balagelapja-HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT
balagelapja-HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT
Egyedi keresés
,...
 
Vegyes
 
Cikkek
 
Szavazás 04
Lezárt szavazások
 
Képgyűjtemény
 
Szavazás
kérek mindenkit a megfelelő válasz adására.köszönöm
A világ mely részéről látogatja/látogatod honlapomat?

Csonka-Magyarország
Erdély
Délvidék
Kárpátalja
Felvidék
Őrvidék
Európa más része
Amerikai kontinens
Ausztrália és környéke
Más,nem jelölt helye a világnak
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Videók
 
Mit adtunk a világnak?
 
Legalizáljon - OpenOffice.org-gal

 

"Amit erő és hatalom elvesz

Azt ídő és kedvező szerencse

Ismét visszahozhatják.

De miről a nemzet félve a szenvedésektől

Önmaga lemondott,

Annak visszaszerzése mindíg nehéz


S mindíg kétséges"

 

Deák Ferenc

 

 

 

 

 

 

Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni

 

   KOMÁROM

A Duna két partján

Fekszik két szép város.

Kettő van belőle,

Pedig csak egy város.

 

A trianoni átok

Miránk is lesújtott,

Ami egy volt egykor

Rögtön ketté válott.

 

Két ország városa lett

Egy-egy fele,

Szívünk azért

Csak egynek képzelte.

 

Egyikben születtem,

A másikban most élek,

Úgy,hogy a két partra

Mindig fájón nézek.

 

De jó lenne ha már

Végre eggyé válna!

S a Duna két partján

Mindenki,boldogan sétálna!

Dvihally Károlyné Sári néni

általános iskolai matematika tanárom verse

 

 

ŐSZ

 

 

Itt van már az ősz

S a ködök is vele,

Elérkezett végre

A gyümölcsök szürete.

 

Szedik már a szőlőt,

Préselik is gyorsan,

S folyik a finom must

A kádból legottan.

 

Ládákba kerül már

A sok finom alma,

Télen majd az lesz

Az elmúlt nyár jutalma.

 

Színes a sok levél

A fáknak ágain,

S lassan lehullanak

Megfáradtan megin.

 

A sok vándormadár

Készül,hogy induljon,

Az itteni tájtól

Egy időre búcsúzzon.

 

Szomorúan nézem,

S bánatos is vagyok,

Mert az elmúlások

Bíz oly fájdalmasok!

 

Dvihally Károlyné

 

 

 

 

Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna)
 
HITVALLÁS 
 
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
 
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
 
Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:
 
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
 
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
 
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
 
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
 
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
 
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
 
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
 
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
 
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
 
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
 
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
 
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
látogató olvassa a lapot.
levelező
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
kép
Tartalom
 
A Magyar Szent Koronáról
A Magyar Szent Koronáról : A Szent Korona története a XIX.században

A Szent Korona története a XIX.században

AZ ÁRPÁDOK HAGYATÉKA

(  Rosiár László dr. jegyzete " A Honfoglalás Emlékezete 896 - 1996 " című túramozgalomhoz)

1. Bevezetés
2. Nemzeti ereklyénk a Szent Korona, trónviszályok a XI. században
3. A XII-XIII. sz trónviszályai
4. A Szent Korona romantikus, szomorú, napjainkra felemelő története
4.1. A Szent Korona története az Árpád-kortól a XV. századig
4.2. A Szent Korona története a XVI.-XVIII. században

 4.3. A Szent Korona története a XIX.században

1790-től kezdve a koronaőrség gránátosai a budai várban őrizték a koronát. A korona a napóleoni háborúk idején kétszer is elhagyta Budát. 1805. december 1-jén a mohácsi püspökvárba menekítette Splényi József br. koronaőr, 1806-ban került vissza. 1809-ben június 15-én indult el Almásy Pál koronaőr ismét a koronával a Magyarországra bevonuló francia seregek elől. Különböző helyeken őrizték, mígnem Splényi báró ez év november 8-án hozta vissza Budára.

1830-ban V. Ferdinánd koronázására Pozsonyba vitték. 1848 decemberében Kossuth lajos rendeletére Debrecenbe szállította a koronát Bónis Sámuel képviselő, kinek felesége Darvas Erzsébet a naplójában számol be az eseményről. A győzelmes tavaszi hadjárat után a kormánnyal együtt a korona is visszatért a fővárosba. Az egyesült osztrák-orosz seregek támadása elől a miniszterelnök, Szemere Bertalan megint kénytelen volt elmenekíteni. Szegedre, Aradra, Nagyváradra, majd Lugosra vitte. Végül 1849 augusztusában - néhány nappal kimenekülése előtt - negyedmagával elásta Orsován!

A korona elásásáról két forrás is rendelkezésünkre áll! Házmán Ferenc miniszteri osztályfőnök visszaemlékezése, valamint Szemere Bertalan naplója. Alábbiakban Szemere Bertalan: Naplóm. 1853. ad részleteket a korona elásásáról.

    " ... Ideje van ... elmondani ... a korona ... elrejtését. 1849 júliusban kénytelenek lévén Pestet elhagyni, eszembe jutott Kossuthtól kérdenem: mi történik a koronával? ... azt felelte: hagyjuk itt, az úgy sem ment meg ha legyőzetünk. De én kielentém, hogy azt Pesten nem hagyom, s követeltem nekem átadni további szállítás végett. "

Majd leírja, hogy a korona Nagyváradra került, onnan Aradra.

    " Aradon 11-én reggel, a temesvári vesztett csata hírére kérdeztem tőle [Kossuthtól]: hova rejtsük a koronát ... felelte: tedd le itt az aradi várba és hagyd itt. Pedig már futóban volt ... Batthyányival én Bem táborába utaztam Lugosra. Itt ismét próbáltam a koronát elrejteni, de lehetetlen volt. ... 14-én odább kellett utaznunk Karánsebesre. ... Karánsebesről mentünk Orsovára augusztus 15-én. Hadseregünk mindenfelé rakta le fegyverét ... A korona mint egy vámpír furdosta oldalamat. Kivinni lehetetlen volt, itt hagyni nem akartam, megsemmisíteni sem, azonban elrejteni nem tudtam. ... "

A továbbiakban leírja, hogy Grímm, Házmán és Lórodi voltak társai a korona elásában. Kiválasztottak a Havasalföldre menő úttól balra, közel egy elhagyott fahíd helyéhez a füzesben egy helyet és fáradtságos munkával a koronaládát két fiatal fa közé a földbe elásták. Nem mulasztották el váltva őrködni, s a helyszínen minden nyomot eltüntetni. Grimm, mint jól rajzoló, elkészítette a táj képét, Szemerének átadván. Így augusztus 24-én Szemeréék átmentek Vidinbe (Törökország), hol értesültek, hogy Kossuthnál már érdeklődtek a korona felől.

Szemere Bertalan naplójában lelkiismeret furdalásának adja jelét, hogy Vidinben Batthyány Kázmérnak, a kormány volt külügyminiszterének, valamint Fülepp Lipót volt képviselőnek, azok energikus felkérésére elmondta a korona rejtekhelyét. Ez az aggodalom - miként később kiderült - alaptalan volt!

A császári hatóságok nem mulasztották el, mihelyt birtokba vették az országot, hogy lépéseket tegyenek a magyar korona felkutatására. 1849 késő őszén a cs. kir. kormány egy bizottságot küldött ki Orsovára, melynek tagja volt Titus Karger hadbíró százados is. A megtartott vizsgálat igazolta, hogy a koronázási ékszerek 1849 augusztusának végén a "lázadó" Szemere miniszter őrizetében egy ideig az ó-orsovai "Fehér bárány" fogadóban voltak, ezeket egy éjszaka kocsin elvitte több ásószerszámmal felszerelt ember, akik nemsokára visszatértek. Számos ásatásra került sor Orsován és környékén, de nem vezetett eredményre. Karger hadbíró szds. volt az ásatások irányítója.

1852 áprilisában von Kempen altábornagyot Őfelsége, a császár bizalma az újonnan felállított Legfelsőbb rendőrhatóság vezetésére kijelölte. Von Kempen altbgy. legszebb feladatának tekintette, hogy a magyar koronát császári ura birtokába visszaszolgáltassa! Úgy vélte, hogy a Londonban élő magyar emigránsok között kell keresni valakit, akinek révén a célra vezető Ariadné-fonalat meg lehet találni! Első lépésként egy alkalmas küldöttet kellett választani, aki az emigránsok között tekintélynek örvend, ugyanakkor ügynöki megbíhatóságáról legteljesebben kezeskedik.

A figyelem Wargha István felé fordult. Wargha István a hajdani magyar kamara fogalmazója volt, fontos szerepet vitt a magyar forradalomban és a forradalom vezetőivel, név szerint Kossuthtal és Pulszkyval közelebbi kapcsolatban állt. Később 1853 elejéig bizalmas szolgálatokat végzett a magyarországi katonai kormányzat számára, ezek eredménnyel jártak és személyének teljes bizalmat nyújtottak.

Fedőfeladatul a menekültek viszonyainak kutatását, főfeladatul a koronázási ékszerek rejtekhelyének nyomozását kapta. Wargha 1853 április 28-án utazott el Bécsből Londonba. Húsz nap múltántért vissza, fontos híreket hozott Kossuthról, Kossuthtól! Személyes tárgyalása során Kossuth elmondta, hogy az emigránsok menekülésükkor a koronázási jelvényeket Magyarországon visszahagyták, ő azonban már megtette intézkedését, hogy biztonságosabban helyezzék el!

Sokkal eredményesebb volt azonban véletlen találkozása az emigráns Szűcs főhadnaggyal. kossuthtal tanácskozgatva a Trafalgar téren bukkant fel, mint pollitikai menekült, a volt honvéd főhadnagy. Wargha meghívta magához, s Szűcs keservesen panaszkodott mostoha sorsáról, pedig neki joga volna kedvezőbb elbírálásra, "hiszen ő a magyar korona rejtekhelyének a titkát ismeri" !

Wargha ezt a kijelentést nem hagyta kihasználatlanul. Minden erejével igyekezett rábeszélni Szűcsöt, aki eleinte mindenközelebbi felvilágosítást megtagadott, hogy árulja el a titkot a cs. kir. kormányzatnak és az ezért kapott pénzjutalomból biztosítsa gondtalan jövőjét.

Szűcs hosszasabb töprengés után végül beleegyezett, hogy leleplezi a titkot. Feltételei voltak: a koronázási jelvények megtalálása körüli közreműködése a világ előtt titokban marad. 6000 guinea jutalmat kap, melynek egyhatod részét átengedi Warghának közreműködési tevékenységéért. Wargha megígérte, hogy mindent megtesz Szűcs kívánságainak teljesítésére! Ime tehát két magyar, volt szabadságharcos szövetkezett - bérdíj fejében - a titok felfedésére. S valóban így volt?!

Szűcs a következőket adta elő: 1849 augusztus havánakutolsó napjaiban mint honvéd főhadnagy 120 főnyi csapatosztállyal Ó-Orsován tartózkodott menekülőfélben. Itt volt Szemere is "a lázadó" miniszter. Egy este megbízást kapott Szemerétől, hogy 25-30 fővel legyen készültségben és gondoskodjék nevezetesebb menekültek fogadásáról és kíséretéről, kiket a közeljövőben Orsovára várnak.

Részletesebb utasítást feltehetőleg augusztus 24-ről 25-re virradó éjszakán kapott, mely szerint különítményével rögtön vonuljon a Cserna patak melletti vámházhoz, és ott várja be a további parancsot. Rövid ideig kellett várakoznia midőn odagördült egy kétlovas szekér, melyen Szemere, Hajnik v. rendőrminiszter, Grimm és Fülepp, valamint előtte ismeretlen személy ültek. Szemere utasította őt, hogy adja át a parancsnokságot és rendelje el, hogy az elsősegély kiáltásra vágtassanak a kocsi után, de különben a legszigorúbb felelősség terhe mellett tilos bárkinek is elmozdulnia a helyéről! Majd őt a szekérre hívta. Az éjszaka borús volt ugyan, de csendes és meleg. A kocsik a vámház után három hídon keresztülhajtottak, majd egy elhagyott ösvényen balra fordultak, s rövid idő múlva megálltak. Az elhagyott ösvénytől jobbra, majdnem az út mellett kis bozót volt. Majd leemelték a kocsiról a ládát, s Szemere után vitték, aki megjelölte a bozótban azt a pontot, ahol a ládát el kellett ásniok. A koronázási ékszereket tartalmazó ládát kb. 5 láb mélyre a földbe ásva elhelyezték és földdel betakarták. Ezt követően az együttes: Szűcs, Hajnik, Fülepp és Grimm valamint az ismeretlen személy Szemere szavai nyomán ünneélyes esküt tett, hogy a titkot nem árulja el akár önnön életének feláldozásával is azon lesz, hogy a magyar korona csak annak a birtokába kerüljön, akit a nép önként fog választani vezetőjének.

    Megjegyzés: Szűcs összekeverte Hajnikot Házmánnal, Fülepp nem volt köztük, a számára ismeretlen személy Lórodi volt, ő maga pedig nem vett részt az elásásban.

Ezek után pontosan feljegyezték azokat az ismertetőjeleket, amelyekről hosszabb idő múlva is fel lehet majd ismerni a korona rejetekhelyét. A várakozó honvédkülönítményt, szálláshelyére küldték, mivel a menekültek, ha eddig nem jöttek, ezután már nem fognak megérkezni! Másnap reggel papírra vetették a rejtekhely leírását, s ezt átadták Szűcsnek, melyet ő csákójának szemernyőjébe rejtett. Vidinben utóbb hat másolat készült erről a leírásról, s ennek egy példányát a Grimm által a rejtekhelyről alkotott vázlatrajzával megtoldva átadták Kossuthnak.

Szűcs később Párizsba került. Itt Szemere - állítólag Kossuth parancsára - visszakövetelte tőle a koronázási ékszerek rejtekhelyének leírását. Szűcs átadta, előzőleg azonban egy másolatot készített magának. Ennyi volt Szűcs egykori főhadnagy élőszóban adott tájékoztatása, utána pedig átadta Warghának a rejtekhely helyszínleírást és a feloldáshoz szükséges kulcsot. Wargha ismételten a legszentebb fogadalmat tette, hogy a felfedett titkot hasznot hajtóvá fogja tenni.

Wargha ezeket a fontos írásokat 1853 május 24-én Johann Kempen von Fichtenstamm rendőraltábornagynak juttatta el, ezen a napon ui. letartóztatták. Így tehát Kempen altbgy. terve tökéletesen bevált, rendkívül értékes adatok birtokában a koronázási jelvényeket tartalmazó ládát már könnyebb volt megtalálni és birtokba venni. Von Kempen nagyon precíc ember volt. Naplót vezetett. Naplója tele volt ilyen feljegyzésekkel:

"A császár délután Reichenauba utazott vadászatra . . . Warghát Gasparichoz fűződő kapcsolata miatt letartóztattattam . . . Karger haditengerészeti hadbíró kiküldetéséhez engedélyt kértem a császártól . . . " - és így tovább.

Az alábbiakban egy párbeszéd révén, válik ismertté von Kempent izgató gondolatsor. Kempen egyik este naplóbejegyzéseit végezte, midőn a szabad bejárású Podolsky lépett be hozzá, hogy jó éjt mondjon neki, mivel nem volt jelentenivalója. Ettől függetlenül, mintha gondterheltnek látszott volna, mint akiből kikívánkozna valami. Kempen meg is kérdezte tőle:

- Csak nem nyomja valami a lelkét Podolsky? Üljön le!
- Köszönöm - mondta Podolsky és leült a tárgyaló asztal mellé. Tulajdoképpen semmi ... azaz ...Wargha ...
- Mi van vele?
- Meglátogattam odalent és folytattam vele a beszélgetést.
- Mondott valami újat? - tolta odébb a naplóját Kempen, majd felállt és Podolsky mellé ült.
- Azon kívül, hogy vérig van sértve nem. Ugyanazt ismétli, de olyan pontossággal, mintha betanulta volna.Éppen ez az, ami gyanús nekem.
- Amennyiben?
- Nem hagy nyugton a gondolat, altábornagy úr ... tartok tőle, hogy ez a ravasz ember nem vagy nem mindenben mond nekünk igazat ...
- És mindez csak most jut eszébe Podolsky, midőn már őfelségének is jelentettem, hogy heteken belül sikert tudok felmutatni?

Podolsky megijedt a mostanában ideges Kempen kitörésétől és sietve megnyugtatta:

- A rejtekhely megjelölése bizonyára helyes és hiszek benne, hogy a siker nem marad el!
- Akkor hát? - állt fel Kempen - Mi az, amiben nem hisz?

Podolsky őszintén fejtegetni kezdte amit gondolt:

- Nem tartom kizártnak, altábornagy úr, hogy ez a gazfickó már a kiutazása előtt tudott a rejtekhelyről ...
- Egyszerűen képtelen és értelmetlen feltevés. Miért vállalkozott a nem könnyű és nem veszélytelen útra?
- Talán nem bízott bennünk altábornagy úr ... - Azaz, hogy is mondjam ... A beígért összeg nagysága igen elgondolkodtató. Van olyan hátsó gondolatom, hogy ezt a bizonyos Szűcs főhadnagyot, ha létezik, arra használta fel, hogy ellenőrizze - ki tudja honnan szerzett - titkát, ha nem létezik, kitalálta, hogy a nevükbenodaígért tetemes vagyont maga vágja zsebre ... Mert miért hangsúlyozza minduntalan, hogy azt csak ő adhatja át Szűcsnek? ...
- Számomra most a végeredmény a fontos, Podolsky - mondtá Kempen. A végeredmény, csakis a végeredmény. De ha netán beigazolódna a feltevése, az eggyel több ok arra, hogy Warghát lakat alatt tartsuk! Egyelőre várjuk ki a végét! Azon kívül, hogy sértve érzi magát, hogy viseli a fogságot?

Podolsky talán érezve a beszélgetés végét, jelentette:

- Néha dörömböl, kiabál. Papírt, tollat, tintát követel.
- Küldjön neki nyugodtan, hátha összefirkál még valami hasznosat - mondta Kempen és magához vette a naplóját. Jó éjszakát!
- Jó éjszakát altábornagy úr!
[ részlet, Pintér József: Ki volt az áruló című könyvéből ]

Wargha István írásbeli jelentését követően az események felgyorsultak. Von Kempen kérésére Karger Titusz hadbíró szds. - álnéven - megérkezett orsovára, s a jelentésben foglalt ismérvek alapján megkezdte felderítő munkáját. Közben összekülönbözött Imbrissevich határőr őrnaggyal, kinek egy őrmestere felismerte az álnéven szereplő századosban 1849 őszéről ismert Karger Titusz századost, kit egyébként rendkívül tisztességesnek ítélt. Mindketten feletteseik révén rendezték jogosítványaikat, s ettől kezdve jó barátokként végéezték a további kutatást.

A Duna és a Cserna áradása és a terület elöntése miatt hetekre lebénult a felderítés. Augusztus végén azonban a víz levonulása lehetővé tette Karger Titusz számára a terepazonosítását. Számos tereptárgy felismerése után - mondhatni közvetlen a cél előtt - megtorpant! Tájékozódása bizonytalanná vált.

Eddig végzett felderítéséről, vázlatokkal kiegészítve jelentést küldött von Kempen altábornagynak, jelezve megtorpanását az un. "harmadik sorompós (egyébként az áradás miatt összeomlott) hídnál". Jelentésében kitért az igen gyanús Bernhard Zuckernak 1853 augusztus 10-diki letartóztatására. Nevezett gőzhajóval érkezett Giurgiuból Orsovára. Este átúszta a Csernát dunai torkolatánál, s az ismertetett pont közelében került kézre. Mindezt figyelmeztető jelként értékelte. S valóban Bécsbe szállítása után derült ki, hogy megbízottként érkezett a helyszínre!

Von Kempen eldöntötte, hogy kiséret mellett Wargha Istvánt leküldi további azonosítás végett, aki szeptember 4-én megérkezett Orsovára. Wargha miután nem ismertea környéket OrsovábólMehádiába vezető utat választotta, majd elkeseredetten visszatért.

Karger Titusz hadbíró, immár őrnagy, nem hagyta az időtt vesztegetni, Warghát szeptember 5-én elvezette az ismertetőjelek alapján a megtalált hajdani hídhoz: Wargha meglepődött és igen izgatottá vált!. Gondosan egyeztette az ismertetőjeleket és megesküdött, hogy itt a két fiatal lombos fa között van a hely! Itt kell ásni! Megjelölte a legcélszerűbb módot az ásatásra.. Egy meghatározott elég nagy körterületen kb. öt láb mély párhuzamos árkokat kell ásni, egymástól másfél lábnyi távolságra. Biztos abban, hogy e módon előkerül a koronázási jelvényeket tartalmazó láda, ismerve annak méretét.

Wargha miután mégegyszer megerősítette adatainak helyes voltát, az utasításnak megfelelően azonnal gőzhajóra ült, visszament Bécsbe. kempen őrnagy - bár kételkedés gyötörte - ásószerszámokat hozatott, s harmincegy ember szeptember 6-án ásni kezdett.

1853. szeptember 8-án negyed kilenckor Ion Morosina, egy agg talján tuffási lakos felkiáltott: " Ferro" - mert kapája nehéz fémtárgyba ütközött. Egy vasládát pillantottak meg! A ládát kiemelték a földből, náddal letakarva egy parasztszekéren Orsovára, a határőrparancsnokságra vitték. Ott felnyitották.

Legfelül Szent István palástja volt, hímzéssel kifelé fordítva, összehajtva. A víztől csepegett. Alatta két bársonypárna, ezek alatt bársonytokban elrozsdásodva a koronázási kard. A láda jobb alsó sarkában volt a szent korona, bőrrel bevont tokban, mely széthullott a nedvességtől. Néhány letört követ nem számítva ép volt, bélése elrothadt. Nedves selyemzsákban a korona mellett volt a jogar és az országalma. A ládában volt még pecséttel ellátott selyemterítő, egy köteg szétmállott írás, megrothadt pár cipő és saru. A láda fenekén volt külön zárral elzárt oldalsó rekeszben két régimódi kengyel, hozzátartozó szíjjal.

Karger hadbíró őrnagy futár útján jelentést küldött Temesvárra, Coronini altábornagynak, aki értesítette von Kempen altábornagyot. Szeptember 10-én Orsovára érkezett az "Albrecht főherceg" cs.kir. dunai hadigőzös. Szeptember 11-én indult a dunai hadigőzös a koronázási ékszerekkel egy határőr század kiséretében Bécs felé.


A Szent Korona 1853-as orsovai
megtalálása helyén emelt káponla
Szeptember 15-én Budafoknál kikötött, s magas méltóságokból álló bizottság azonosította a koronázási jelvényeket. Szeptember 16-án Pesten megállt a hajó, ünnepélyes menetben felvitték a budai királyi várba és három napig közszemlére tették a várpalota templomában.

Ezt követően szeptember 19-én vonaton Bécsbe indították a jelvényeket, ahol Albrecht főherceg ünnepélyesen átadta Ferenc József őfelségének. Végül Budára vitték a királyi várba, őrzési helyükre, a sok viszontagságnak kitett koronázási jelvényeket! A megtalálás helyén, a Cserna mellett állították fel emlékül e szép kápolnát.

A XIX. században a második koronázás I. Ferenc Józsefé. 1867. Június 8-án zajlott le a már kialakult szertartás szerint a budavári Mátyás templomban. Az aranysarkantyús vitézek avatása a helyőrségi

templomban történt. Az esküt viszont Pesten tette le I. Ferenc József a belvárosi plébánia templom előtti térségen e célra készített emelvényen. E tér ezért kapta az "Eskü tér" nevet. A kardvágás pedig Pesten a Lánchíddal szemben ment végbe Magyarország 72 vármegyéjének földjéből felhantolt koronázási dombon.

 
Az Igazat…

 

Az Igazat tudni,

látni és érezni

egyedül,magában

még nem elég,

az Igazat ki is

kell mondani,

akkor is,ha ezért

a bér a vég.

 

Paudits Zoltán

 

Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!

Paudits Zoltán

 

_
2024. November
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
<<   >>
 
Legyen ez a kezdölapom!

 

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
balagelapja látogatottsága
Indulás: 2006-04-08
 
Levelező lista

E-mail:

A hírlevél üzemeltetője:
http://lev-lista.hu

 
My Topsites List
Kategorizált nemzeti honlapok
 
Komáromi honlapok
 
erdely.ma hírei

 
néhány szó Komáromról
 
szavazó
kérek mindenkit a megfelelő válasz adására.köszönöm
Az alábbiak közül melyet olvas/olvasol legszívesebben

Arany Tarsoly
Dobogó
Front
Karpatia
Magyar Fórum
Magyar Oldal
Magyar Világ
Magyar Világkép Kutató
Nemzetőr
Szittyakürt
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

Lengyel Károly

 

KIHALTAK

Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi
Remegve félve, éjt nappallá téve
Csak a való meg ne születhessen
Csak az igaz ne lépjen a fénybe
Lehet verni ezreket az utcán
Szabad temetni ezernyi ártatlant
Csak nékik hazájuk ne legyen
Csak ne hallják szavukat
Földelni múltat fehér ingben
Arccal lefelé kátránypapírban
Majd őrizni, hogy meg ne leljék
Hiszen bármikor feltámadhat
Mi változott itt ötven év alatt?
Nincsenek köröttünk szuronyok?
Nincs. De mellettünk a poloskahad
Hitelből épít vetített tornyot
Pőre koldusként hantról hantra
Jövőnk fejfáit simítjuk
Hol barázda végén tábla hirdeti
Magánterület s megtorpanunk
Vágta helyett feszes a vigyázz
Markolat helyett hurkot ölelünk
Elvetélt dac és büszke gyász
Nem lesz hol kísértenünk
Szóközeinket is szabványosítják
Birodalmi sorszámot kapunk
Új heródesek rágják álmainkat
Az égre is csak festik a Napot
Mi végre volt hát ezer év?
Most parancsra levésik nevünket
Talpak nyoma véres zászlónkon
Szélszőtte az utolsó lehelet
Engedetlen szíveinket kivájják
Fejünkre szórva átkokat
Könnytenger vár meg virágeső
Víznek adják szép hamvainkat
Vérünkkel szentelnek honrablást
Időbuborék leszünk a világban
Porosodó múzeumi látvány.
A tárlófelirat szerint kihaltak.

Budapest, 2007. január 21.

Az Összmagyar Testület Nyilatkozata

Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.

 Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.

 Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.

 Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért

FELHÍVJA A KORMÁNYT,

intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.

 

Budapest,2006. július 26.

       az Összmagyar Testület Elnöksége

   Dr.Molnárfi Tibor

  Katona Szabó István

 

EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA

 

Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .

Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig.
Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.

A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.

Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:

• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni.
A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.

• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.

• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.

De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ?
Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett.
Európa komoly válságban van.

Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.

Ez egy jel volt.
Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.

Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?

A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák.
Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen.
De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem.
Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.

Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.

Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.

A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk.
Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.

Isten adja segítségét, Isten adjon eröt !
Eva Maria Barki

Időjárás
Magyarország időjárása
A részletekért klikk a képre.
 
"...így készülünk szelíd háborúra,
mindig magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk,
s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő
Nagy Lajos Király Magánegyetem
Sms-hirdetőfal
 

A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77