoktatást 1868-ban vezették be, ANGLIÁBAN csak KÉT ÉVVEL KÉSöBB.
Az I.világháború előtt a Magyarországon a magyarok 73,3%-a tudott írni-olvasni, a németek 82%-a, a tótok 69,7%-a, a románok 52,1%-a, a szerbek 59,8%-a. Ezzel szemben a Román Királyságban a lakosságnak csak 39,9%-a a Szerb Királyságban csak a lakosság 16,9%-a tudott írni -olvasni.
- a XX.század fordulóján Magyarország 16 ezer iskolájából 5 ezer nem volt magyar tanítási nyelvű, ezek közül 2842 román iskola volt, ez jóval nagyobb szám volt, mint az iskolák száma az akkori Román Királyságban.A XX. századfordulón a magyar kormány egyetlen év alatt közel kétszáz német és háromszáznál több szláv iskola részére biztosított államsegélyt.A román iskolák és egyházak részére évente 14 millió aranykorona támogatást folyósított akkoriban.Ez jóval magasabb volt annál a támogatásnál, amelyet a Romániában kaptak akkor a román egyházak és iskolák.Rosetti román államférfi elismerte,hogy magyarország nyelvi,faji és vallási megkülönböztetés nélkül szabadította fel jobbágyait. Ez Romániában csak 15 évvel később csak véráldozat árán valósult meg.
- a XX.század folyamán a világ többmilliárd lakójából mintegy félezer kapott Nobel-díjat a legmagasabb tudományos teljesítmény bizonyítékaként- köztük a legtöbbet közel 240-et amerikai tudósnak adtak-, magyar származású vagy magyarországi születésu 12 volt a kitüntetettek között (a magát magyarnak nem valló Kertész Imre nincs közöttük)
-ha Nobel-díjas tudósainkat abszolút számokban nézzük, akkor megelozünk olyan nagy lélekszámú országokat mint Kína, Japán, Ausztrália vagy India, de a kis szomszédos országokat nem is említem, ám ha országunk területéhez vagy lélekszámához viszonyítunk,akkor további országokat is megelozünk,még az USA-t is.
A világban elfoglalt helyünk meghatározására egy másik választható mérce az, hogy milyen gyorsan tudtuk követni a világban végbemenő fejlődést.
Ilyen például az időpontok összehasonlítása néhány muszaki vívmány bevezetésekor a világban és Magyarországon :
A világon először: Magyarországon:
Vasút: 1825-ben, Stockholm- Darlington 1846-ban Pest-Vác között
Távíró:1843-ban Washingtonban 1847-ben Pozsony-Bécs
Telefonközpont: 1877-ben Bostonban 1881-ben Budapest- Temesvár
Villamoserőmű :1881- New York 1884-Temesvár
Városi villamosvasút:1881-Berlin 1887-Budapest
Földalatti villamos:1890-London 1896- Budapest
( a kontinensen elsöként)
Mozi: 1895. Párizs 1896- Budapest
Repülogép-gyártás: 1903 USA 1909- Magyarország
Európában elsőként Magyarország vidéki városában,Temesváron vezették be az utcai villanyvilágítást 1885-ben.Kontinensünk elso folyami hajóját , a Carolinát,Bernhard Antal pécsi ezermester építette a Dunán. Az 1835-ben épült Óbudai Hajógyár évtizedekig kontinensünk legnagyobb ipari üzeme volt.Évtizedekig a Lánchíd volt a világ legnagyobb acélszerkezete. A torpedó a fiumei Luppis János találmánya.A világ legelső műszaki felsőoktatási intézménye a Selmeci Bányászati Akadémia volt 1763-ban.Ennek példáját a világ csak 12 évvel késobb követte Párizsban.
Fontosabb nevek feltalálóink közül:
-Bánki Donát a vízturbina feltalálója, az általa föltalált porlasztásos elven muködnek világszerte a repülogépek motorjai
-Csonka Jánossal együtt a benzinmotor feltalálója a karburátor ( benzinporlasztó) és nagyfeszültségu gyújtó feltalálója
-Zipernovszky Károly és Déri Miksa: a váltakozó áramú áramfejleszto és szinkronmotor feltalálója,majd Bláthy Ottóval együtt a váltakozó áramú transzformátor feltalálója,mely lehetové tette a villamos energia viszonylag olcsó szállítását nagy távolságokra
-Kandó Kálmán- a háromfázisú villamos mozdony feltalálója,melyet a gyakorlatban Verebély László valósított meg a magyar és olasz vasutak villamosításában
-Puskás Tivadar- a telefonközpont feltalálója és a telefonhírmondó, a mai vezetékes rádió osének feltalálója,ez volt a világon az elso hír- és musorszolgáltató eszköz
-Jedlik Ányos találta fel 1827-ben az osmotort, Siemens előtt majdnem 6 évvel ,1861-ben feltalálta a villamos áramfejlesztőt a dinamót.
-Bolyai János- megdöntötte a kétezer éves euklidesi geometria párhuzamossági tételét.Bolyai kéziratait a német Gauss is tanulmányozta és az addig nem közölt eszmefuttatását ellopta tole sajátjaként hozta nyilvánosságra
Bay Zoltán- a fényre szabott méter megalkotója..Ő az első ember a földön,aki mérnöktársaival 1946.február 6-án a rombadőlt Budapestről rádióhullámokkal "megérintette" a Holdat és az onnan visszverődő jeleket megmérte, ez volt az elso lépés az emberiség számára a világűr meghódításához, az űrtávközléshez,ő több mint félszáz évvel ezelott 3 műholdból álló, az egész földkerekségre kiterjedő hírközlő rendszerről beszélt,ami halála után napjainkban valósult meg
-Neumann János- alapozta meg a kvantumtechnikát, az amerikai atomprogramot, a rakétaprogramot, az űrsikereket és föltalálta a számítógépet.Eisenhower amerikai elnök neki adta személyesen át,mint legjobb tanácsadójának a legmagasabb amerikai kitüntetést a Szabadság Érdemrendet
-Kármán Tódor-a hangsebességnél gyorsabban száguldó rakéta atyja
-Szilárd Leó-az atomenergia fölszabadítója írta meg és Albert Einsein vitte el Roosevelt amerikai elnöknek az atomenergiában rejlő óriási lehetoséget föltáró levelet,mely háborúban ( atombomba) és békében (atomeromű) az atomkorszak megnyitását eredményezte
-Bíró László-1938-ban szabadalmaztatta golyóstollat
-Goldmark Péter Károly 1940-ben kidolgozta a színes TV rendszert és a mikrobarázdás haglemezt
-Heller László és Forgó László kidolgozta az egész világon látható és világszabadalmat nyert igen gazdaságos hűtőtornyot
-Eötvös Lorándot Eistein a "fizika fejedelmének " nevezte,az általa feltalált kettos torziós inga elvén muködő műszerekkel kutatják a kőolajat és bányakincseket szerte a világon
-Tihanyi Kálmán 1926-ban föltalálta a világ első többszázszoros fölbontású képernyos TV ősét és 240 egyéb találmánya gazdagítja az emberiséget
-Szent-Györgyi Albert -orvosprofesszor, a C vitamin feltalálója
-Selye János -orvosporfesszor, a stressz mint élettani folyamat felfedezője és kutatója
-Fonó Albert- a hangsebesség fölötti, sugárhajtású motor feltalálója, ezen az elven gyártják a mind a mai napig a sugárhajtású repülőgépek motorjait
-Tudósaink neveit a Holdon, Marson és Merkúron kráterek viselik
Magyarokról elnevezett kráterek a Holdon (9 ):
Békési György
Bolyai János
Eötvös Loránd
Kármán Tódor
Neumann János
Petzval József
Segner János A.
Szilárd Leó
Weinek László
Magyarokról elnevezett kráterek a Merkúron:
Bartók Béla
Jókai Mór
Liszt Ferenc
Magyar tudósról elnevezett kráter a Marson:
Kármán Tódor
A magyar, illetve a magyar származású Nobel-díjasok
A névsor:
Név: Szakterület: A díjazás éve:
Lénárd Fülöp F 1905
Bárány Róbert O 1914
Zsigmondy Richárd K 1925
Szent-Györgyi Albert O 1937
Hevesy György K 1943
Békésy György O 1961
Wigner Jenô F 1963
Gábor Dénes F 1971
Wiesel, Elie B 1986
Polanyi, John C. K 1986
Oláh György K 1994
Harsányi János G 1994
O = élettani ill. orvosi, F = fizikai, K = kémiai, B = béke, G = közgazdasági díj
- a világon első sikeres veseátültetést állatkísérletben a magyar származású ( pécsi) Ullman Imre végezte Bécsben
A tudósok felsorolása a teljesség igénye nélkül történt, a világhírű művészeket, írókat, költoket,festőeket, zeneszerzőket nem is említettem ( pl.Madách Az ember tragédiáját több mint 50 nyelvre fordították le, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán nevét szerte a világon ismerik pl. az ú.n. Kodály módszer egyedülálló és világszerte alkalmazott módszer a zeneoktatásban ,és Bartók Béláról nem is beszéltünk.).Jókai Mór regényei közül 32-őt angolra, 21-et franciára,száznál többet németre fordítottak le, nagyon sok Petőfi verset fordítottak le 34 nyelvre még japánra, kínaira, szanszkritra, görögre is,Mikszáth Kálmán regényei közül 42 kötetet fordítottak le franciára és néhány más nyelvre.
Mi magyarok tettünk le valamit az emberiség asztalára ezeket tényekkel lehet bizonyítani, nincs mit szégyellenünk.
Eötvös Loránd vallomása: "Mi is el nem évülő dicsőségre törekszünk, mint Bolyai- azért ,ha jó magyarok akarunk lenni,úgy a magyar tudomány zászlaját olyan magasra kell emelnünk,hogy azt hazánk határain túl is megláthassák és megadhassák neki az illő tiszteletet "
II. Megfordítva a kérdést, mit adott Európa nekünk?
Kiegészítésképpen néhány számadat:
1. Mi nyugati keresztény értékrendben élo népként százezrével és millió számra fogadtuk a hozzánk menekülo, az ellenség és saját földesuraik által eluzött népeket, házat, hazát, munkalehetoséget, oltalmat nyújtottunk nekik. Az évszázadok során befogadtunk 2,4 millió románt, akik "hálából" a megmaradt jelenlegi országunknál nagyobb területet elrabolva magukkal vittek 3,9 millió lakost, magyart és más nemzetiséget az I. világháború után. Szent István intelmei között az idegenek befogadása és megbecsülése is szerepel.
2. A török üldözése elol a 14.század végétol tízezrével menekültek hozzánk folyamatosan a szerbek.Mátyás király négy év alatt újabb 200 ezret telepített le közülük Magyarországon,de továbbra is érkeztek százezrével.1920-ban a nagyhatalmak és a szövetségeseik (antant) segítségével elrabolták tolünk hazánk legtermékenyebb (Bácska,Bánát) földjét, a virágzó délvidéket, ahol a magyarok aránya 40,5% volt,de a szerbeké nem érte el a 20 %-ot sem.az általunk szeretettel befogadott szerbek 1849-ben és 1944-45-ben a földdel együtt elrabolt,ártatlan magyarok soraiban óriási méretu tömegmászárlásokat végeztek.
3.A Felvidék hegyei közt élo néhány tízezernyi tót nép a térségünkben valaha volt tucatnyi népekhez hasonlóan már régen megsemmisült volna a történelem vasmarkában,ha a magyarok nem védelmezik oket ezer éven át a népvándorlás hullámai, majd a tatár és török támadásaival szemben.Az eredmény:nemhogy nem tuntek el, hanem számuk húszszorosára nott.Milyen magyar elnyomásról beszélnek? 1920-ban az általuk is lakott Felso -Magyarországot ahhoz a cseh vezetésu új államhoz csatolták, ahol a csehek aránya az összlakosság felénél is kevesebb volt. A 300 évig volt magyar fovárost, Pozsonyt tették meg Szlovákia fovárosává, ahol a 80 ezer lakosból csak 14,9% (!!!) volt szlovák.) . A szlovákság beoltása a máig élő a gyűlölettel pánszlávistákhoz vezethető vissza, mely ideológia a XIX. és XX. század fordulóján teljesedett ki. Ez nem más mint a benesi propaganda és a többi pánszlávista uszítása ( Safárik, Hurban ,Hodza,Stúr stb.).
A pánszláv eszme a XIX.században fogant meg az oroszok fejében,Európát szláv uralom igája alá akarták hajtani (késobb ez részben Sztálinnak sikerült is) a Monarchia szálka volt a szemükben, a "boldog békeidok" jóléte és a cári orosz nyomor között túl nagy volt a kontraszt, ezért hirdették meg egy nagy pánszláv európai birodalom létrehozását. Benes egyik legnagyobb szószólója volt ennek az eszmének.A magyarokat és németeket csatlósoknak szánták .Az I.világháború elott számos oroszok által pénzelt merénylet és provokáció történt a Monarchia területén, a szarajevói merénylet csak a csúcs volt ezek között, mely a háború megkezdésének kiprovokálását hivatott elérni. Ezek voltak a pánszlávisták, a szarajevói merénylet esetben orosz-szerb akció volt. Persze jól jött Európa újra felosztása a többi nagyhatalomnak is.
4. A nagyhatalmak által létrehozott Romániában 61,5% román élt 13% magyar mellett.Csehszlovákiában az uralkodó csehek aránya 48%, a délszláv államszövetség megalakulásakor a hatalmat birtokló szerbeké csak 36,6% volt.
5. Kárpátalján a magyarokkal ezer éven át szeretetben élo ruszin ( rutén) nép az I.Világháború után önkormányzatot akart létrehozni. A magyar kormány 1918.december 21-én ezt a lehetőséget meg is adta nekik.Ök egy amerikai ezredes elott is megerosítették a rutén seym korábi kinyilatkoztatását,hogy önálló területként Magyarország kebelén belül akarnak élni továbbra is. Masaryk csehszlovák elnök ezt hazug ígéretekkel megakadályozta.
6. Ausztria császárai 400 éven át magyar királyok is voltak. 1920-ban az elmebajban szenvedo félmuvelt Wilson amerikai elnök ( a fél év múlva teljesen összeroppant trianoni "fobíró"-egyébként a diktátum aláírása elott az amerikai szenátus visszahívta az igazságtalnnak megítélt határok miatt így o nem is írhatta alá a szerzodést) javaslatára Nyugat-Magyarországot Ausztriához csatolták a következo okoskodás alapján: " ha már ennyit elvettünk Ausztriától,hát akkor adjunk is valamit neki".Ezt a területet az osztrákok nem kérték, sot ezen ok voltak a legjobban meglepodve, de népszavazással Sopron és környéke visszakerült Magyarországhoz ( más kérdés,hogy késobb mégis vérszemet kaptak az osztrákok is erre a területre).
7.Trianonban az általunk soha föl nem kért ítélkezok Francet d'Espérey francia tábornok 1918-ban tett belgrádi kijelentésébel érveltek: " az elmúlt háborúban a magyarok együtt meneteltek a németekkel,tehát együtt fognak lakolni és fizetni ".A mi megbüntetésünk azonban aránytalanul nagyobb volt mint a németeké, nem is beszélve Ausztriáról amely még kapott is területet Magyarország testébol, annak ellenére ,hogy Magyarország miniszterelnöke gróf Tisza István volt az egyetlen Ferenc József kabinetjében, aki végsokig ellenezte a háború megindítását. Erre való hivatkozással háborúval vádolni minket magyarokat elég nagy elfogultság. A hadügy és külügy irányítása osztrák kézben volt a Monarchiában és csak akkor tudtunk volna kimaradni a háborúból, ha abban a felforrósodott helyzetben Tisza István egyértelmu támogatást kap az Országgyuléstol, de sajnos nem ez történt. A büntetojog egyik alapelve, hogy a kiszabott büntetésnek arányban kell lennie az elkövetett bunnel. Nem ez történt.
8. 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkomuves Világkongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait..Eduard Benes a cseh szabadkomuves nagypáholy nagymestere ( azaz legelso embere) volt. Ezeket a határokat húzták meg Trianonban is. Jog szerint ez egy praejuditium volt, előre eldöntött tény,a jogi gyakorlat az így lefolytatott színlelt tárgyalás határozatát semmisnek nyilvánítja,de ez mégsem történt meg.
Az elcsatolás után gyönyörubbnél-gyönyörubb magyar városok kerültek idegen elnyomás alá, nézzük meg az akkori lakossági összetételt ( a mai ennél jóval elkeserítobb):
Románia:
Szatmárnémeti 6% román,,Nagyvárad 2,8 % román,Brassóban a románok aránya 20% alatti,Kolozsvár 14% román,Marosvásárhely 10% alatt,Arad 15% alatt
Csehszlovákia: Pozsony 14,9% szlovák,Komárom 3% szlovák, Kassa 15% szlovák ( pedig 1910-ben még csak 3% körüli volt, 10 év alatt 10%-ot nőtt!!)
Délvidék: Szabadka 3,5%,Zenta 7,5% szerb
A prágai Szláv Intézetben a "nagy európairól ",Benesrol egy 94 oldalas dicsoíto könyvet írtak.Ebben az intézetben Benes megrendelésére gyártották,hamisították az idegen országokat gyalázó híreket.Párizsban "Budapesti levelek" címmel Magyarországról olyan valótlanságokat közöltek,amelyeket Prágában szerkesztettek. A prágai akták közloje írta egyik oszinteségi rohamában munkája 282.oldalán:"Végül kimondhatjuk, hogy Benes és Hajek jelképezik az egyik legnagyobb erkölcsi lealjasodást,melyet a világtörténelem ismer".Az egyik legnagyobb szlovák nacionalista Hlinka is visszasírta az osztrák magyar fennhatóságot Csehszlovákia megalakulása után 5 évvel .
III. Az úgynevezett "magyarosításról":
Az I.világháború elott Magyarországon 4931 iskola volt nem magyar tanítási nyelvu .Köztük a 2,9 milliós erdélyi románság számára 2842 román tannyelvu iskola.Ez sokkal több volt,mint a 4,5 milliós Romániában!
Trianon után a csehek a hozzájuk került 2220 magyar iskolából csk 728-at (!!!), a 43 magyar középiskolából csak kettot (!!!), a 17 magyar tanítóképzobol csak egyet ( !!!) hagytak meg.
Romániában elvették mind a 796 magyar óvodát, a magyar elemi iskolák 75 %-át,valamennyi szakiskolát, a 60 középiskolából csak 15-öt hagytak meg.Jugoszláviában a többszáz magyar iskolából csak háromban engedélyezték a magyar tannyeklvu oktatást, Ausztriában egyben sem..Ezt volt Trianon után, így tartották be a humánus igéreteket,amelyek egyébként a diktátumban írásba is fektettek. Trianaon után úgy a szlovák mint a román nacionalisták visszasírták a magyarországi jólétet ( Hlinka és Maniu) , íme az idézetek:
Az 1920-as években az egykori lelkes Nagyrománia-pártiak közül sokan ellenségévé váltak a balkáni züllöttséget hozó új román hatalomnak.
Maniu román miniszterelnök, az erdélyi románok vezére az 1920-as évek végén kijelentette" ...az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk erdélyi románoknak jobb dolgunk volt mint most ". Hlinka szlovák nacionalista, a Felvidék elszakításának egyik hangadója, a legnagyobb tót párt vezére 1925.június 4-én kijelentette :
" Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke,mert ezer esztendõs magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit mint a cseh uralom hat éve alatt ".
IV. Miért szegény ország ma Magyarország?
1.Azért mert Trianonban elraboltak tőle mindent, ami a gazdaság fenntartásához szükséges volt .Nemcsak a területét csonkították meg és nemcsak a termelõképes lakosság 2/3-át csatolták el, és nemcsak megfosztották szinte minden ásványkincsétõl alapanyagától, de az infrastruktúrájának 3/4 részét is át kellett adnia az utódállamoknak valamint közlekedési eszközöket, gyárakat szereltek le és szállítottak el.
2.Azonkívül,azért mert elõre meg nem határozott, hanem a mindenkori igényekhez igazítható háborús kártérítésre kötelezték, megtiltották neki az ipar fejlesztését is, ugyanis azzal, hogy a fegyverelõállítás lehetõségét megakadályozták, hogy a repülõgépgyártást megtiltották ( pedig a repülőgépgyártás területén igen jelentős találmányaink voltak) ez egyben azt is jelentette, hogy a nehézipar visszaépítése lehetetlenné vált. A békeszerzõdést elolvasva (tudom hosszú, és nehezen érthetõ) látható, hogy gyakorlatilag megbénították az országot és mégis talpra tudott állni, mert ma egy nagyon sokat átkozott ember került az ország kormányzói székbe, Horthy Miklós, aki jövöképet tudott adni a népnek és a nemzetegyesítést tűzte ki célul maga elé.
3.Azért ,mert a második világháború után, amelybe ugyanúgy belerángattak bennünket mint az elsõbe, még egyszer eljátszották ezzel az országgal ugyanezt.
4.A dicsõséges Szovjetúniónak, aki mellesleg a megszállás után ugyanúgy leszerelte és elszállította a gyárainkból az összes mozdítható, és használható gyártóeszközt az utolsó háborus jóvátételt 1968-ban fizettük ki, hogy azonnal elkezdhessük az 56-os "ellenforradalomban " a "szovjet segítségért" fizetendõ jóvátétel törlesztését. Úgy ahogy mégis talpra tudtunk állni.
5.Azért mert a magyar kormányok 1947.óta ugyanazt képviselik, csak más köntösbe bújtatva, eladják az országot idegeneknek
6.Azért, mert nincs magyar egység
7.Azért,mert a szellemi tőke csak idegenben tudja kamatoztatni tudását
8. Azért,mert az egyedüli összetartó erőt,amely a 150 éves török uralom és a 400 éves Habsburg uralom alatt egyben tartotta a nemzetet, azt a kapaszkodót,amelybe fogódzkodott a nemzet és kitartást adott nekünk, a kereszténységet és a keresztény értékrendet, a keresztény hitet kiverték az emberek tudatából 50 év alatt a kommunisták, ezzel sokkal többet ártottak a nemzetnek mint bármilyen idegen uralom. Ha a hit, a kersztény értékrend még meghatározó lenne a mai magyarországi ember számára akkor a kettős állampolgárságot elsöprő igennel szavazták volna meg, sőt nem is kellett volna népszavazás elé bocsátani az ügyet.
9.nem utolsó sorban azért mert a szocialista típusú tervezett rablógazdálkodás eredményeként folyamatos deficitet termelt a gazdaság,melyet milliárdos kölcsönök felvételével kompenzáltak és ketették a színlelt jólét látszatát, azért mert ezen kölcsönöket most voltunk kötelesek törleszteni és azért mert az szovjet milliárdos tartozások is homályos utakon eltüntek.
Idézet egy barátom leveléből: "Románia potenciálisan egy gazdag ország. Erdély hozzácsatolásával megtörtént a 200 éves álom a majdnem Nagyrománia létrejötte. A jó moldvai földek, a Kárpátok keleti, déli legelõi, a készen kapott Erdély jól kiépített infrastruktúrája gazdag természeti kincsei , arany, ezüst, réz, vas, szén, olajbányái, gyógyforrásokban, gyúgyító gázfeltörésekben gazdag , a magyar fennhatóság alatt kiépített, európai-hírű fürdõhelyei, biztosíthatták volna számára a felemelkedés, az elõrejutás lehetõségét, csak nem tudott vele élni.
Ezt úgy szokták mondani, hogy nem érett még meg rá, hogy értékelni tudja. Mint ahogy a mi proletariátusunk sem tudta felfogni, hogy azok a kastélyok, azok a parkok, ahonnan az arisztokráciát kiirtotta az úgy érték ahogyan van, és a többszáz éves bútorokban, meg a zongorákban nem a sparherdben elégéskor felszabaduló meleg az érték és nem attól éheztek a románok, és velük együtt az erdélyi magyarok is mert nagy létszámu katonát kellett eltartani, hanem attól, hogy Csausesku 80-tól az utolsó szem búzát, az utolsó disznót is exportra küldte, hogy megszabaduljon az államadósságtól. "
A magyar tudósok kivételesen jelentôs munkásságának gyökerei
Óhatatlanul merül fel a kérdés, hogy minek tulajdonítható egy ilyen kis nemzet fiainak ennyire kiemelkedô szerepe az elmúlt évszázad természettudományi fejlôdésében. Szilárd Leó ezt a kérdést egy beszélgetés során azzal ütötte el, hogy a magyarok tulajdonképpen más égitestrôl származó, különlegesen fejlett civilizációkból kerültek a földre. Ez a tréfás "magyarázat", persze a megfelelô ironikus formában, több könyvben is olvasható. Kivételesen jelentôs alkotók ilyen nagy arányának felbukkanása természetesen sok tényezô eredménye, és teljes egyértelmûséggel aligha magyarázható. Úgy vélem azonban, hogy a legfontosabb elemek felderíthetôk.
A kiegyezést követôen Magyarországon hatalmas gazdasági és kulturális fejlôdés következett. Elsôsorban Eötvös József kezdeményezésére megújították a magyar iskolarendszert. Jelentôs mértékben Kármán Mór tevékenységének köszönhetôen, a német, angol és francia középiskolák legjobb elemeinek ötvözésével a gimnáziumok egész sora alakult, ahol a legjobb pedagógiai elvek alapján, nagyszerû tanárok seregének munkájával oktattak és neveltek. Sokszor emlegetik a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumot, mint ahol annyi magyar kiválóság érettségizett. Anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is csorbítani kívánnám e nagyszerû iskola és Rátz László, a zseniális matematikatanár érdemeit, rá kell mutatnom arra, hogy a történelmi Magyarországon mintegy száz, lényegében ilyen színvonalú középiskola mûködött. A természettudományi tárgyak oktatásának különlegesen magas színvonalában jelentôs szerepet játszott az 1841-ben alapított és a kiegyezést követôen hatalmas fejlôdésnek indult Magyar Természettudományi Társulat és annak 1869-ben megindított folyóirata, a Természettudományi Közlöny. A Társulat gerincét a középiskolai tanárok alkották. A Közlönyt a tagok illetményképpen kapták, és megállapítható, hogy a dolgozatok jelentôs részét is középiskolai tanárok írták. Az is igen fontos körülmény, hogy a legkiválóbb diákok számára fizikai és matematikai tanulmányi versenyeket alapítottak. Számos kiváló tudós emlegeti visszaemlékezéseiben ezeket a tanulmányi versenyeket.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
