Precessziós kód a Szent Koronán

Precessziós kód

Két tétel,melyek igazolják,hogy a ma magyarnak nevezett nép kultúrájában csillagászati információ van elrejtve.Sokkal egyszerűbb kimutatni jelenlétüket,mint megmagyarázni,mit is jelent a precessziós kód.Ez nem más,mint a föld bolygóra jellemző szám.

Mint tudjuk,a Föld kering egyrészt a saját tengelye,másrészt a Nap körül.Azonban a Föld tengelye 25920 év alatt egy teljes kört ír le az ég abroszán,mint egy gyorsan pörgő,de lassan imbolygó búgócsiga.Jelenleg látszólagosan a Sarkcsillag áll a tengely végén.A Zodiákuson lehet jól bemutatni a jelenséget,ugyanis az égi egyenlítőt 12 részre osztva,egy csillagképben 2160 évig (azaz egy világhónapig) tartózkodik tavaszi napéjegyenlőségkor a felkelő Nap,s egy teljes világév alatt (azaz 25920 év alatt) tesz meg egy kört.

1.tétel: „A magyar Szent Korona Pantokrátor képén lévő Nap és Hold jelképekben található azonos nagyságú körökből álló halmazok területeinek szorzata=25920.”

Szó szerint le lehet olvasni a Pantokrátor képről,csupán a kisköröket és a nagy,befoglaló köröket használjuk fel.Csak a körökből álló halmazainkat vegyük leltárba.A kis kört tekintjük 1 területegységűnek (ez a kiindulási alap):

2 db 81 területegységű kör;

8 db 1 egységes kör (Nap gyöngysor);

4 db 1 egységes kör (Hold feletti 4 „csillag”);

5 db 1 egységes kör (Hold alatti 5 „csillag”).

A két jelkép központi elemeit nem vesszük figyelembe,mert ezek nem alkotnak kör-halmazt,egymagukban állnak.Számoljunk:

(81*2)*(8*1)*(4*1)*(5*1)=162*8*4*5=25920

A Szent Koronáról már igen tekintélyes kutatási anyag áll rendelkezésre,de úgy tűnik,hogy még senki nem vizsgálta meg ezeket az ábrákat geometriai elemzéssel,merthogy a Nap és Hold jelképek alig nagyobbak,mint az ember kisujjának körme…

2,tétel: „A hét napjainak magyar elnevezéseiben az azonos mássalhangzók darabszámainak szorzatát 24-gyel szorozva kapjuk meg a 25920-at.”

HéTFő

KeDD

SzeRDa

CsüTöRTöK

PéNTeK

SzoMBaT

VaSáRNaP

H T F K D SZ R CS P N M B V S

1*5*1*3*3*2*3*1*2*2*1*1*1*1*24=1080*24=25920

Számoljuk tehát össze a mássalhangzókat.Most így néz ki a leltárunk:5 db található a T betűből,3 db K,D,R;2 db N,SZ,P; 1 db H,M,F,CS,B,V,S.Összesen 14 féle betű 27 db mássalhangzót ad.A mássalhangzók darabszámainak szorzata pedig 1080-at ad ki.Mivel a hét napjairól van szó,ezért a hét egy napjára jellemző időtartam,a 24 óra bevonása a számolásba nem tűnik oktalannak.Így kapjuk meg a 25920-as számunkat(1080 és 24 szorzata).

Mit állíthatunk?

A hét napjainak magyar neveit

-együtt szerkesztették meg,a precessziós kód ismeretében

-a mássalhangzók biztosan nem változtak,amióta megyszerkesztették a hét napjainak neveit

-rovásjelekkel írhatták fel először,mert a kettős-hangzóket egy jellel csak a rovásírásban jelöljük(SZ,CS),s a rovásírásban a mássalhangzók képezik az írás vázát.

Jól tudjuk,hogy a fenti állításoknak súlyos következménye van,mert a hét napjainak etimológiáját illetően ad teljesen új megközelítést.Persze ez lehet véletlen is,csakhogy véletlenek nincsenek:a számneveink is eképpen vannak megszerkesztve,erre a „Kör Kódolónégyzet-számneveink genetikai kódja” c. könyv ad kimerítő igazolást.

Másrészt van egy ismert kalendárium,ahol az 1080-as számnak szerepe van:ez pedig a héber naptár,ahol az órát osztják fel 1080 részre,egy ilyen résznek a neve helek,többesszámban halakim. Így a héber naptári fogalmak szerint 24 órában a halakim száma összesen 25920.

A magyar naptárban ugyanezeket a számokat találjuk:a hét napjainak elnevezésében a mássalhangzók számainak szorzata 1080,a hét minden napja pedig 24 órából áll.Így tehát jogos az 1080-at összeszorozni a 24-gyel mert az 1080 pontosan egy órányi időt jelent halakim egységben kifejezve,s ebből az órából 24 kell,hogy 1 napot tegyen ki,s 7 nap pedig egy hetet tesz ki.

S mivel a héber naptár ezt at egységet a Babiloniaktól származtatja,így feltételezhető a két naptár közös eredete.Az ősi Keleten széles körben használták ezt a mértékegységet,melynek száma az 1080.

A levezetés után megérthetjük,hogy a magyar naptári nap elnevezések miért térnek el jelentősen más naptári nap-megnevezésektől:mert sértetlenül átmentette magát a múltból.

Vajon mikor szerkeszthették meg ezt a magyar naptárt,amely öt szinten kódolja az időt(halakim,óra,nap,hét,világév)?A kérdés kultúrtörténeti jelentőségű.A nyelvészeti kérdéseket kriptográfiai eszközökkel is meg lehet oldani,s kiderül,hogy nemcsak nyelv,sőt,igencsak ellenáll az idő vasfogának is.

Lássuk be:ha mindennap használjuk a hét napjainak elnevezéseit,akkor ugyan mitől változna meg,ha tegnap,ma és holnap ugyanúgy mondjuk?

RUMI TAMÁS Arany Tarsoly 2005.szeptember 5.

http://nagyonjo.com/rumitamas/