|
,... |
|
| |
|
Vegyes |
|
| |
|
Cikkek |
|
| |
|
Képgyűjtemény |
|
| |
|
Videók |
|
| |
|
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
|
levelező |
|
| |
|
kép |
|
Tartalom | |
|
|
|
Versek |
|
Versek : Ismeretlen költőktől,szerzőktől származó versek |
Ismeretlen költőktől,szerzőktől származó versek
Rendőr fiamnak
(ismeretlen költő átirata)
Én magzatom, szép rendőr fiam,
Szíve vérével ír neked anyád,
Mióta a Gyurcsány kenyerét eszed,
Vörösbe fordult itthon a világ.
Most készülünk a döntő nagy csatára,
S ti lesztek ellenünk majd a sereg,
Ha ráuszítanak önnön véreidre:
Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek.
Az anyaföldnek most zsendül a méhe,
Már lesi a munkás szolgahadat,
Hogy szűz ölébe termő magot hintsen,
Várja az erőt, mely életet ad.
Most megmérjük irdatlan nagy erőnket,
S nem ringatnak majd kalászt a szelek;
A termőföld lesz a mi lázadásunk:
Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek.
Fiam, ez öreg reszkető sorokban
Én sírok, ki méhemben hordtalak,
Ki eggyé tettem órát, napot, éjet,
Hogy etesselek, hogy dajkáljalak;
Hús a húsomból, vér az én véremből,
Hogy emelhetnél te rám kezet,
Ha én zokogom, sikoltom feléd:
Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek.
A Krisztusunk vagy, a mi Messiásunk,
A reménységünk, mindenünk: az Élet.
Fiam, te döntöd el most a sorsunk,
A te felzúdult bús rabszolgavéred;
Bontson el a forradalmi mámor,
Ha hömpölyög a lázadó sereg,
Mint felkorbácsolt zúgó tengerár:
Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek.
Most még csak háborog az óceán,
S a kevély hajót már tépi, dobálja,
Mi lesz, ha majd ős medréből kicsap,
Ha úrrá lesz a tenger akarása;
Mi lesz, ha minden rendőr fiú
Szülőanyjától kap egy levelet,
Mely lázít, gyújt, vérbe borít:
Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek.
************************************
A verset a Szentkorona Rádió honlapján találtam.Írója nem ismert.
Ha elég volt....
Ha elég volt éjjel forgolódni ágyadban Őrjítő gondolatok közt sietve lámpát gyújtani Ha elég volt fázva ágyadban Hidegben,jobb híján,csak gyergyát gyújtani Ha elég volt a reggelből,egy új nap kínjai felé Itt az idő,fordulj meg,ne menj többet arra felé Ha elég volt a nyomorból,az idegtől megtelt gyomorból Fordulj meg,ne menj többet arra felé! Ha elég volt minden igéretből mi Neked és Ellened szól Hallgasd a jövő Harangját,ami már belül Szól Veszteni valód csak a Múlt,a kínlódás napjai Nem leszünk többet Ideológiák Rabjai! Ha elég volt,hogy Szeretteid sorban elveszíted A Tehetetlenség,hogy rajtuk segíteni nem tudsz Az "élmény"hogy nincs módod rajtuk segíteni Akkor Fordulj meg!-Ne menj többet arra felé! Sebeidre Gyógyír csak egy olyan Jővő lehet
....ha elég volt
amelyben nyugodtan hajtod álomra fejed Megpihenve egy országban,amelyről tudod hogy Tiéd! Ha elég volt ne feküdj le,míg dolgod el nem végezted És megérkezel a Te Magyarországodba Ahol esténként a kandalló mellett olvasol Arról a Történelemről,amelyet most írsz
*****************************************
Magyar Ari
Engedd, hogy tudjak örülni... Fátyol uszályú bárány felhő, ezüst kék színű égi ragyogás... Sugárzón szórja fényét az ég. Tűnik tőle a tél, - a havazás! Langyos szellő fújdogálja lágyan a fák még csupasz ágait... Tavaszi dal susog az ágakon, elűzve a rügyek téli álmait. Kel a föld, ébred a virág, a madársereg is tavaszt kiált. Felpezsdül dalukra az élet, mámoros lesz a környező világ. Tavasz mámora varázsos! Sokszínű drága KIKELET... Ragadd táncra elfáradt lelkem, engedd, - hogy tudjak örülni veled.
Pesthidegkút, 2006.03.22.
*****************************************
Magyarország 2006
Fekvése: messze túl a lehetőségein Lakossága: 10 millió patkány (egy helyi vezető becslése szerint) Államforma: reformdiktatúra Himnusza: Igen, igen (ismeretlen eredetű buzdító csasztuska) Népszokások: székházgyújtogatás, vízágyú viadal, körútbontás Turisztikai látványosságok: a világ legrégebben épülő metróvonala, illetve hídja A legismertebb böszme irodalmi alkotás: Sorstalanság Gazdasága: nincs Természeti erőforrások: privatizálva Legismertebb őshonos állatfajta: lopakodó combino (combinus invizibilus)-sárgás, félénk, kötöttpályás lény, mely főleg éjszaka merészkedik ki a szabadba. Roppant félénk, ha megijed, rögtön megáll és halottnak tetteti magát. Nemzeti sport: hazudozás
*****************************************
Neked kurva ez az ország Nekünk édes hazánk, Küldenél, de nem megyünk: Ezt hagyta ránk anyánk, apánk.
Neked társadalom- Nekünk ember meg ember, Isten teremtette örök titok, Saját akarattal és saját érzelemmel
Neked tüntető csürhe- Nekünk szavát hallató büszke nép, Ki, ha sokat hazudnak neki Egyszer csak föveti fejét.
Neked picinyke csomag Nekünk a bőrünk bánja, S meg vagy sértve, hogy Nem mindenki a "reformok" barátja.
Neked hazátlan román? Nekünk erdélyi magyar testvér, Kinek régi álmát kilopták; S te ezért sokat tettél.
Neked Bratislava? Nekünk ősi Pozsony, S mi még szisszenünk, ha Magyar arcon csattan pofon.
Neked kurva ez az ország? Nekünk édes hazánk. Irgalom legyen neked, büszke népünk: Ezért könyörgünk most, Mi Atyánk.
Neked arab terrorista- Nekünk küzdő sportoló, S csak mert Allah az istene, Nem ellensége minden felhőkarcoló.
Neked lecserélhető feleség? Nekünk holtig-sírig társ, S legyen bár ifjú vagy öregecske, Édes, mint a virágzó hárs.
Neked nem bűn a hazugság, Hazudsz reggel, éjjel, este, Nekünk szívünkbe írt parancs: "Legyél igaz s ne beste!"
Neked nem bűn a lopás, Hanem cél, hogy kiéljed magad, Nekünk azt tanította apánk, A másét elvenni nem szabad!
Neked magángép száll- Nekünk nem térkép e táj, Ismerjük minden rejtett zugát, S tudjuk mit alkotott Szent István király.
*****************************************
Kancellár
Most már puska ropog, fojtogató felhőkben terjeng,
Mar, tömegoszlat a könnygáz.
Sorfalat alkot a pajzsos, feketebakancsos terror,
Jelölőfolyadék pásztáz.
Ünnepre uszított harcikutyák csaholása mögött
Hallom kacajod, kancellár!
Csattan a kardlap, a bot, szemüregbe csapódik a
Nyilegyenest lőtt gumipatron.
Sír anya, gyermek, vér serken, viperák sziszegése
Hasít szakadékot az arcon.
Hol a tisztesség, hol a hűség, a keresztényi alázat?
Van-e még arcod, kancellár?
Vicsorít az okos, hazudik, vértelen ínye kilátszik.
Felböfögött szava mérgez.
Berzenkedik, átkoz, mutogat, forgatja szemét,
De az ő keze véres.
Őrölnek a malmok, fut az órahomok, gyorsul a végzet.
Méred te is, ugye, kancellár?
Szent anyagok keverednek: vér s könny im egybefolyik,
Páráját szél kapja az égbe.
Által a fojtógáz fellegein, szférák közt csavarodva suhan,
S harmatként csöppen a Szent Szűz kezére.
Int a szelid kéz, anya símogat így. Oszlik a méregfelhő.
Kancellár, semmi se vagy.
(K, Budapest, 2006.10.25.)
L88.hu
************************************
KOSSUTH TÉRI FIÚ VERSE
Apu! Ez a szemüveges
magas bácsi, aki
olyan csúnyát mondott
a mi szép hazánkról?
Apu, ez a bácsi volt az,
aki Péter bácsi fejét
takart arcú rendőrökkel
véresre verette?
Ő mondta, hogy „Nem fog fájni”,
és egy másik bácsinak
a szemét kilövette?
Ez az ember, aki azt a
rengeteg pénzt
messze földön
vasútra költötte?
Ez a bácsi veszi el a
beteg magyar emberektől,
az életet jelentő
gyógyszert és kórházat?
Ő hazudott Sólyomnak is,
a neki írt levélben is?
Mondd csak, Apu,
Országházban – MIT KERES ITT????
Most is játszhat ez a bácsi
a mi életünkkel?
Mondjátok meg, jó emberek:
meddig? miért? s miért? s meddig????
Jó emberek! Kicsi, aki
tőletek most ezt kérdezi –
de a kérdés jogos: MEDDIG?
MEDDIG kell ezt tűrni?! Meddig?!!...
-Norgor-
************************************
Székely miatyánk
Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy! Kitől jön élet és halál! Hívó szavunk Tehozzád szárnyal Vígaszra csak ott talál! Nagyobbak voltunk minden népnél, S ha meghalunk is, úgy halunk, Hogy az egész föld minden népe Megkönnyezi ravatalunk!
A Te neved megszenteltessék! E nép mindig benned bízott... Te székely Isten! Félünk téged, Bár sújtva sújt az ostorod! Atyánk! Bár itt van a halálunk, Büszke lelkünk nem kesereg Bár sorsunk meg nem érdemeltük, Megszenteltessék a neved!
Óh, jöjjön el a Te országod! Add, hogy még boldogok legyünk! Add, hogy még egyszer reánk nézzen A mi Szent Hargita hegyünk! Add, hogy még egyszer legyen boldog Székelyhon minden hű fia! Add, hogy még felvirradjon egyszer Ez a bús, gyászos éjszaka!
A Te akaratod legyen meg! Hogyha már minket elhagytál, Ha fohászkodunk, már nem hallod A sorsunk egy hős halál, De engedd meg, hogy kis fiunknak, Kikért a szívünk vérezett, Virradjon Erdély hegyein Egy dicső székely kikelet!
Ne vígy minket a kísértetbe! Ne higgyük, hogy hiába volt, Hogy annyi szörnyű ütközetben Mindig csak Székely vére folyt! Ne add, hogy Benned is csalódjunk! Ne add, hogy Ne higgyünk Neked... Nem lehet az Istenünk, Hogy cserbenhagytad népedet
Tied lesz Hatalom, Dicsőség! Ki belénk oltád a hitet, Amely belénk, múltunkban bízó S, jövőnk szülő reményt vetett A mi lelkünk nemesebb, büszkébb, Merészebb, mint más népeké! Vállaljuk, ami lehetetlen Mert felnézünk a nap felé
Tanuljatok, Ti földi népek! Érezzétek csak egyszer azt, Ami most elgyötört lelkünkből A sír szélén is reményt fakaszt! Érezzétek a Szent hitet Minden hű Székely szív dobog! Éteznétek!... s megértenétek. Hogy a Székely csak győzni fog!
Győzünk! Ha nem mi: unokáink! Mi szépen, csendben meghalunk...
************************************
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
|
_ |
|
2022. November
H | K | S | C | P | S | V | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
Levelező lista |
|
| |
|
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
|
Komáromi honlapok |
|
| |
|
erdely.ma hírei |
|
| |
|
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
|
|
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
|
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|