Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar
központúsága?

A magyar Pálos-rend alapítója Özséb nevet vette fel elődjétől, aki S.
Eusebius (Szent Euzébiusz) vértanúról Pannonia első ismeretes vértanúja
Eusebius, Cibalis (Vincovice mellett) valószínűleg Valerianus uralkodása
alatt (235-259) nyerte el a vértanúhalált.
Özséb II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200-ban
derék előkelő szülőktől. Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett,
mint tanult egyházi ember közvetlenül érezte II. András kül- és
belpolitikájának hatását. 5 éves Özséb, amikor II. András trónra lép, vele
együtt a merániai család és minden rokona, barátja, aki szeretett könnyen
élni, ellepte a királyi udvart. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre
csak azon vették észre magukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak.
Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) Mok-ot is 1210 körül
kiszorította a hatalomból. Minden előkelő helyet, javadalmazó állást kezd a
Gertrudis környezete elfoglalni és az országban teljesen otthonosan
viselkednek. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek.
Még olyan fontos főpapi székbe, mint a kalocsai érsekség is, Gertrúd
Berchtold nevű öccse kerül. A pápa által vizsgálatra kiküldött salzburgi
érsek Berchtold alkalmatlanságát állapítja meg. Özséb esztergomi kanonok a
politikával szemben a jámborság-, keresztény önmegtagadásnak a felebaráti
szeretetnek él és a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent
magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket.
Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre nem látható akadályba
ütközött, a 1244-ben a szomorú emlékű tatárpusztítás következtében.
A fékezhetetlen mongol hordák hadjáratokkal romba döntötték a vallás és a
polgárosodás harmadfél századon át létesített műveit. Az erdők rengetegeit
nem az Istennek élő jámbor remeték, hanem a földönfutók ezrei népesítették
be.
A világi papok sokasága templomok és hívők nélkül maradtak és keresték a
helyüket. De végre elvonult a vihar és a király visszatért, a városok lassan
újból benépesültek. Ekkor Özséb tervének megvalósításához látott.
1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult
néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről
elnevezett kis remetekápolnát épített.
Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét.
Pilisben élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A
szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év
múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a
magyar remetéknek közös életrendjük legyen. A rend főnőkének Özsébet
választották.
Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt
társai
beleegyezésével Rómába indították el. Özséb első priori provinciális,
néhány
testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak
engedélyezését kérte. Ekkor IV. Orbán ült Szent Péter székén, a szentatya
előtti ügyének megnyerésére Tamást, (később 50 év múlva aquinói szent) a kor
legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tamás közbenjárására fogadta a
pápa Özsébet és Pált a veszprémi püspököt, szólította fel az ügyben a
véleményadásra és a szabályok kidolgozására.
1270. január 20-án az általa alapított szentkereszti kolostorban, társainak
szívszakasztó zokogásai között halt meg.
A pálosok a rendi szabályok kidolgozásnál figyelembe vették a szent ágostoni
regulát. A regula a szerzetesek életszabályainak gyűjteménye a keresztény
életszentség megélését biztosítja közösségi életben. A szerzetesnek papi
teendőket is el kell látnia, a papnak pedig szerzetesmódra kell élnie.
Az 1308. december 13-án kelt, okmányban, Gentilis bíboros, az V. Kelemen
követe látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent
Ágoston regulája szerint szervezze meg életét. 1474-ben Váci Pál
elkészítette a magyar fordítását a regulának a Nyulak szigeti apácák
számára. Szombathelyi Tamás (1476-1480, 1484-1488) aki két alkalommal is
rend élén állt. A generális a pálosok számára a kötelező Ágoston-regulához
állított össze önálló, az erényekre buzdító beszédeket. 1537-ben Gyöngyösi
Gergely Velencében nyomtatta ki a regulát magyar és latin szöveggel,
amelyekhez magyarázatokat fűzött.
Mátyás és az előkelő családok kapcsolata a pálosokkal. Mátyás király és a
vezetői réteg a legmagasabb keresztényi odaadást látta a pálosokban. Mátyás
királyhoz ezenkívül több szál is fűzte a lőrinci remetéket.
A tudós remetéket nagy tisztelet övezte a műveltségük miatt, melyek közül
kiemelkedik a Buda melletti Szentlőrinc monostorának I. Gergely perjele.
Tisztelték Buda melletti Szentlőrincet és az óbudai pálos Fehéregyházát a
Jagellók is. Bakócz érsek Fehéregyházán, a pálosoknál keresztelte meg az
újszülött Lajos trónörököst. Anna királyné bizonyára ugyanekkor, egy
mozgóoltár-számba menő drága mellboglárt adományozott a lőrinci barátoknak.
(Ezt 1890 körül a feltárásnál a kolostornak 24 méter mély kútjában találták
meg.)
A középkor végére az ország legnépszerűbb szerzetes rendjévé alakultak,
hozzájuk tartozott tetemes földbirtok és sok egyházi kincs. Mátyás király
kiemelkedően szerette a pálosokat. Miután 1467. január 15-én győzelmet
aratott Ali bég felett, e napon - éppen Remete Szent Pál ünnepén -
Magyarország védőszentjévé avatta Remete Szent Pált. Országa nagyjai,
családjai többségükben pálos elkötelezettek így a Bakkok is és Mátyás
királyságához is több szálon kapcsolódtak. Berendi Bak Gáspár csatában vett
részt, később pap, majd szepesi prépost, 1464-ben Bolognában tanult és
Rómában 1472-¬ben mondta az első misét. 1472-ben a lengyel követekkel
Iglóra ment, Kázmér királyt ő általa hívta meg lakodalmára Mátyás király.
Ezt a kapcsolódást a családdal tovább erősítette, hogy a király Óbudai
Fehéregyházát a pálosoknak adományozta ahol az Árpád sírja volt és ennek a
kolostornak az első perjele lett Bakk Mátyás. Fehéregyháza híres és kedvelt
búcsújáró helye lett a fővárosnak.
Anonymus Fehéregyházáról így emlékezik meg:
"az Úr megtestesülésének 907. évében költözött el Árpád fejedelem. És
tisztességesen eltemették őt annak az Attila városában kőmederben alácsorgó
kis pataknak forrásánál, ahol a magyarok megkeresztelkedésük után Szűz
Máriának, Nagyboldogasszonynak - szentelt Fehéregyházát építették fel."
1484-ben Bakk Mátyás óbudai perjel irányítása alatt Mátyás király a
következőket mondta: "Valóban, ezt a templomot azoknak akarom adni, akik
szüntelenül Istennek és Boldogságos Szűz Máriának szolgálnak."
Mátyás király a rettegett pallosjoggal is felruházta a rendet. Mátyás
idejében, aki lázadást szervez a király ellen Szentgyörgyi János grófot
független vajdának kiáltották ki. Mátyás azonban gyorsan és könnyűszerrel
leveri a lázadókat még mielőtt komoly haderővé szerveződhetett volna az
50.000 főnyi összegyűlt lázadó tömeg. Ezután Moldovába nyomul, hogy
megbüntesse a hűtlen István vajdát. December 15-én az éjszaka leple alatt
megtámadja a király táborát, és véres csata fejlődik ki. A király
hadapródjával, Bak Istvánnal együtt elég súlyosan megsebesült. Remete Szent
Pál oltalmazta a királyt és hadapródja életét a moldovai véres és alattomos
ütközetben. Bak István őse a ma élő Szentkatolnai ágnak. Remete Szent Pál
már 541 éve oltalmazza a Bakk családot.

Mátyás király időszakában jelenleg már biztosan adatolható magyarországi
kolostorok száma 69. Pálos kolostorok találhatók Európa több országában is
többek között Ausztriaiban, Horvátországban, Portugáliában,
Spanyolországban, Lengyelországban stb.
A Buda melletti Szent Lőrinc lesz a főkolostor. A XIV. század legelső
éveiben a János-hegy s a Hárs-hegy nyergén, királyi parancsra az akkori
Nádor faluban egy új monostor építésébe fognak, Remete Szent Pál
szerzetének, a pálosok számára. A monostorépítésre egész Magyarország
odafigyel. Magyar alapítású pálos monostor épül fel 1300-1304 között.
Később nemzetközi főkolostorrá vált és a magyar művelődésnek is egyik
fellegvára lett. A későbbiekben fejlődésben a Pannonhalmi apátságot is
túlszárnyalta, és temploma vetekedett a Mátyás templommal. 300 rendtag
talált otthont a falai között. A templomot pazarul épített oldalkápolnák
sora övezte. Közülük a legdíszesebb a Remete Szent Pál-kápolna volt. Ebben
őrizték a Nagy Lajos adta Remete Szent Pál ereklyéket. Baldachinos
szarkofágját vörös márvány koporsóval üvegfedéssel védték a
zarándokoktól. A
remekmű szépsége lenyűgözte a kortársakat. ,,Kupolája árnyékában elsápadnak
az antik csodák. "
A szultáni követ, amikor meglátta a tumbát, így kiáltott fel: - Valóban a
nagy Isten tanította őt (készítőjét ti. Dénest). Nem ember!" A Buda melletti
Szentlőrinc monostora sokkal több volt, mint egyike monumentális
műemlékeinknek. A Buda melletti szt. Lőrinc-i építőmesterek építik meg a
gótikus Magyarország mintegy száz vidéki pálos kolostorát.
De ők faragják meg templomaik köveit, szobrait, szenteltvíztartóit, a
templomaikba temetkező előkelőségek sírköveit. S ami a leglényegesebb: ők
látják el színes üvegablakokkal, sőt orgonákkal is az ország valamennyi
pálos kolostorát. Itt dolgozott a kor legnagyobb magyar világi építésze is
Kassai István.
A pálos kolostor - Hadnagy Bálint leírása szerint (1507) - csodás
gyógyulásoknak, rabokért való hatásos imáknak színhelye. A Buda melletti
Szentlőrinc monostori könyvtára csereviszonyban állt Mátyás könyvtárával. A
pálosok rendszeresen dolgoztak Mátyás király könyvesházának. Itt volt a
Bibliotheca Corviniana íróháza, scriptoriuma.
Mátyás király uralkodása alatt a még jobban növekedtek a pálos kolostorok
minden téren: szerzetesi fegyelemben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt.
A sírkápolnát 1525 szeptemberében - a monostorral együtt - a törökök
semmisítették és több darabra törték Dénes képfaragó remekét, a vörös
márvány sírládát. A Remete Szent Pál koporsó néhány darabját ma a Budapesti
Történeti Múzeum őrzi.
A pálos kolostorok építése tipikusnak tekinthető, hogy egy adott korban
(kápolna, templom, búcsújáróhely) a környék remetéi gondozzák és
odatartozásukat jogilag is igyekeznek rögzíteni.
Ma Budapesten található pálos alapítású templom az Egyetemi Templom.
A Pálos-rend 1786. évi föloszlatása után a templom az egyetem tulajdonába
került. A főhomlokzata három részre tagozódik a háromszögű oromzat csúcsán a
pálos címer, a tornyok háromszög között jobbra Remete Szent Antal baloldalon
Remete Szent Pál áll. A gazdagon faragott kapu vezet az egyhajós, kétoldalt
kápolnák sorával kísért belső térbe. A dúsan faragott kapu felső körívében
egy teljes alakú indián szobor fafaragvány látható.

Országunk Mátyás király időszakában a pálosokkal nemcsak az építészet
alapjainak remekeit tették le, hanem a különböző egyéb szellemi alkotásokat
is, mint a kódexek írását, melyhez tradicionálisan fenntartották az ősi
írásunkat a rovásírást.
A magyar rovásírás nemzetünk egyik különleges kultúrkincse, amelynek
története a népünk eredetéhez nyúlik vissza. A pálos rovásírás
tulajdonképpen az eredeti magyar (székely) rovásnak a rendházakban némileg
átalakított, talán ,,literátusabb" változata.
A különbség főként abból áll, hogy a magyar (székely) rovásírás - keleti
írásmód szerint - jobbról balra folyik, míg a pálosok ezt nyugati,
balról-jobbra haladó írásmódra váltották fel. Ezt az írást a rendházakban
kb. a XVI. század végéig használták. Eredete igen régi időkre vezet vissza,
rokonságban van a türk rovásírással. A székely rovásírásban még olyan ősi
betűjegyek is fellelhetők, amelyek más, közel keleti írásokkal mutatnak
hasonlóságot, ősibb jegyek a türk rovásírás betűinél is.
A székely rovásírás a XVI. századra komoly újravirágzásnak indult, s
különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az
elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi
időkben nevezték el székely-rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt,
hogy Székelyföldön még a XVIII. században is tanították iskolákban. A XIX.
században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása. A székely-rovásírás
iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve
vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú.
A székely rovásírással fennmaradt emlékeink között a legszebbek a középkori
vallásos szövegek, amelyek az akkori kiejtést rögzítették. Igazi irodalmi
élmény a XVI. században leírt Miatyánkot és Hiszekegyet elolvasni, s
csodálatos, hogy a rovásírással, sokkal egyértelműbben tudták leírni a
beszélt nyelvet, mint az akkori latinbetűs írással. A pálos rovásírás az
eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. század második felében
alakult ki - ezt követően egyházi irányzattá vált, és manapság döntően
templomok felirataiban bukkan fel. Ennek az írásmódnak különlegesen sok
emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis
ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint a portugál királyi
udvarban, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek
felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez is. Az atyák gyakran
barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s
a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó felirat
maradt fenn. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták
a pálos-rovásírást. Helyüket később jezsuiták vették át, de a közöttük
lévő
magyar jezsuiták még egy darabig használták ezt az írást is, sokszor latin
írásmódjukkal vegyesen. Hazánkban - a valós nemzeti történetkutatással
párhuzamosan - reneszánszát éli a rovásírás-kutatás, illetve a régi, sokszor
évezredes rovásírásos emlékek felfedezése, értelmezése.
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangban. 1500 körül véstek a sziklába. A
számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket
a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük
meg. Felirata: született 1473-ban.

,,A Pálos térképeket a Magyar Piarista Tartományfőnökség levéltárában már a
XVIII. században őriztek térképeket. A térképek katalógusa nyomtatásban is
megjelent (A rendi levéltárak térképeinek katalógusai. Pálos és piarista
térképek, összeáll. Dóka Klára, munkatárs Csányi László, Bp., 1991.
Magyarországi egyházi levéltárak térképei, térképek profiltisztítás
céljából
átadásra kerültek a rendtartomány Központi Könyvtárának.
A pálosoknak újvilági (amerikai) térítéseikről állít majd emléket a Pilisi
Pálos Passió. A Bakk Endre Kanonok Alapítvány szervezésében kívánjuk
megvalósítani Pilisben a passiót, ahol 1250 óta működött a Boldog Özséb
által alapított magyar pálos rend.
Az Európai Passió Szövetség hozzájárult a magyar passiók újraindításához.
Ebben elsődlegesen Maurice Clos Franciaországból, Josef Lang Németországból,
Franz Miehl Ausztriából, André Pesleut Belgiumból, Antonio Filippi
Olaszországból nyújtottak segítséget. A passió latin szövege Hadnagy Bálint
műve 1511-ben íródott. Csonka Ferenc fordításában Árva Vince atya bocsátotta
rendelkezésünkre.

Mátyás korában 27 kolostor titulusa Szűz Mária. Többségében a Mária
kegyhelyeken építik fel a kolostoraikat. A rend életében központi helyen áll
a Mária-tisztelet. A tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a
rózsafüzért imádkozzák, kiemelten tartják meg a Mária-ünnepeket és a
szombati böjtöt. A Festetics-kódex, Czech-kódexek amely mindkettő pálos
munka tartalmazza gyakorlatilag az Officium Beatae Mariae Virginis teljes
fordítását. Ave maris stella két különböző variánsát. A szombati Mária
officiumoknak a nyári vesperását. stb. A Boldogságos Szűz tiszteletének,
amint a misealpítványokról is látszik, főként a kolostorok voltak tűzhelyei.
Végül a Szűz iránti nagyfokú bizalmat tükrözi a sok Mária patrocinium.
1331-ben templom épül az Irgalmas Anya tiszteletére, búcsújáró helyek és a
Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt monostorok Gyulafehérvár,
Kalodva, Monyokerék, Terebes, Tokaj, Told, Villye és Mária-völgy stb. A
"Visitatio Marie" ünnepet a ferencesek vezették be 1263-ban, a világi
egyházban 1389-ben lett kötelező. A pálosok a konstitúciók tanulsága alapján
már jóval az általános elterjedés előtt ünnepelték ezt.
Boldogságos Szűz tiszteletére választotta Kolombusz a hajójának nevét, amit
Santa Mariának nevez. A Santa Maria névről: Mária Jézus anyja (Szűz Mária),
Mária az Újtestamentumban viszonylag kevés helyen szerepel.

Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Cristóbal Colón, Cristoforo Colombo kezébe
jutott Paolo Toscanell levele és térképe, melyet V. Alfonso portugál
királynak írt az Indiába vezető útról, melyet nyugat felé tartva is
elérhetőnek vélt.
Ilyen irányú tervet terjesztett II. János portugál király elé, de
elutasították a javaslatát. Kolumbusz 1485-ben, felesége halála után ezért
átköltözött Pálosban, a La Rábida kolostorba.
A palos szó spanyolul azt jelenti veretés. A "szent remete szerzetnek" a
pálos rendre jellemző a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a
vezeklés szeretete határozhatjuk meg a tevékenységét. A vezeklést (veretést)
a későbbiekben a regulák szabályozzák.
1492. augusztus 3-án futott ki a Palos kikötőjéből három hajóval Kolombusz,
a Santa Mariával, melyen személyesen parancsnokolt, a Pintával melyet Martin
Alonso Pinzón irányított és a Ninával Vincente Yánez Pinzón vezetésével.
Kolombusz kettős hajónaplót vezett a legénység megtévesztésére és
megnyugtatásukra. 1492. október 12-én éjjel pillantják meg az első amerikai
szárazföldet Guanahanit. San Salvadornak, Szent Megmentőnek keresztelt el.
1492. december 25-én, Szentestén, a Santa Maria zátonyra futott, átköltözött
Kolombusz a Ninára.
1493-ban átvették a magyar rend konstitúcióit, reguláját. Felvételüket is
ebben az évben hagyta jóvá VI. Sándor pápa. Kezdetben 4 évenként, később
minden nyolcadik évben küldte el a tartomány követeit a Buda melletti
Szentlőrinc-i nagykáptalanra. A portugál tartomány historikusának, Henricus
a Santo Antonionak adatai alapján 22 rendházukat említi a szerző.
Az Úr 1490-ik évében, virágvasárnap utáni kedden Mátyás király meghalt.
1492. október 12-én Kolombusz az Újvilág földjére lép. A kísérete élén
megcsókolja földet, imádkozik. A világtörténelem legnagyobb eseménye ez a
nap. A magyar pálosok Amerikába így jutottak el, ezen nem kell
csodálkoznunk, hiszen ez a rend volt a legméltóbb arra, hogy Izabella
királyné a pálosokat hívja és küldje téríteni Amerika földjére, Kolombusz
hajóira. A portugálok már 1464-ben csatlakoztak a magyar rendhez. A spanyol
testvérek ere¬deti nevük Fratres de Hispánia volt.
A Lisszaboni Állami Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás generális
búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 123 pálos atyának
mondott.
Barcelonában pedig megtalálható magát a büszkén ,,magyar királyi vér
leszármazottjának" tekintő Katolikus (Kasztíliai) Izabella (1451-1504)
meghívólevelének másolata, melyben a következő szavakkal kér pálos
hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől:
,,Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz
szükség, akikre nehéz testi munka vár".
VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek
Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek a pálosok, akikre kezdetben ő
bízza Amerika krisztianizálását. Magyar főpap volt Borgia Rodrigo aki
kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a
pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá,
hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki
egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal.
Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor
kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a
határvonalat a két veszekedő hatalom között. Ennek következményeképpen jött
létre a 1493-ban Inter caetera kezdetű bulla ennek nyomán jön létre a
1494-ben a tordesillasi egyezmény, amely Kolombusz felfedezése után kelet a
felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget
kellett teremtenie. A Zöldfoki- szigetektől nyugatra a 371 mérföldnyire
jelölték ki a határvonalat. Ezt a pápai vonalat később a portugál király
nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa
meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében.
1501-ben a bulla, a "Los Reyes Catholicos kezdetű, nemcsak igazságot tett az
új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba.
Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi
voltak Amerika első hithirdetői.
Az Úr 1503-ik évében meghal Sándor pápa. A bazilika altemplomából rövid idő
múlva átszállították pápa földi maradványait a spanyolok által Rómában emelt
nemzeti kegyhelyre, a Santa Maria di Monserrato-templomba.
A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek,
húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok,
amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található ezek a sajátos
pálos rovásírás elemei. Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is
eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom).
Pizzaro és katonái is találkoztak a magyar atyákkal, zavarták is őket a
tevékenységükben, ezért kisebb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a
frátereket. 1559-ből is vannak emlékek Dél-Amerikában, de már 1560 után
nyomuk veszett. Meg kell emlékeznünk még a pálosok dél-amerikai térítő
tevékenységéről. Amerika felfedezése után még a spanyol virreynátusok idején
(1495) mentek pálosok Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol
gyarmatokon a keresztény kultúra alapjait vetették meg. Különösen a satubali
remete Szent Pálról nevezett rendháznak jutott nagy szerep ezekben a
térítésekben. Ennek a rendháznak a lakói eleinte a Földközi-tenger vidékén
térítettek. Katolikus Izabella spanyol királynő kérésére a satubali spanyol
provin¬ciális küldött ki először Dél-Amerikába hittérítőket.
Pedro de Mendoza conquistador az első laplalai virreynatus 14 hajóval ment
Dél-Amerikába s mindegyik hajóján egy-egy magyar pálost vitt magával. Szent
hivatásuk teljesítése közben azon¬ban a vad guerandi és guarani indián
törzsek mészárolták le őket. A spanyol udvar annyira ragaszkodott a
pálosokhoz. hogy eme kísérlet után ismét újabbakat küldött a térítő munka
folytatására. A magyar pálosok Argentínában és Paraguayban kolostorokat is
alapítottak, melyek más szerzetek birtokában még ma is megvannak. A
Dél-Amerikába került pálosok történetére vonatkozó értékes levéltári anyag
is van ezekben a kolostorokban.
Más adatok szerint Diaz de Solis három karavelláján, a "Mar Dulce" partjain,
1515-ben más adatok szerint Pedro de Mendoza hajóin is pálosok voltak.
Buenos Aires első parcellázási térképén találkozunk Mathe Istvány nevével.
Nem sokkal később V. Károly kancellárja, a magyar Maximilianus Transylvanus
volt az első, aki a világnak beszámol Magellán útjáról, ami a magyaroknak
nemcsak Ibériával való kapcsolatára utal, hanem a kozmogóniai tudásáról is
számot ad.
Az első pálos-szerzetesek után Amerika krisztianizálását a jezsuiták vették
át.
A latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó dokumentum csak elszórtan
található, talán többet árulnának el az európai jezsuita archívumok, bár a
Jézus Társaság dél-amerikai hittérítő tevékenységének szomorú fináléját
ismerve még ebben sem reménykedhetünk túlságosan. Lacza Tihamér: Magyar
jezsuiták Latin-Amerikában. / Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen nem is
hittérítőként, hanem a portugál király udvari csillagászaként és
térképészeként került Brazíliába. Feljegyzései, térképei valószínűleg
valamelyik portugál levéltár eldugott részében porosodnak. A magyar jezsuita
tanár, 1745-ben magyar pálos nyomokat fedezett fel, naplójában beszámolt
arról, hogy az egyetem könyvtárában rovás jegyzeteket is talált a pálos
vonatkozású könyvek között. A fennmaradt pálos anyag egy részét a Mappa
Antiqua (Mappa Antikva) c. térképet a Nagyszombati Egyetem másoltatta le ez
ma Vinland Map néven ismert.
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangi feliratokat 1500 körül vésték a
sziklába. 1910-ben fedezték fel a Cerra Pólilla nevű röghegységben (amely
nevét a paulillákról, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat,
amelyeket az ott élő pálosok rajzoltak fel.

Pálosok a krisztianizálását azt a formáját követték, hogy a “Fiú
isteni személyéhez való egyedülálló közelség miatt a pálosok embersége
maradéktalanul eltelik a kegyelem teljességével és bennük így a kegyelem
mintegy belső és természetes forrásból fakad, az emberségük a második isteni
Személyben való azonosulásukban ,,áll fönn"
Az Atyák, így a pálos atyák szerint is Krisztus hyper anthropon anthropos
(Hitvalló Szt. Maximusz, Damaszkuszi Szt. János) vagyis az átlag ember fölé
emelt ember). Krisztus követőit a megszentelődés célja vezette, így a pálos
atyákat a krisztusi igazság terjesztése.

Ők a gyarmatosításban nem vettek részt, barlangokba húzódtak, elvonultan
éltek, mint kezdetben, a Pilisben s a térítésben a kereszténység hű követői
voltak. Főleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él fehér atyáknak
nevezik őket úgy, mint a Pilisben. A felfedezést, a hódítás követte, amely
történelmünk legnagyobb népvándorlását, kultúrák keveredését hozta létre.
Európa és Amerika között a magyar pálosok építették fel a keresztény hidat.

A pálosok számára végzetes volt a török hódítás, hiszen így a bázisukat a
független és erős magyar államot veszítették el. Mátyás király úgymint
Magyarországon 1484 után a Szent Pál Remete Rend tagjainak a Szent Jobb
monostori apátságot adományozza a Várad püspökének jóváhagyásával. A
pálosok
országos és Európai népszerűsége erényeik, tudásuk, szorgalmuk és
rendíthetetlen hitbeli munkásságuk felerősíti a Szent László király
monostorát.

Az új uralkodó erdélyi vajda Szapolyai János is pálos elkötelezett volt, úgy
mint apja Szapolyai István. A keleti országrész királya I. János (1487-1540)
akit 1526-ban, magyar királynak választottak, de elhunyt. II. Lajos
sógorának, Habsburg Ferdinándnak pártja Pozsonyban ezt a választást
semmisnek mondta ki és királlyá választotta a Spanyolországba született és
nevelkedett 23 éves Ferdinándot. János király uralkodásában a sok zavaró
körülmény megtette a magáét. V. Károly, noha felismerte a soha vissza nem
térő alkalmat a legjobb diplomatái egyikét, Johann Wese lundi püspököt
indította Szapolyaihoz tárgyalásra. A tárgyalás ezúttal Váradon folyt
Szapolyai János új, ideglenes székhelyén, vezetését új emberre bízta a
király Czibak Imre utódjára, a pálos szerzetesből váradi püspökké emelt
(Martinuzzi Utjesenovics) Fráter Györgyre.
A tárgyaláson a Fráter György a következőket mondta, amit Wese kiábrándultan
hallgatott 1536-ban.
,,Nem szolgálná az ország érdekét, ha Budát a császár kezére adnánk. A
szu1tán a császár legnagyobb ellensége. Ha megtudja, hogy János Budát, amit
tőle kapott, és az ő jóakaratából tart birtokában, kiszolgáltatja az
ellenségnek, felháborodásában azonnal ostrom alá venné a várost, és seregei
rombolva és pusztítva özönlenék el az egész országot. S minthogy a
császárnak mind a két keze a francia királlyal van elfoglalva, idejében nem
jöhetne az ország segítségére. Ferdinándtól ezt még kevésbé lehetne elvárni.
Úgy, hogy mindent elveszítenénk, amikor éppen az ország biztonságát
szeretnénk megalapozni." Belső ügyekben már jó két esztendeje ő volt a
leghatalmasabb szavú magyar politikus. Fráter György pálos kolostor
rendfőnöke, váradi püspök, esztergomi érsek az önálló Erdély megteremtője
és
kormányzója, ő az, aki János királyt rábírja az 1514-iki kegyetlen törvény
eltörlésére, s visszaadja a jobbágynak a szabad költözködés jogát. Fráter
Györgyben találta meg Szapolyai a támaszt. A pálos barát rövid pár hónap
alatt rendezte az évtizedek óta csődből csődbe bukdácsoló kincstár
helyzetét.

Erdélyben jegyezték fel... ,,OMNIBUS MORIENDUM EST ,,1551-ben őszén Erdély
és a Tisza-vidék kormányzója, a király helytartója, Magyarország főbírája és
kincstartója még mindig pálos rendi György barát, a nagyváradi püspök a
római pápa bíborosi méltóságra emelte, kit Ferdinánd király Esztergom
érsekévé tett. Hetvenedik évében járt a bíboros, de alig látszott ötvennek.
Pesty Gáspár titkár éveket töltött Fráter Gregoriusnál."
1551. december 16-áról 17-ére virradó éjjel Erdélyben, alvinci kastélyában
meggyilkolták Fráter Györgyöt, a magyar történelem legnagyobb politikai
lángelméjét. A római anyaszentegyház bíborosát, Erdély vajdáját és
kincstartóját, váradi püspököt.

Istvánffy Erdély történetében arról ír, hogy a barát jobb fülét, Mercado
spanyol solymármester levágta. György barát fülével Ferdinánd király
őfelségét ajándékozta meg. A vértől elborított holtteste több hónapig hevert
eltemetetlenül.
1552. február 25-én temették el a gyulafehérvári székesegyházban, ami
testéből megmaradt.

Fráter György az 1506. esztendőben tette le fogadalmát Remete Szent Pálról
nevezett rendbe. A ládi pálos kolostorból indul el vezéreszméjével,
megmenteni egy pusztuló hazát. Senki sem tudja őt erről az útról leteríteni.
Vitában nem lehet meggyőzni vagy legyőzni egy nép vágyainak inkarnációját.
A kor legnagyobb államférfijának a pálos bíboros Fráter Györgynek hagyatéka:
"Bennünk, magyarokban ma is él az a régóta belénk gyökerezett tulajdonság,
hogy senki hatalmát nem akarjuk elviselni, s inkább valamennyien
elpusztulunk. pedig ha épségben fenn akarunk maradni, ezt feltétlenül ki
kell irtanunk magunkból".
Erdély kifosztása és a bíboros meggyilkoltatása miatt a súlyos nemzetközi
elítélésre reagálva I. Ferdinánd magyar, cseh és német király panaszlevele
bátyjához V. Károly császárhoz:
,,Nem hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte volna a
Birodalmat...
György barát nemzeti egysége álom maradt csupán. De soha nem adta fel a
küzdelemét, küzdött haláláig. A lángeszű Fráter Georgius sírkövén ez
olvasható:
,,OMNIBUS MORIENDUM EST" (Mindenki halandó)

Erdély után a lengyel földön felerősödik az első ősi magyar Mária-tisztelet,
a Boldogasszony, a rend által kapott hangsúlyozott helyet az egyházban -
ennek első komolyabb jele 1352-ben a Márianosztrai rendház alapítása - majd
az onnan 1382-ben Csensztochovába /Częstochowa/ kiment 16 pálos atya Opolei
László nádorral kolostort alapítottak.

A lengyel pálosok elkülönési törekvése és a lengyel király, Stanislaw August
Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a
magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált. VI. Pius pápa pápai
rendeletével a lengyel rendtartomány meglehetősen nagy önállóságot és
függetlenséget nyert."
,,A 1786-ki romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére; II.
József ezen évében törölte el a magyar szerzetet is. Ez lett a gyászos vége
az egyetlen magyar szerzetesrendnek akkor, midőn ismét virágzásnak látszott
indulni. Amit a Lajosok és Mátyások, s a haza vallásos nagyjai sok éven át
fáradalmasan szereztek, azt II. József egy tollvonással semmivé tette!"
II. József 1790. január 26-án visszavonta a főként a szerzetesi életet sújtó
rendelkezéseinek többségét. I. Ferenc 1802-ben kiadott rendelete értelmében
a bencéseket, cisztereket, premontreiket visszaállította.
A császár 1804. március 28-án így ír: ,,A pálosok visszaállításáról el kell
tekinteni." Ennek oka a pálosokat jellemző magyar szellemiség továbbá a
Vallásalap sem akarta visszaadni a pálosok vagyonát.
Lipót programja sem kedvezett a magyar Pálos-rend újragondolásának a
különböző kormányzati formák ötvözése, a titkos társasági kultúra egyes
elemeinek beépítése a politikai gyakorlatba és a kompromisszumokat
kiegészítő politikai zsarolás. " Lipót megkötötte a magyar nemességgel az
alkut, de egyben olyan titkos társaságot hozott létre, amely más társadalmi
erőket próbált mozgósítani, mindenekelőtt az elégedetlen városi polgárokat
és a parasztokat.
Lipót ezeknek a politikai térből kirekesztett elemeknek országgyűlési
képviseletet akart biztosítani, hogy sakkban tartsa a nemességet, amely az
össztársadalmi érdekek képviseletében lépett fel.
Lipót kamatoztatni akarta a szerb-magyar és a magyar-román ellentéteket. Így
hozta létre pl. a szerb kancelláriát. Ebben a légkörben született a Suplex
Libellus Valachorum is.
1845-ben Szcitovszky János hercegprímásnak, a rend konfráterének
kezdeményezésére, 1864-ben négy pálost és két klérust küldött
Péliszentkeresztre Kneflinski Máté Częstochowából. Szcitovszky János
halálával ez a kísérlet is meghiúsult. A Monarchia alatt a pozsonyi
országgyűlésnél a magyar rendek többször is kérték az uralkodót ill.
uralkodókat a rend újbóli legalizálására, de sikertelenül. Ugyancsak
sikertelenül végződött a pálosok 1902-ben történt nagyváradi letelepítési
kísérlete. 1918-ban Markievicz hívott magyar ifjakat a lengyel noviciátusba.
Bodó Gellért felszentelt pap pálos szerzetes akart lenni, de nem engedték
meg, hogy fogadalmat tegyen. Ő és Benedek nevű társa hazaérkeznek fogadalom
nélkül, és jelentkeznek Zichy Gyulánál aki mint kalocsai érsek megkezdte a
tárgyalásokat a pálosok érdekében. Mások is fogadalom tétel nélkül érkeztek
haza, mert a rend lengyel vezetői nem támogatták a magyar törekvéseket ezért
nem bocsátották fogadalomra az ottjártakat. Így az addigi próbálkozások,
hogy magyarokat a lengyel noviciátusban neveljenek sikertelenek maradtak.
1934-ben - országos ünnepség keretében vehették át a Lengyelországból,
érkező Csensztochovából /Częnstochowa/ lengyel pálos atyák a gellérthegyi
Sziklatemplomot. Az ünnepélyes beiktatás május 21-én volt, a ház perjele P.
Raczynski Kajetán novíciusmester lett. A pálosok iránt óriási volt az
érdeklődés, nagyon sok volt a jelentkező, de érdekes módon csak heten
öltöztek be.
1989 után fordulatot vett országunkban is a Pálos-rend története örökölve a
sajátos múltbéli hagyatékokat.
Előzményként: 1950. október 7. és december 5. között az országban el kellett
hagyniuk a szerzetesházakat a rendtagoknak.
A nagy reményekre, az eredeti ,,magyar Pálos-rend" visszaállítására jogosító
kezdeményezést az ország eljövendő szomorú sorsa határozta meg. A
világháború és utána a kommunista diktatúra fél évszázada újból
megsemmisítette ezeket a reményeket.
A tagok toborzása titokban folytatódik, ekkor alakult a "klandesztin"
pálosok szervezete, Árva Vince atya lett ennek vezetője. A ,,klandesztin"
fiatal pálosok tanulmányozták a rend történetét, közös lelkigyakorlatokat
tartottak ,,fehér napok" néven.
Titokban élték a pálos hivatást, fogadalmat tették Árva atya kezébe. Miután
Bolváry Pál novíciusmestert letartoztatták 1961. február 7-re virradó
éjszaka, P. Árva Vince atya rendíthetetlenül vitte tovább a ,,klandesztin"
pálosok vezetését. 1982. augusztus 22-én kinevezte P. Koscielecki Lőrinc a
rendfőnökének P. Árva Vince atyát.
dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1985. december 16-án kelt
155-6/1985 sz. leiratával kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak,
jóváhagyta a 1983-ban megjelent pápai Dekrétumnak megfelelően, a
márianosztrai Egyházközség kérését.
Ezt megelőzően a levéltári kutatásai közben fedezi fel, hogy nem az Ősi
Boldog Özséb által alapított Pálos rendben van, hanem abban, amelyet
1784-ben Szaniszló lengyel király a magyar tartományról leválasztott. Ez a
leválasztás két évvel előzte meg II. József rendeletét, amely a magyar
Pálos-rendet hivatalosan megszünteti. Árva Vince atya Istentől kapott
küldetéséből a Boldog Özséb alapította Ősi Pálos-rend újjászervezését,
tartja élete céljának, ugyanakkor Boldog Özséb szentté avatását.
A hivatalos kánoni eljárás megindítására 1986. január 18-án került sor az
Esztergomi Bazilikában ünnepi szentmise keretében, melyet a bíboros, prímás,
esztergomi érsek úr mutatott be.
Az Istenben boldogult Bíboros Főpásztor kérésére a Sacra Congregazione per
la dei Sancti, 1514/986. szám alatt, 1986. ápr. 18-án Palattini bíboros
prefektus aláírásával jóváhagyta a kanonizációs vizsgálat lefolytatását.
A rendszerváltozás után Árva Vince atya a lehetőségeket kihasználva
felélesztette, és újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot a
Sziklatemplomot, melyet jelenleg a lengyel vonalú pálosok használnak. Magyar
egyiptológus Vörös Győző a Théba-i ásatásai közben rábukkant egy
sziklabarlangra, ahol olyan Pantokrátor Krisztus-ábrázolást fedeztek fel,
amilyen Szent Koronánkon is van; az kopt eredeti falfestmény kopt
keresztények munkája a
IV. századból. Ennek másolatát a Gellért-hegyi Théba-i kápolnában helyezték
el.
A mi időszakunkban így kapcsolódott össze újra, immár harmadszor Théba,
Remete Szent Pál a magyarokkal és a Pálos Renddel. A magyar eszmélés, a
jobbat érdemlő magyar társadalom felébresztésének elengedhetetlen kelléke
kellene, hogy legyen a nemzetközileg ismert, magyar alapítású szerzetesrend
magyar központúvá tétele, leválasztva a mesterségesen ráerőltetett lengyel
vezetésről. A magyarságnak fontos, hogy a hit meggyengülésének általános
folyamatában a magyar kereszténység megerősödjék, öntudatunk felerősödjön.
Árva atya Rómába felterjesztette a titkos pálosok névsorát, hogy elismerjék
szerzetesi voltukat. A Szerzetesi Kongregáció 1989. május 20-án elismerte.

Záró gondolatként:
A rendre jellemző a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a
vezeklés szeretete. A szerzetesek a példát védőszentjüktől, Első Remete
Szent Páltól merítik, aki Istent a sivatagi remeteségben szolgálta évekig, s
így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti el őket a legmélyebb
istenismeretre a krisztusi magatartásra törekvés, a megszentelődési cél a
tökéletességre irányul, ezzel érhető el a méltó szolgálat az Úr előtt.
A Konstitúció 47. cikkelyben megfogalmazva:
,,Rendünk kezdettől fogva végzett apostoli munkát is, ami kezdetben
tanúságtételből, tanításokból és imádságból állott. A történelem
folyamán az
Egyház rendelkezéséből apostoli munkában vesz részt: az igehirdetésben, a
szentségek kiszolgáltatásában saját templomainkban; sőt missziós és tanítási
feladatot vállal. Rendünk tehát mindig nyitott volt az Isten népe
szükségleteinek és az idők jeleinek felismerésében. Helyesen megértve tehát
rendünk jellegét az elmélkedő és tanúságtevő imádságos életet buzgó
lelkipásztori munkával egyesítjük."
Árva Vince atya ennek a szellemiségnek megfelelően 2008. február 8-án kelt
levelében kérelemmel fordult Németh László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia
a titkárához, melyben felvázolta, hogy a posztulátori feladatot az felsorolt
tartalommal elvégezte eleget téve a Dr. Lékai László esztergomi érsek
felkérésének egyben jelezte az aktori szerepet betöltő bíboros úr elhunytára
tekintettel szükséges, hogy aktorként Rómában megfelelő képviselője legyen
az ügynek és a püspöki konferenciát tartotta megfelelőnek erre a feladatra.
A magyar Pálos-rend alapítójának Özséb kanonok, oltárra emeléséhez a
szükséges anyagot 22 éves munkával összegyűjtötte Lékai László néhai
bíboros, prímás, esztergomi érsek úr által reá ruházott posztulátori
feladatát teljesítette.
Erről és az elvégzett munkáról valamint a szenttéavatás készre jelentéséről
továbbá a Pálos-rend sajátos helyzetéről tájékoztatta Őszentsége XVI.
Benedek pápát.
A további levelezésekből kiderült, hogy a nyilvánosság kizárása mellett a
lengyel vezetés érintett tájékoztatása nélkül a magyar katolikusság
érzelmeinek megsértésével Boldog Özséb szentté avatásának hatáskörét
magukhoz vették. Egy lengyel új posztulátor személyében. Érdekes és külön
vizsgálandó kérdés miután a lengyel pálosok 1784-es leválásukkal új utakon
kívántak járni, hogy ennek ellenére mennyire van lehetősége egy rendfőnöknek
felülírni egy bíboros érsek intézkedését. Másrészt a kánonjogi szabályok
szerint a szentté avatási eljárás kezdeményezésére az az egyházmegye
illetékes, ahol az érintett személy kifejtett tevékenységet vagy ahol a
sírja található. Szükséges egy közvetlen kapcsolat a kezdeményező és
érintett személy között.
Kétségtelen a lengyel barátaink által alapított rend, gyökerei a Boldog
Özséb által létrehozott rendből erednek ugyan, de mégsem tekinthető az
1786-ban megszűnt magyar jogutódjainak, hiszen a kongregációjuk a
működésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli. i. Erem néven VI. Pius
engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas című brévéjével.
Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és
a lengyel rend közölt nincs.
A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért
imádkozik és vezekel. Mária országának egyetlen magyar alapítású rendjét,
amelyet az apostoli királyság és a Szent Korona védett, vissza kell állítani
magyarországi központúvá, hiszen magyar Pálos-rendben, az ifjúság
kapaszkodót vagyis hitet nyerhet újra az elkövetkezendő időkben.






Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar
központúsága?

Elhangzott az MVSZ VII. konferenciáján:
A Fény üzente - (MVSZ-Magyarok Háza, Csontváry-terem)
2008.08.19-én (elérhető 23 óra után)
www.arpadhir.tv
001

Olvasható:
A Fordulat. A Fény üzente. Kulturális Konferencia.
2008. augusztus 18-19.
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei.
VII. Budapest, 2008.