 |
,... |
|
| |
 |
Vegyes |
|
| |
 |
Cikkek |
|
| |
 |
Képgyűjtemény |
|
| |
 |
Videók |
|
| |
 |
Mit adtunk a világnak? |
|
| |
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"
Deák Ferenc |
Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni
KOMÁROM
A Duna két partján
Fekszik két szép város.
Kettő van belőle,
Pedig csak egy város.
A trianoni átok
Miránk is lesújtott,
Ami egy volt egykor
Rögtön ketté válott.
Két ország városa lett
Egy-egy fele,
Szívünk azért
Csak egynek képzelte.
Egyikben születtem,
A másikban most élek,
Úgy,hogy a két partra
Mindig fájón nézek.
De jó lenne ha már
Végre eggyé válna!
S a Duna két partján
Mindenki,boldogan sétálna!
Dvihally Károlyné Sári néni
általános iskolai matematika tanárom verse
ŐSZ
Itt van már az ősz
S a ködök is vele,
Elérkezett végre
A gyümölcsök szürete.
Szedik már a szőlőt,
Préselik is gyorsan,
S folyik a finom must
A kádból legottan.
Ládákba kerül már
A sok finom alma,
Télen majd az lesz
Az elmúlt nyár jutalma.
Színes a sok levél
A fáknak ágain,
S lassan lehullanak
Megfáradtan megin.
A sok vándormadár
Készül,hogy induljon,
Az itteni tájtól
Egy időre búcsúzzon.
Szomorúan nézem,
S bánatos is vagyok,
Mert az elmúlások
Bíz oly fájdalmasok!
Dvihally Károlyné
|
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél. Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! |
 |
levelező |
|
| |
 |
kép |
|
Tartalom | |
|
|
 |
Magyarország történelmi vármegyéi |
|
Bihar vármegye
Magyarország történelmi vármegyéi:
Bihar vármegye Magyarország nagyságra nézve harmadik megyéje.Határai többnyire mesterségesek,természetes határt csekély területen a Berettyó folyó,délen a Tőz patak és Fekete-Körös,végül keleten nagy kiterjedésben a Bihar-hegység egyes gerincei alkotnak.
Nyugati fele egészen lapályos,keleti részét ellenben a rézhegység és a Bihar-hegység borítja.a lapály nemcsak a megyének Nagyváradtól nyugarta elterülő részét foglalja el,de északon az Érmelléki hegyek mentén a szatmári határig,a Berettyó völgyében Széplakig(a szilágyi határig) a Sebes-Körös völgyében Belényesig nyúlik felfelé.Tengerfeletti magassága Derecskétől,Mezőkeresztestől és Sarkadtól nyugatra a 100 métert sem éri el,keletre azonban lassan elmekedik,s észrevétlenül átmegy a hegységek előtt elterülő dombvidékbe.A Berettyótól,a Sebes-és Fekete-Köröstől,valamint ezek számos mellékvizeitől s ágaiktól öntözött terjedelmes lapály általában igen termékeny.A Berettyó és Érközt a kitűnő borairól híres Érmelléki hegységnek alacsony láncolata terül el.Nyugat felé jó szőlőtermő alacsonyabb dombok csatlakoznak Mezőtelegdtől egészen Nagyváradig.Kelet felé az erdélyi határig,s azon túl messze Kolozs vármegye belsejébe a Bihar hegység terül el hazánk egyik legnevezetesebb,vadregényes természeti szépségekben,barlangokban,sziklahasadékokban és ásványkincsekben dúsan bővelkedő hegysége.A hegységek a folyók egész özönét bocsátják a lapályra.A vármegye vízrendszere a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik.Főfolyója a megyét kelet-nyugati irányban határul szelő Sebes-Körös.Bihart Szent István alapította, a várispán székhelye Biharvár volt.Kezdetben hozzá tartozott Békés is.A dinasztikus felosztások idelyén a hercegi országrészhez(dukátus) tartozott,melyet a trónörökös irányított.Nagyvárad virágzását a tatárok puszítása nagyon megsínylette.Mátyás a bihari főispánságot a püspökséggel egyesítette,ami a város jelentőségét és kiépülését újra elősegítette.1526-1660 között az erdélyi fejedelmek uralma alatt állt a vármegye.A reformáció 1558-ban vetette meg Nagyváradon a lábát,ahol főiskolát és nyomdákat létesített.
1660-ban hosszú ostrom után a törökök birtokába jutott a város.Az innen menekült főiskola megmaradt hallgatói és tanárai alapították Debrecenben a kollégiumot.Az önkényuralom még vármegyei jellegét is elvette,amelyet csak 1861-ben állították újra helyre.1876-ban lecsatolták róla egy részt az újonnan létrejött Hajdú vármegye számára,majd 1920-ban újra megcsonkították,de nagy része visszakerült 1941-ben.1944-ben jelentős részét újra megszállták.A maradékot 1950-ben Hajdú vármegyével egyesítették.
A vármegye lakossága 1880-ban 447.834,1890-ben 516.704 volt,ebből 56% magyar,1% német,42% oláh,1% tót.Területe 10.962 négyzetkilométer.1910-ben területe 10.657 négyzetkiométer,646.301 lakossal.Az 1920-as megcsonkítás után 2.769 négyzetkilométer,és 176.002 lakos,ebből 97% magyar,3% oláh.1941 után,mikor a vármegye egy része visszatért,akkor(Nagyvárad nélkül)6.511 négyzetkiolméter,lakossága 447.000 fő.Nagyvárad 38.557 (1890).64.169,ebből 92% magyar,5% oláh,3% német (1910).68.081 (1920).105.000 (1958).178.000 (1982). 222.741,ebből 34% magyar,64% oláh (1992).206.527,ebből 28% magyar,70% oláh (2002).Nagyszalonta,12.650(1890).15.943 lakosából 96% magyar,4% oláh (1910).15.488 (1920).16.300 (1960).20.660,ebből 62% magyar,37%oláh (1992).Berettyóújfalu,9.118 (1920).10.899 (1930).12.000 (1960).11.460 (1970).14.620 (1980).16.107 (2001).
Látnivalók:nagyváradot már az Árpád-házi királyok is kedvelték.Püspökségét 1080-ban szent László alapította.II.István,II.Endre.IV.László,Beatrix,Zsigmond és Mária a várbeli Boldogasszony-kápnában temetkezett.A ma látható falak a XVIII.században újjáépített vár maradványai.A Monarchia városai közül itt alakult ki a legnépesebb szecessziós városkép.A Püspöki székesegyház a legnagyobb,sokak szerint a legszebb barokk templom egész Partiumban.Alapkövét 1752-ben tették le,és 1780-ban szentelték fel.Belső díszítése különlegesen gazdag.Megtalálható benne Szent László király domborműbe foglalt csatabárdja,mely állítólag a király sírjából való,valamint a templom egyházművészeti kiállításának része,a díszes Szent Lőrinc-herma.A székesegyház főbejárata előtt látható az 1893-ban készült Szent László bronzszobor.A bécsi Belvedere-palota mintájára épült egykori Püspöki Palotában ma a Körös-vidéki Múzeum működik.A palotával szemben található árkádos Kanonok-soron egykor a káptalan magas rangú papjai laktak.At 1899-1900 között épült Állami Színház előtt Szigligeti Ede mellszobra látható.Az ady Endre Emlékmúzeum a költő kedvenc cukrászdájának,a Müllerájnak épületében található.Az épület előtt a költő mellszobra áll.Innen nem messze találhatunk három figyelemre méltó szecessziós épületet:a Stern-palotát,az apolló-palotát és a Moskovits-palotát.Az egykori szent László téren 1903-ban épült az eklektikus stílusú Városháza.Vele szemben a belülről gyönyörűen rendbe hozott Szent László-templom.a Megyei Könyvtár épülete korábban a görög katolikus püspöki palota volt.Itt van még a Nagyvárad egyik szimbólumát jelentő sas palota,mely jelenleg szálloda.
Félixfürdő,Nagyváradtól 8 km-re délre fekvő egykor elegáns monarchiabeli üdülőhely.Nagyszalonta főterén az 1620-ban épült hajdúvár maradványa a Csonkatorony,ma Arany János Múzeum.
A Berettyújfalu keleti végén levő Herpály monostor a XII.századból való,amelynek ma már csak egyik tornya maradt meg.A Bihari Múzeum rengeteg érdekes leletet őriz,sok közülük mintegy kétezer éves.Nagykerekiben található Bocskai-várkastély XVI.századi fegyvergyűjteménye,valamint a hajdúk és Bocskai történelmi szerepét bemutató kiállítás.Komádi közeli tórendszernél kiélhetik szenvedélyüket a horgászás szerelmesei,a Sebes-Körös közeli partján hangulatos sétákat tehetünk.A Szalárd feletti várhegyen látható az egykori Adorján-vár maradványa.Székelyhídon a X.század végén egy legenda szerint székelyeket telepítettek le az Ér hídjának őrzésére.Vára 1460-ban épült az Ér egyik szigetén,1514-ben Dózsa seregei lerombolták.A várat 1595-ben újjáépítették,majd 1630-1639 között megerősítették.1664-ben a vasvári békeszerződés értelmében 1665-ben felrobbantották.Köveiből épült a Stubenberg-kastély,előtte áll a késő barokk római katolikus templom.A Tenkén lévő természettudományi kiállítás a református parókia egyik épületében található.Tárlói a fekete-Körös vidékének különböző élőhelyeit mutatják be.Egy jó állapotú barlangimedvekoponya és több óriási mamutfog is ki van állítva,amelyeket a falu közelében találtak.A településnek saját gyógyfürdője is van.
Tovább a fekete-Körös mentén eljutunk Kiskóhra,ahol európa egyik leglátványosabb cseppkőbarlangja van,a Medvebarlang.Nevét onnan kapta,hogy 17.000 éves barlangi medve csontvázat találtak benne.1975-ben fedezték fel az itteni márványbányában dolgozó bányászok,hossza 1,5 km,ebből kb. 850 méter látogatható.Ez szorította vissza a környék másik híres cseppkőbarlangját,az 1859-ben felfedezett mézgedit.Mézgedre a legérdemesebb a fenyőerdők közt fekvő biharfüredről ellátogatni.A nagyváradi görög katolikus püspökség egykori üdülőhelye ma népszerű kiinduló központ a környék nevezetességei felé.Többek közt a Jád folyó völgyében egy völgyzáró gáttal kialakított,nyáron strandolásra alkalmas Lesi-tóhoz és a csodaszép Jadolina-vízeséshez.Nagyváradról a Sebes-Körös mellett elindulva szintén szép helyekre érhetünk.Rév a Körös-szoros közkedvelt kirándulóközpontja.A szűk szoros jobb partján,alacsony sziklakúpon kicsi erőd áll,melyet a nép Tündérvárnak nevez.Eredete a múlt homályába vész,azonban kapcsolatban állhatott a szomszédos barlanggal,amely alagútul szolgálhatott a hegy túlsó oldalára való meneküléshez.Itt található Erdély kapuja,az 582 méter magas Királyhágó.
Kővári László
A vármegye térképének megtekintéséhez ide kell kattintani: Bihar
| |
|
|
Az Igazat…
Az Igazat tudni,
látni és érezni
egyedül,magában
még nem elég,
az Igazat ki is
kell mondani,
akkor is,ha ezért
a bér a vég.
Paudits Zoltán
Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!
Paudits Zoltán
|
 |
_ |
|
2025. Március
H | K | S | C | P | S | V | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
 |
Levelező lista |
|
| |
 |
Kategorizált nemzeti honlapok |
|
| |
 |
Komáromi honlapok |
|
| |
 |
erdely.ma hírei |
|
| |
 |
néhány szó Komáromról |
|
| |
Lengyel Károly
KIHALTAK
Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi Remegve félve, éjt nappallá téve Csak a való meg ne születhessen Csak az igaz ne lépjen a fénybe Lehet verni ezreket az utcán Szabad temetni ezernyi ártatlant Csak nékik hazájuk ne legyen Csak ne hallják szavukat Földelni múltat fehér ingben Arccal lefelé kátránypapírban Majd őrizni, hogy meg ne leljék Hiszen bármikor feltámadhat Mi változott itt ötven év alatt? Nincsenek köröttünk szuronyok? Nincs. De mellettünk a poloskahad Hitelből épít vetített tornyot Pőre koldusként hantról hantra Jövőnk fejfáit simítjuk Hol barázda végén tábla hirdeti Magánterület s megtorpanunk Vágta helyett feszes a vigyázz Markolat helyett hurkot ölelünk Elvetélt dac és büszke gyász Nem lesz hol kísértenünk Szóközeinket is szabványosítják Birodalmi sorszámot kapunk Új heródesek rágják álmainkat Az égre is csak festik a Napot Mi végre volt hát ezer év? Most parancsra levésik nevünket Talpak nyoma véres zászlónkon Szélszőtte az utolsó lehelet Engedetlen szíveinket kivájják Fejünkre szórva átkokat Könnytenger vár meg virágeső Víznek adják szép hamvainkat Vérünkkel szentelnek honrablást Időbuborék leszünk a világban Porosodó múzeumi látvány. A tárlófelirat szerint kihaltak.
Budapest, 2007. január 21.
|
Az Összmagyar Testület Nyilatkozata
Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.
Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.
Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.
Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért
FELHÍVJA A KORMÁNYT,
intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.
Budapest,2006. július 26.
az Összmagyar Testület Elnöksége
Dr.Molnárfi Tibor
Katona Szabó István
EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA
Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .
Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig. Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.
A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.
Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:
• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni. A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.
• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.
• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.
De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ? Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett. Európa komoly válságban van.
Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.
Ez egy jel volt. Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.
Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?
A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák. Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen. De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem. Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.
Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.
Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.
A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk. Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.
Isten adja segítségét, Isten adjon eröt ! Eva Maria Barki |
 |
 |
Időjárás |
|
A részletekért klikk a képre. | |
"...így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő |
 |
Sms-hirdetőfal |
|
| |
|
|