|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
A Magyar Szent Koronáról |
|
A Szent Korona története a XX.században
( Rosiár László dr. jegyzete " A Honfoglalás Emlékezete 896 - 1996 " című túramozgalomhoz)
1. Bevezetés 2. Nemzeti ereklyénk a Szent Korona, trónviszályok a XI. században 3. A XII-XIII. sz trónviszályai 4. A Szent Korona romantikus, szomorú, napjainkra felemelő története 4.1. A Szent Korona története az Árpád-kortól a XV. századig 4.2. A Szent Korona története a XVI.-XVIII. században 4.3. A Szent Korona története a XIX.században
4.4. A Szent Korona története a XX.században
Az utolsó királykoronázás 1916. december 30-án volt Magyarországon. Ekkor koronázták meg Budán a történelmi Mátyás templomban IV. Károlyt, Ferenc József fiatal és jóindulatú utódját, aki azonban természetesen sem az I.világháború elvesztését, sem az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását nem volt képes megakadályozni.
Erről a koronázásról már fényképek tömege, sőt híradófilm is készült. A leírások között az uralkodó kabinetirodájában szolgálatot teljesítő Kray István [1887-1963] udvari segédtitkár megbízható beszámolóját kell kiemelnünk. Eszerint a koronázás a már kialakult "ordo" szerint visszafogottan, s mégis méltó külsőség mellett zajlott le - minden rendbontás nélkül!
E beszámolót jól egészíti ki Bánffy Miklós grófnak [1873-1950], a neves írónak és a koronázás "díszlettervezőjének" visszaemlékezése az aranysarkantyús vitézek - ezúttal az arcvonalról hazahozott fiatal tisztek - avatásának rendhagyó voltáról.
Az alábbiakban azonban azt a nyilatkozatát ismerjük meg, amelyet Illés Endre örökített meg Bánffyról rajzolt kitűnő írói arcképében. Részlet Illés Endre: " A dilettáns" című arcképvázlatából:
" Szóval Ferenc József halálaután rögtön szóltak, hogy én fogom rendezni a fiatal király koronázását, helyesebben csak dekorálni, mert a szertartásnak amúgy is megvan a maga szigorú rendje. .... Tehát az első feladat az volt, hogy legalább a templom nyugtalan, tarka-barka belsejét eldugjam! .... Mondhatom jól sikerült. .... Úgy döntöttünk Pogány Móriccal, Kós Károllyal és Lechner Jenővel, hogy az egész templomot sötétvörös bársonyba öltöztatjük. A koronázás díszleteiből ez a mélytüzű bíbor ragyogás volt a legszebb. Tündérpalota volt a Mátyás templom belseje. .... A koronázást most nem mondom el, nem fontos. Csak a végét. A végén Tisza István kilépett a szentély szélére. Sötét díszruhában állt ott, felemelte a karját. Éljen a Király! - kiáltotta háromszor. Meglengette fekete kalpagját. Ez nagyon hatásos volt. - Szóval véget ért a koronázás és már csak a befejező templomi aktus következett: az aranysarkantyús vitézek, helyesebben lovagok avatása. Előbb a nagy nevek jöttek, a nagy gálák, azután az én embereim. Tudniillik úgy határoztak, hogy a háború legszebben dekorált tisztjeit is lovaggá ütik. Ezeknek persze nem volt díszmagyarjuk, ezeket nekem kellett felöltöztetnem! Rögtön tudtam mit kell tennem! Nem öltöztettem fel őket! .... jöjjenek úgy, mintha a lövészárokból jönnének, csukaszürkében, kikefélve, de kopottan, .... megbarnult szíjakkal, lövészárkot látott bakancsban. .... csillogjanak a blúzokon az arany-ezüst vitézségi érmek, azok az érmek, melyekhez annyi vér éshalál tapad. És jöjjön be velük a koronázó templomba a harctér, az ágyúszó és a légnyomás! - A király előrejött a szentély szélére, ahol előbb még Tisza állt, palástosan a felső lépcsőfokon. És előtte a templomban zsúfolásig tele bársonyba, prémekbe, selymekbe, ékszerekbe öltöztetett férfiakkal és nőkkel. És szólították az én embereimet .... Egy kétrét görnyedő emberroncs emelkedett fel az egyik székről, két mankójára nehezedve ment a király elé. A templom hívő serege felzúgott az elszörnyedéstől. A mankós tiszt a király előtt már elvágódott volna, de tisztiszolgája odaugrott és elkapta. A nők eltakarták a szemüket. Az udvari emberek engem kerestek a tekintetükkel! Mi ez? Vállat vontam. Mi volna? Aranysarkantyús lovagokat avatunk. A király kezében Szent István kardja háromszor érintette a csukaszürkébe öltöztetett roncs vállát. - Mit részletezzem? Ötvenen lehettek. mankóval, falábbal, fél karral, ezüst gégéjűek, féltüdejűek, sipolyosak. Csupa mankókopogás, visszafojtott, majd kitörő köhögés, szaggatott, fütyülő lélegzetek. -Hát nagy futkosás és harag volt nem mondom. Hogy ezt nem kellett volna .... Hogy ez bortrány .... Hogyan is merészeltem ezt tenni? .... De velem előzetesen nem beszéltek meg semmit. Utána se néztek senkinek, kik is azok a legszebben dekorált tisztek. Azért nem volt nagyobb baj. .... Elsímult nagyon gyorsan, elsímult,a király még aznap délután visszautazott Bécsbe! Nem az aranysarkantyús roncsok miatt. A bécsiek tervezték ezt így. Nekik ez nagy elégtétel volt. Estére, másnapra mindfenki elfeledkezett róla mi történt ott az oltár előtt!"
A forradalmak korát a Szent Korona épen és sértetlenül élte át. Számos rémhír keringett vele kapcsolatban mind a Népköztársaság, mind a Tanácsköztársaság idején, noha egész idő alatt biztonságban volt a budai várpalota páncélszobájában. A koronaőrség legénysége mindvégig teljesítette a páncélszoba előtt az őrszolgálatot.
A pecsétek érintetlen és az ereklyék hiánytalan voltáról 1920. március 22-én egy országos bizottság győződött meg. Ennek a bizottságnak tagja volt Ambrózy Gyula gróf [1872-1934] koronaőr is. Ambrózi beszámolójából kitűnik, hogy a forradalmi kormányzat tiszteletben tartotta és megóvta a koronát. Magyarország 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából lehetőséget kapott az Euchkarisztikus Kongresszus megrendezésére. E világméretű összejövetel kapcsán 1938. augusztus 16-án a Szent koronát közszemlére tették. Sokan ekkor találkoztak életükben először a híres ereklyével.
Minden ami a Szent Koronával történt a második világháború utolsó éveiben, világosan kirajzolódik az egymásnak csak apróbb részletekben ellentmondó forrásokból. Az első, a leghiggadtabb hangú és a korona 1944. évi történetére vonatkozóan legmegbízhatóbb forrás Radvánszky Albert báró [1882-1960] koronaőrnek 1945. december 20-án kelt visszaemlékezése. Szóba került a korona sorsa a nyilas kormány tagjainak népbírósági perében is. Részletesen elmondta egy emigráns újság szerkesztőjének a korona ausztriai - németországi viszontagságait Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrség utolsó parancsnoka. Horthy Miklós emlékirataiban is akad egy érdekes bekezdés a korona sorsáról.
Amerikai részről himler Márton hazai születésű amerikai őrnagy hallgatta ki Szálasi ferencet és társait. Szálasi szárnysegédének, Gömbös ernőnek kihallgatási anyagában található a koronára vonatkozó rész.
radvánszky feljegyzéseiben utal arra, hogy 1944. év második felében, amikor is a németek és oroszok összecsapásának Magyarország is színhelyévé vált, három lehetőség merült fel a korona mentésére. A pápai nunciatura, valamely biztonságos vidéki város pl. Veszprém, s végül a várban történő elásása. A harmadik megoldási mód volt a legmegnyugtatóbb. A Szent Korona óvóhelye mellett 1944. október 10-én ásták el a Szent Koronát. A Szent Korona csak november 4-ig volt elásva a budai várban. A koronára való eskü letételének gondolata Szálasi Ferenc részéről először 1944. október 27-én merült fel. Az eskütétel után Szálasi Ferenc már november 6-án Veszprémbe szállíttatta a koronát. A koronázó palást viszont Pannonhalmára került. Felmerült az a gondolat, hogy a koronát is át kell vinni Pannonhalmára, melyet Serédi Jusztinián hercegprímás is támogatott. Szálasi ezt a fordulatot a magas klérus legitimista beállítottsága miatt ellenezte. Sőt a harctéri helyzet alakulására hivatkozva a Szent Koronát Kőszegre szállíttatta. Sőt a koronaőröket Kőszegen nem kívánatos személynek minősítette.
Természetesen a két koronaőr aggódott a korona esetleges külföldre szállítása miatt. Budapest körülzárása folytán már nem tudták az országgyűlést elérni. Megnyugvással vették azonban, hogy a valóban - minden igéret ellenére - külföldre szállított Szent Koronát szerencsésen megtalálták. S most hallgassunk meg Pajtás Ernő koronaőr ezredes visszaemlékezéséből részleteket.
" 1945. március 27-én hagyta el a Szent Korona Magyarország szent földjét. Egyszerű Hangya teherautón vittük a Semmeringen át Mürzstegbe. Innen Mariazellbe. Április 5-én Attersee községben, s végül április 7-én voltunk Mattseeben! .... A front közeledése miatt április 26-ról 27-re virradó éjszaka felnyitottuk a nagy ládát és kivettük a Szent Koronát, a jogart és az országalmát. A kincsek eredeti bőrtokjukban nyugodtak .... belehelyeztem őket egy kettévágott katonai benzines hordóba. A ládában csak a kardot hagytuk. .... Egy sziklafal előtt, melyet már nappal kikerestünk, mély gödröt ástunk, beletettük a hordót és betemettük a helyet is, hogy az ásásnak semmi nyoma nem maradt. A sziklafal könnyen felismerhető volt. Környéke lakatlan! Május 2-án mentünk Zellhofba, a missziósházban a priornál jelentkeztünk. A prior 6-án értesítette az amerikai parancsnokságok jelenlétünkről. Délután jeepen kijött G.Granville amerikai hadnagy .... A teherautóval együtt mentünk Augsburgba a 7. amerikai hadsereg kihallgatási központjába"
A ládát Pajtás Ernő átadta az amerikaiaknak, kulcsa azonban nem volt hozzá. Sok utánajárást követően végre július 24-én előkerült a láda kulcsa.
" felnyitották a ládát és ekkor történt a nagy meglepetés .... hogy a ládában csak a kardot találták meg .... a legnagyobb feldúltsággal jött hozzám a hadnagy, hogy hová rejtettem a koronát, engem tesznek felelőssé .... megnyugtattam a hadnagyot, hogy nincsen semmi baj, a korona el van ásva és én oda fogom vezetni őket"
Pajtás ezredes a továbbiakban elmondja, hogyan ásták ki a hordót, s találták meg a koronázási ékszereket épen. Csupán a bőrtokok mentek tönkre. A koronázási jelvényeket visszarakták a ládába és lezárták. Ezek után birtokba vette a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket az amerikai hadsereg s megőrizte becsülettel azokat.
Természetesen a korona ügyében kihallgatták Szálasi Ferencet is, akit hazugnak neveztek ez ügyben az amerikai hadsereg félrevezetése miatt. Mellőznünk kell nevezett bizarr védekezését, amely a tényeket messzemenően figyelmen kívül hagyta.
Mindmáig ünnepélyes aktusként él emlékezetünkben 1978.január 6-dika. Az Egyesült Államok kormánya nem tekintette hadizsákmánynak a Szent Koronát, hanem kiemelt gonddal őrizte azt. Majd - amikor jónak látta - felemelő ünnepség keretében visszaadta jogos tulajdonosának: a magyar népnek, a magyar nemzetnek!
Nem a magyar nemzeten múlott, hogy ezt követően múzeumi tárgyként kezelték több mint két évtizeden át. Hazánk közvéleményének döntő hányada örömmel nyugtázta a Magyar Köztársaság kormányának azon döntését, amellyel a Szent Koronát kiemelte a Nemzeti Múzeum falai közül, s 2000. január 1-jével az országgyűlés házában, az Országházban helyezte el megfelelő, díszes őrség felállítása mellett. Tehát mind a belföldi honfitársak, mind a külföldi vendégek kellő tiszteletüket róhatják le népünk nagyra becsült, sok viszontagságot megért nemzeti ereklyéje előtt.
2001.augusztus 15-én a Szent Korona Esztergomba vitele emlékeztetett bennünket magyarokat, hogy Szent István halála előtt közvetlenül felajánlotta országát és koronáját a Boldogságos Szűz Máriának. Ez a körülmény nem megvetendő hagyomány, melyhez hasonló avagy egyenértékű hagyományt más népek és nemzetek is nagy tisztelettel őriznek. Mi sem lehetünk Alábbvaló nép!
- - - - -
Jelen sorok írója azonosítja nézetét, hitét a Szent Koronát illetően Csomor lajos és szűkebb ékszerész baráti körének állásfoglalásával, mely szerint:
" A magyar Szent Korona történelmi reliquia. A VII.századfolyamán Konstantinápolyból - valószínűleg - ajándékként került a pápai udvarba, Rómába. Eredeti bizánci ötvösremekmű. Így feltételesen elfogadható az a közelmúltban elhangzott, megfogalmazott nézet, mely szerint e koronával illette Nagy Károly fejét 800 karácsonyán a római pápa [a kalocsai érsekség egyik kanonokja állítja!] "
II. Sylvester pápa, volt tanítványa, III.Ottó német császár egyetértésével küldte e koronát - minden álomlátás nélkül - a magyarok istván nevű fejedelmének, hűbéri függés mellőzésével, s magyar egyházalapítás felhatalmazásával. Ez nem romatikus formula, hanem a valóság tükröződése!
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2024. Október
H | K | S | C | P | S | V | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|